Orbán átalakítja a kormányt, két kormánykabinet lesz

• A miniszterelnök átalakítja a kormány szerkezetét. Két kormánykabinet jön létre: egy gazdasági és egy politikai stratégiai. 
• A kormány elégedett a földárverések eredményével. Az árverések júliusban érnek véget.
• A kormány megadta a 3-as metrót pótló buszok beszerzéséhez és működtetéséhez szükséges garanciákat.
• Az Országos Széchényi Könyvtár nagyszabású raktárépületet kap Piliscsabán.
• A Nemzeti Múzeum hasznosíthatja az épület mögötti területet, az Esterházy- és a Károlyi-palotát, valamint a Magyar Rádió már nem használt épületeit.
• 2018–19-ben teljesen felújítják az Andrássy úti Operaházat, a rekonstrukció „legalább” 25 milliárd forintba fog kerülni. 
• A kormány nem foglalkozik Soros György kitiltásával – jelentette ki Lázár János a CÖF egyik nemrég tett kijelentésére reagálva, miszerint érik egy ilyen intézkedés.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elsőként részvétét fejezte ki az elhunyt tűzszerészeknek, és bejelentette, hogy a kormány gondoskodni fog a családokról, a hősi halottak gyerekeiről.

Átalakul a kormány, Lázár szerint nem csökken feladatköre

Lázár bejelentette, hogy a miniszterelnök átalakítja a kormány szerkezetét. Két kormánykabinet jön létre: egy gazdasági és egy politikai stratégiai. Ezek döntéshozó és -előkészítő szervek, melyekbe „nem a tárcák, hanem témák tagozódnak be”. A cél az, hogy a jelentős döntések előkészítésére több idő jusson, illetve javuljon a munka hatékonysága.

A két kabinet formális döntéshozó fórum lesz, rendeleteket adhat ki, de ez egyelőre nem von magával személyi változásokat a Miniszterelnökségen. „Érintett leszek a két kabinetben, és várhatóan több munkám lesz” – fogalmazott talányosan Lázár, óvatosan cáfolva a Magyar Idők kérdése mögötti utalást, hogy esetleg csökkenhet a feladatköre.  Szerinte Orbán új feladatokkal bízza meg. Orbán Viktor a két új kabinet vezetőjének személyét is bejelentette a kormányülésen, de Lázár szerint a miniszterelnök maga dönt majd arról, hogy mikor és hogyan hozza nyilvánosságra a személyi döntéseit.

„Lényegében lezárultak” a paksi bővítéssel kapcsolatos egyeztetések Brüsszellel a közbeszerzési eljárásokkal és a tiltott támogatásokkal kapcsolatban.

Tovább nőnek a honvédelmi kiadások

A mai kormányülésről beszámolva bejelentette, hogy Orbán Viktor részt vesz a holnap kezdődő varsói NATO-csúcson. Ehhez kapcsolódva közölte, hogy 2010-hez képest a kormány szerint 20 százalékkal nőtt a honvédelmi kiadások összege, és a trendet folytatják, bár a NATO által elvárt 2 százalékos GDP-arányos honvédelmi büdzsé elérése még messze van.

Nem túl meglepő módon a kormány arra kéri a polgárokat, hogy az októberi kvótareferendumon majd nemmel szavazzanak, és felsorolta a határvédelemre vonatkozó jogszabály-módosításokat. „Magyarország számára a biztonság kulcskérdés” – jelentette ki.

Indulhat a 3-as metró buszbeszerzése

A kormány elégedett a földárverések eredményével. Az árverések júliusban érnek véget, szerintük erősödött a gazdatársadalom. A bevételről a kormány szándéka szerint a parlament dönt majd ősszel.

A kormány ülésén Tarlós István főpolgármester is jelen volt, a kormány megadta a 3-as metrót pótló buszok beszerzéséhez és működtetéséhez szükséges garanciákat.

Piliscsabára költözik az OSZK raktára

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nagyszabású épületegyüttest kap Piliscsabán raktározásra. Itt a készletezésre, és a raktározásra váró dokumentumok és könyvek méltó elhelyezésére nyílik lehetőség. (Korábban azt írtuk, hogy a teljes könyvtár ide költözik, nemcsak a raktár, a pontatlanságért elnézést kérünk.)

 Az OSZK jelenlegi budai várpalotai épületét teljes egészében felújítja, illetve újjáépítteti. Erre tervpályázatot írnak ki. "A kormány néhány épületrészt szeretne eredeti állapotban helyreállítani, mint az F épületnek a lépcsőházát, és vannak más épületrészek, amelyeket pedig a 21. századi kor kihívásainak, technológiai lehetőségeinek megfelelően szeretnénk megvalósítani" - közölte később az Emmi.

A Nemzeti Múzeum mögötti területet – az Esterházy- és a Károlyi-palotát, valamint a Magyar Rádió már nem használt épületeit – a múzeum megkapja hasznosításra. A fejlesztési koncepciót a múzeum új igazgatójától várják. Ennek keretében parkosításra is sor kerül, mert a kormány „elkötelezett a zöldfelületetek megőrzése, bővítése érdekében”.

