Ödön
2 °C
11 °C

Aligha elszólás volt, hogy Lázár kilépne az EU-ból

D NOE20160630037
2016.07.07. 11:18
Életszerűtlen, hogy Lázár János miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő csak úgy l'art pour l'art hangoztatta kilépéspárti magánvéleményét a sajtóban a brit népszavazás után. De akkor mi értelme volt? Mi is csak tippelni tudunk, hogy a kvótás népszavazási kampány, a centrális erőtér perverzitása vagy csak az emberek tesztelése, esetleg ezek így együtt vezettek oda, hogy a kormány második legerősebb embere tabut döntöget.

Egyelőre mindenki csak találgatja, miért mondta Lázár János a múlt csütörtöki kormányinfón, hogy csalódott az EU-ban, és ha szavaznia kellene a tagságról, akkor nemmel szavazna vagy nem szavazna. Lázár kilépéspárti nyilatkozatára erősített rá másnap Kovács Zoltán kormányszóvivő, amikor arról beszélt, hogy ha a migrációs kérdés kapcsán tennék fel ezt a kérdést, akkor ő is a kilépés mellett döntene.

Bár Kovács és Lázár is hangoztatta, hogy amit mondanak, az a magánvéleményük és nem a kormány álláspontja, valószínűleg az, hogy ezeknek a véleményüknek hangot adtak, a kormányzati kommunikációs stratégia része. Több jel is erre utal:

  • Noha Lázár néha valóban megfogalmaz olyan véleményeket, amelyek esetleg nem egyeznek a kormányfő álláspontjával, olyan horderejű kérdésekben, mint az EU-ból történő kilépés, ezt ő sem tenné meg előzetes egyeztetés nélkül. Külpolitikai kérdésekben pedig amúgy sem szokott megnyilvánulni. (Megkerestük természetesen a Miniszterelnökséget, hogy Lázár egyeztetett-e Orbán Viktorral arról, hogy elmondhassa a magánvéleményét a kormányinfón, de egyelőre nem kaptunk választ.)
  • Ha Lázár esetleg „ki is beszélhet” a kormányfő engedélye nélkül, Kovács Zoltán már csak a munkája miatt sem teheti ezt meg, hiszen ő szóvivő, akinek éppen az a dolga, hogy nyilvánosan kizárólag a kormány álláspontját képviselje.
  • Orbán Viktor egyáltalán nem akarta tompítani Lázár kijelentéseit, a kormányfő szándékosan kommunikál úgy, hogy azt így is és úgy is lehet érteni

A kérdés tehát nem az, hogy Lázár és Kovács nyilatkozatai spontának voltak-e, hanem az, hogy mit akar ezzel elérni, üzenni a kormány. 

Felrázni, mozgósítani

Az egyik lehetséges verzió, hogy a kvótás népszavazásnak akarnak nagyobb médiafigyelmet. Elképzelhető, hogy a kvótás népszavazásról készült belső felmérések azt vetítik előre, hogy kevés ember menne el szavazni, és egy ellenzéki bojkott mellett érvénytelen és érdektelen lenne a szavazás, ami elég nagy pofon lenne a kormánypártnak. Ahhoz, hogy ezt elkerülje, fel kell éleszteni a menekültkérdést, ami már nem izgatja olyannyira az embereket, mint tavaly ősszel, amikor a déli határra épített kerítés, valamint a Keleti pályaudvarnál feltorlódott menekültek miatt ez napi politikai, közéleti téma volt.

A kormányzati kommunikációból úgy tűnhet:

az EU ellen kell hangolni az embereket, hogy a kvótás népszavazás érvényes legyen, és a Fidesznek kedvező eredményt hozzon.

A népszavazási kampányban ugyanis a kezdetektől fogva nem a menekültek, hanem Brüsszel van célkeresztben. Az EU ebben az olvasatban fittyet hány a nemzeti szuverenitásra és rosszat akar a magyaroknak azzal, hogy bevándorlókat telepítene be. 

Lázár és Kovács kilépéspárti magánszáma szorosan kapcsolódott az illegális migrációhoz, a menekültkérdéshez. A kormányszóvivő az ATV-ben lényegében azt mondta, hogy ha rossz az unió bevándorláspolitikája, akkor rossz az egész EU, és akkor semmi értelme annak, hogy ebben a rossz unióban benne maradjunk. Lázár is a bevándorlás kérdése miatt ostorozta az EU-t, amikor azzal érvelt, hogy szerinte az unió nem képes megvédeni Európa érdekeit és értékeit, és bár nem mondta ki, de értelemszerűen a bevándorlókra, menekültekre utalt. 

Könnyen lehet tehát, hogy Lázárék magánvéleménye mögött egy pofonegyszerű taktikai húzás áll: ráerősíteni az unióellenes közhangulatra, így mozgósítva a szavazókat, hogy minél többen vegyenek részt a szavazáson és mondjanak nemet az EU-nak, elkerülve egy érvénytelen szavazást. Egy olyan népszavazásról van szó, aminek egyébként legfeljebb csak szimbolikus értelme van, hiszen az égvilágon semmire nem kötelezheti Brüsszelt.

