Angéla, Petronella
10 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Sírva mondták el a röszkei migránsper utolsó szavait

2016.06.30. 15:11
Az épület előtt tüntető aktivisták, a tárgyalóteremben az ügyvédeik próbálták meggyőzni a szegedi bíróságot arról, hogy a pénteki ítélethozatalkor fel kellene mentenie azt a tíz embert, akiket a tavaly szeptemberi röszkei összecsapáskor fogtak el. Az ügyész előző nap letöltendő börtönt kért mindannyiukra, még úgy is, hogy még a vád sem állítja, hogy ők személy szerint bántottak volna bárkit is. Kilenc és fél hónapja ülnek már.

"Szolidaritás a röszkei per vádlottjaival. Szabadságot a röszkei tizenegynek" - a környéken kiragasztgatott színes plakátok, a bíróság épülete előtt skandáló, transzparenseket tartó fiatal aktivisták jelentek meg Szegeden a röszkei összecsapás miatt indult büntetőper utolsó előtti napján.

Az aktivisták "röszkei tizenegyéből" tíz sorsa fog első fokon eldőlni pénteken, azé a tíz migránsé, akiket azzal vádolnak, hogy tömegzavargás résztvevőjeként léptek be illegálisan Magyarországra tavaly szeptember 16-án, amikor kirobbant a kődobálós, vízágyús, könnygázas balhé a magyar rendőrök és a szerb oldalon feltorlódott migránsok között. (A tizenegyedik röszkei Ahmed H., a szír férfi, akit egyedüliként terrorcselekménnyel is megvádoltak, az ő ügyét egy párhuzamosan futó, külön perben tárgyalják Szegeden.)

Letöltendő börtön a tét

A tíz emberre, köztük a kerekesszékes férfire, a bottal járó vádlottra és az idősödő, beteg nőre is letöltendő börtönt és kiutasítást kért az ügyész szerdán. A vád sem állítja róluk, hogy ők bármi erőszakos dolgot elkövettek volna Röszkénél, egy megafonozás kivételével bele sem megy abba, hogy melyikük személy szerint mit csinált. Az ügyész szerint a lényeg annyi, hogy a tömeg többi tagjával egy volt a szándékuk, belépni Magyarországra, és a zavargást látva, arról tudva be is léptek az ismeretlenek által kinyitott kapun keresztül.

A csütörtöki tárgyalási nap nagy része arról szólt, hogy ezt a vádat próbálták szétbombázni a védőügyvédek. Az ügyben kirendelt védők, illetve a Helsinki Bizottság munkatársai dolgoznak. Van, aki csak egy vádlottat véd, mások többeket egyszerre. A védőbeszédekben sok volt a közös pont, a legfontosabb érvek ezek voltak:

  • Nem beszélhetünk törvényes vádról, amit az ügyész elmondott, az egyszerűen nem felel meg ennek a követelménynek, mert tartalmilag hiányos, összemos dolgokat. "Rendkívül sommás, nem egyéniesít. Csak állít, nem bizonyít" - fogalmazott az egyik ügyvéd.
  • A vádlottak tévedésben voltak: azt hitték, szabad bejönniük az országba, engedélyt kaptak erre. Ez látszik abból is, ahogy az egyikük mosolyogva, integetve, a rendőröknek hálálkodva közeledik a kerítés felé. Azért hihették ezt, mert a kapu kinyílt (ők távolabb voltak, nem láthatták, ki nyitotta ki), a rendőrök pedig hátrébb mentek (ez a mozgás a tömegoszlatásnál, a tömeg visszaszorításánál használt technika, de ezt a migránsok nem tudhatták), a kordont elkezdték elbontani. Az egyik röszkei videófelvételen, amelyet a tárgyaláson végül, hiába kérték, nem játszottak le, több ügyvéd szerint is hallható, amint egy rendőr azt mondja: "Vigyázzatok, beengedik őket", illetve elhangzik egy olyan is, hogy "most engedik".
  • Azért sem lett volna furcsa, hogy mégiscsak beengedik őket az országba a hatóságok, mert azokban a szeptemberi napokban nagyon változékony volt Magyarország hozzáállása: a kerítésmászást büntető törvény új volt, addig hol nem engedték be az embereket az országba, hol szervezetten utaztatták őket, az erről szóló információk bárki számára elérhetőek voltak az interneten.
  • A genfi egyezmény alapján büntethetőséget kizáró ok, ha valaki életveszélyből menekül (ez az érvelés eddig a kerítésmászós tucatperekben nem működött Szegeden). Több vádlottnak van folyamatban lévő menedékkérelme Magyarországon, sőt, egyikük, az idősödő asszony ügyében jogerős döntés is van már: őt oltalmazottként elismerték, ami azt is jelenti, hogy az ő esetében Szerbia nem számított biztonságos országnak.
  • A vádlottak nem voltak részesei az agresszív tömegnek. A videókon látszik, hogy védence arcán nincs nyoma vízágyúnak, könnygáznak, így nem lehetett benn a kemény magban, érvelt az egyik ügyvéd. A Helsinki Bizottság munkatársa az ügyészi logikára ezt a párhuzamot hozta: ha én elmegyek egy focimeccsre, ahol az ultrák összeverekednek egymással, de én csak a lelátón ülök, akkor én is elkövetek bűncselekményt?