A Ligetben „kertépítés” zajlik, megújul az Opera

Szó volt a Városligetről és a zöldfelület ottani növeléséről is. A kormány számára tanulságos, hogy a választók akkor támogatják a Ligetben zajló fejlesztéseket, ha nő a zöldfelület: erre a kormány ígéretet tett. Arról, hogy egy másik felmérés szerint a budapestiek többsége csak azt támogatja, hogy a Liget mint park megújuljon, de új épületek építését nem, nem ejtett szót. Lázár „kertépítésnek” nevezte a Városliget felújítását, és mindenkitől a jogszabályok betartását kérte.

2018–19-ben teljesen felújítják az Andrássy úti Operaházat, a rekonstrukció „legalább” 25 milliárd forintba fog kerülni. A rekonstrukció idején az Erkel Színházban és az Eiffel-csarnokban tartják majd az előadásokat.

A kormány rendi tulajdonban lévő templomok felújításáról is döntött: „régi adósságot törlesztünk”.

Nem külföldön, itthon kell új munkásokat találni 

A kormány szándéka az, hogy az 5-6 százaléknyi munkanélkülinek nyújtsunk segítséget – közölte Lázár, a gyáriparosok bejelentésére reagálva, miszerint az országnak több  250 ezer új munkavállalóra van szüksége. „Amíg vannak munkanélküliek, nincs szükség vendégmunkásokra.”

A Sorsok Háza körüli polémiát nehéz kérdésnek nevezte, amiből nem lehet a „magyar zsidóságot” kihagyni, és cáfolta, hogy elkerült volna tőle a hatáskör az ügyben. „Ha a konszenzus megteremtése öt évig tart, akkor ez egy hosszú folyamat lesz, amíg nem tudunk konszenzusra jutni, addig nincs értelme sietni.” Lázár még a héten találkozik a Mazsihisz vezetőjével, Heisler Andrással, akivel egy közeli miniszterelnöki találkozót is elkészítenek.

Nem tiltjuk ki Soros Györgyöt

Nem cél az osztrák–magyar kapcsolatok rontása, a kormány nem hoz válaszintézkedést az osztrák hatóságok nemrég bevezetett, a határ magyar oldalán komoly fennakadásokat okozó fokozott határellenőrzési lépéseire. A miniszterelnök meghívta Budapestre az új osztrák kancellárt.

A kormány nem foglalkozik Soros György kitiltásával – jelentette ki Lázár János a CÖF egyik nemrég tett kijelentésére reagálva, miszerint érik egy ilyen intézkedés.

Lázár egyetért államtitkárával, Csepreghy Nándorral, hogy amennyiben az Országos Roma Önkormányzat nem fizeti vissza azt az 1,6 milliárdos uniós támogatást, amivel nem tud elszámolni, akkor az összeget inkasszózni kell a roma nemzetiségi önkormányzat állami támogatásából.

Hogy hol épül csarnok?

– így kérdezett vissza Lázár János a kérdésre, hogy mi a véleménye a Felcsúton megépítendő sportcsarnokról, ami többe kerülne, mint az elhíresült stadion, és hogy nem kéne-e a tao-pénzeket egyenletesebben teríteni. Kovács Zoltán kormányszóvivő  Lázár farvizén azt kérdezte, mi a baj azzal, hogy épül valami. Majd mindketten a tömegsportba történő beruházások fontosságát hangoztatták.

Lázár nem kommentálta, hogy a filmügyi kormánybiztos Andy Vajna András magyar közpénzhitelből megvásárolt tévéi Romániából fognak sugározni, itt fizetik majd a sugárzási díjat és az adókat, százmilliókkal rövidítve meg a magyar költségvetést.

Lázár a brexitről és a huxitról

Lázár a múlt heti kormányinfón a „magánvéleményét” ismertetve arról beszélt, hogy ha most kéne döntenie, nem tudna tiszta szívvel a maradásra szavazni. Erről kérdezték ma is. Lázár megismételte, amit egy hete mondott, hozzátéve, hogy fideszes politikusként vállalja az álláspontját, de azt továbbra sem szabad a kormányénak tekinteni. Indoklása röviden a következő:

„Vasárnapi boltzár, halálbüntetés ügyben és a többi, engem gyötrő ügyben nem szoktam hazudozni. Örülök, hogy olyan pártban politizálok, ahol ki lehet mondani, hogy mit gondolok. Pesszimista vagyok, hogy az Európai Unió intézményrendszere megjavítható-e. De Európa nem egyenlő az EU-val és Brüsszellel. Ami ott zajlik, az nem segít, hanem árt Európa ügyének. Bürokráciát, gondot, nehézséget okoz. Nem szabad lemondani arról, hogy megjavítsuk az EU-t. Az viszont szánalmas, ahogy a magyar sajtó egyes orgánumai a brexitet megszavazók ellen kampányolnak, provinciális idiótának állítva be őket. A britek az elmúlt 300 év egyik legsikeresebb nemzete. A távozásuk az EU rossz politikájának az eredménye, Brüsszel kudarca.”