Orbán Viktor megszólalásai is egyértelműen mutatják, hogy a brexitből igyekszik politikai hasznot húzni. A brit népszavazás előtt még a bennmaradásra buzdította a briteket, de a szavazás után már nagyon is megértően beszélt azokról, akik a kilépés mellett döntöttek, mi több, a védelmébe vette őket. De ami ennél is fontosabb, hogy azon nyomban összekapcsolta az illegális bevándorlás kérdését azzal, hogy az Európai Unió jó-e vagy sem. 

Az emberek magyar hangjai

Orbán szerint a bevándorlás és a migráció kérdésére adott elégtelen válasz döntő szerepet játszott abban, hogy a kilépés támogatói kerültek többségbe a brit népszavazáson. És ebben van is igazság. Amíg például a szabadkereskedelem leginkább csak technokrata hóbortnak tűnhetett az egyszerű brexitpárti brit népszavazónak, a bevándorlás az a téma, amihez érzelmi szálon is könnyű viszonyulni.

Orbán üzenete ez: ha Brüsszel nem hallja meg az „emberek hangját”, akkor a saját sírját ássa meg. Lázár és Kovács magánvéleménye erre az apokaliptikus jóslatra erősíthet rá. Arra, hogy az EU összes bajának eredője a bevándorlásra adott rossz válasz, ami odáig vezet, hogy még az a miniszter is csalódik az unióban, aki 2004-ben még támogatta a csatlakozást.

Az Orbán-féle centrális erőtérben nincs szükség ellenzékre ahhoz, hogy viták legyenek,

a kormánypárt éppúgy ki tudja szolgálni az euroszkeptikus, elitellenes szavazókat, mint az europártiakat,

hiszen a teljes politikai skálát le tudja fedni házon belül: amíg Lázár személy szerint már kilépne az EU-ból, addig Gulyás Gergely erről hallani sem akar, Orbán Viktor pedig a kettő között áll valahol. Minden viszonylagossá válik, innen nézve olyannak, onnan nézve ilyennek tűnik. 

Uralni a pillanatot

A centrális erőtérben így lett a kettős beszédből többes beszéd. Elitpárti, elitellenes, uniópárti, unióellenes, pragmatikus, kozmopolita, euroatlanti, européer és nemzeti – bármilyen színű, szagú lehet a kormány az ilyen apró kommunikációs trükköknek köszönhetően, és a kormányfő, mint hangmérnök, kénye-kedve szerint csavarhatja a politikai potmétert. Aszerint, hogy éppen mire vevők a szavazók. Veszélyes játék ez, ahogy azt a brexit is bebizonyította, de a brit népszavazás eredménye mutatta meg azt is, hogy igenis működik. 

Ráadásul Orbán az európai térben is felhasználhatja a saját stábja által kreált unióellenes hangulatot. A kormányfő az EU-val folyó tárgyalásokban ezt fegyvernek használhatja, mondván, hogy ahogy más európai országokban, úgy Magyarországon is nő az EU-ellenes hangulat. 

Jóllehet kommunikációjában a kormány harcos, de legalábbis kritikus álláspontot képvisel az Európai Unióval szemben, a felmérések szerint lakosság döntő többsége (73 százaléka) továbbra is támogatja Magyarország EU-tagságát. Sőt, az EU-pártiak aránya a Fidesz-szavazók körében még az országos átlagnál is magasabb. 

Csakhogy Orbán nyilatkozatai - ellentétben Lázár magánvéleményével – az EU-párti szavazókat sem feltétlen rémisztik meg. Sőt. Azzal, hogy Orbán az EU jövőjéért aggódik, az EU megmentőjének szerepében tetszeleghet. Egy olyan politikus képében, aki éppen azért akarja a kvótás népszavazást, hogy Brüsszel végre meghallja az „emberek hangját” és észhez térjen, mielőtt rossz döntései miatt összeomlana. Tehát ha a kormány el tudja hitetni az emberekkel, hogy a bevándorláson múlik Európa jövője, akkor a kvótás népszavazásra nemcsak az euroszkeptikus, de akár az EU-párti szavazókat is mozgósítani tudja.

Csak teszt volt, mit tőled kaptam én

Azt sem lehet kizárni, hogy Lázár és Kovács „magánvéleményével” egyszerűen csak tesztelni szerette volna a kormány a szavazókat és az ellenzéket, hogy hogyan reagálnak a kilépéspárti megszólalásokra. Az ellenzék láthatóan nem tudta lecsapni a magas labdát, néhány közleményen kívül másra nemigen futotta, de hogy a szavazók miképpen reagáltak, majd csak a belső felmérések elkészülte után derülhet ki, feltéve, ha készülnek ilyen felmérések. 

Az efféle tesztelésnél a magánvélemény a legjobb politikai eszköz, hiszen Lázár vagy Kovács, nem pedig a kormány bőrére megy a játék. Brüsszel felé pedig egy olyan üzenet, ami ráerősíthet azokra a német félelmekre, miszerint Magyarországon a kormány második legerősebb embere a kilépés gondolatával kacérkodhat anélkül, hogy a nyilatkozata után emberek tízezrei vonulnának az utcára. 

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?