Miért csak rendőröket hívtak tanúnak?

Ahogy az egyik ügyvéd fogalmazott, akik erőszakosak voltak, dobáltak, azok szétfutottak az oszlatáskor, a rendőrök

a családjukat védő, idős, nyomorult embereket emelték ki a tömegből.

Volt, akit a vád állításával szemben nem is kiemeltek a tömegből, hanem maga jelentkezett a rendőröknél.

Az ügyészség munkáját nem csak a vádirat miatt érte kritika. A Helsinki Bizottság munkatársa, Fazekas Tamás szerint aggályos volt egy fontos beadványának kezelése, illetve az is, hogy az összecsapást megörökítő videófelvételeket az ügyészség bűnjelként kezelte, aminek az volt a következménye, hogy - mint ahogy a véres kést sem viheti el egy ügyvéd - sokáig nem nézhette meg azokat.

Bírálta a nyomozóhatóság munkáját amiatt is, hogy tanúként - egy tolmácsot leszámítva - kizárólag rendőröket hallgattak ki, nem kérdezték meg a Röszkénél történtekről se az ott lévő újságírókat, se civileket, se az ENSZ munkatársait.

A kiutasítás is a családjukba kerül

Az ügyvédek mind a felmentést, vagy az eljárás megszüntetését próbálták elsősorban kiharcolni, ha pedig ez nem sikerül, legalább azt, hogy csak tiltott határzár-átlépésben mondják ki bűnösnek a védencüket. A tömegzavargás mint minősítő körülmény nélkül így ugyanarról a bűncselekményről lenne szó, amelyikben a futószalagszerű gyorsított eljárásokkal szeptember óta vagy 3 ezer ítéletet hoztak Szegeden, szinte mindig 1 vagy 2 évre szóló kiutasítás végeredménnyel.

Csakhogy a röszkei tíz közül többeknek a kiutasítás is borzalmas büntetés lenne. Több védő is kitért arra, hogy nemcsak a letöltendő börtönnek, hanem annak is nagyon súlyos következményei lennének a védenceikre nézve, ha - ahogy az ügyész kérte - a bíróság kiutasítaná őket Magyarország területéről. Ez ugyanis, ahogy tavaly szeptemberben megírtuk, valójában a törvények alapján azzal jár, hogy az egész Európai Unió területéről kiutasítják őket. Ez az ő esetükben a gyakorlatban azt jelentené, hogy törvényi erővel szakítják el őket a legközelibb családtagjaiktól, azoktól, akiknek velük ellentétben sikerült eljutnia a célországig.

Az ötödrendű vádlottnak például most Ausztriában van a felesége és a két gyereke, akikkel a röszkei összecsapáskor veszítették el egymást. A nyitott kapun még együtt jöttek be. "Miért mi fizetjük meg a probléma árát?" - tette fel a kérdést egy régebbi beadványában. Ugyanilyen helyzetben van az elsőrendű vádlott is, akinek a felesége és a kisgyerekei Németországban vannak már. Ügyvédje nemzetközi egyezményekre hivatkozott, szerinte a kiutasítással sérülne az apa és a gyerekek együttélési joga.

3
Fotó: Segesvári Csaba / delmagyar.hu

A vádlottak mind tavaly szeptember 16. óta, kilenc és fél hónapja fogságban, előzetes letartóztatásban vagy őrzött szálláson vannak Magyarországon.

Három gyerekem és feleségem azt várja, hogy mikor lát engem

- mondta az utolsó szó jogán az elsőrendű vádlott. Hosszan senki sem beszélt, páran röviden elismételték, amit régebben is mondtak, hogy nem tettek semmi rosszat, többen egyáltalán nem akartak semmit mondani már a per végén. Az asszony sem beszélt, csak sírt megint.

A másodrendű vádlott hangja is sírásba fulladt, amikor szót kapott, és arról kezdett beszélni: fogalma sincs, mi van a családjával, azt sem tudja, hova költöztek, nem tud semmit se a kisfiáról, se a feleségéről.

A kerekesszékben ülő vádlottnak is van "valahol a világban" két gyereke. Az utolsó szó jogán arról beszélt, mennyire abszurd a vád ellene, hiszen annyi ereje sincsen, hogy egyedül fel tudjon venni egy nadrágot.

Hogy képzelik róla, hogy én egy országot megtámadok?

- kérdezte.

Arany János, a bíró pénteken tizenegy órakor hirdeti ki az ítéletet.