Orbán úgy látja, hogy a maga oldalára állította a NATO-t

Véget ért a NATO-csúcs Varsóban, a következő csúcsértekezletét jövőre tartják Brüsszelben - jelentette be szombaton a katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg. 

A főtitkár szerint a mostani kétnapos varsói csúcstalálkozó bebizonyította, hogy Észak-Amerika és Európa továbbra is egységes Oroszország - az ukrajnai válság által is nyilvánvalóvá tett - ambícióival szemben. "Nem sikerült létrehoznunk a stratégiai partnerséget, amelyet a hidegháború után megpróbáltunk kifejleszteni, de azért nem is olyan a helyzet, mint a hidegháború idején volt" - közölte Stoltenberg.  

Hozzátette: "erős védelem és konstruktív párbeszéd: ezek azok az alapelvek, melyekre Oroszországgal való kapcsolatunk épül.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is nyilatkozott az M1-nek erről. Azt mondta, a NATO-Oroszország megállapodás megsértése nélkül erősítik meg "a keleti szárny" védelmét.

"A korábbi NATO-Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el" - foglalta össze Orbán Viktor a varsói csúcson hozott döntés lényegét.

A miniszterelnök közlése szerint már kijelölték a magyarországi vezetési pont helyét, hogy "szükség esetén, ha katonai erőket kell a védelmünk érdekében Magyarországra hozni, akkor a vezetési struktúra már kiépült legyen".

A NATO részt vesz a határvédelemben

A kormányfő arról is beszélt, hogy magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben. Magyarország azt akarta elérni, hogy a szövetség "vonódjék be az illegális migráció megállítását célzó európai erőfeszítésekbe". 

A magunk oldalára állítottuk a NATO-t,

kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz" - mondta Orbán Viktor. 

Hozzátette: a NATO-nak érdeke, hogy ez a jelenség megszűnjön, és ezért a NATO bizonyos képességeket mozgósít is, elsősorban a tengeri határok megvédésére.

Ukrajnát és Macedóniát is várjuk

A NATO-Ukrajna találkozó kapcsán Orbán Viktor arról beszélt, Magyarország mindig is támogatta, hogy keleti szomszédunk épüljön be ebbe a biztonsági-védelmi rendszerbe, "ugyanakkor ennek a gondolatnak itt nincs többsége".

"Habár a szándék megvan bennünk erre, az eddigi eredményeink időarányosan inkább soványnak mondhatók, semmint biztatónak" - fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, a résztvevők határozottan álltak ki Macedónia sürgető csatlakozása mellett, hiszen e lépés elutasítása "stratégiai hiba, amiért később lehet, hogy magas árat fogunk fizetni". Hozzátette: Magyarországnak elemi érdeke, hogy Montenegró után ez a balkáni állam is csatlakozzon a NATO-hoz.

Orbán tárgyalt a török elnökkel

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-t arról is tájékoztatta, hogy Orbán Viktor megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnökkel a varsói NATO-csúcstalálkozó keretében.

A magyar kormányfő és a török elnök megállapodtak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok újbóli dinamizálásában, és áttekintették a NATO-t déli irányból érő regionális kihívásokat - közölte a sajtófőnök, hozzátéve: Orbán Viktor leszögezte, hogy az észak-atlanti szövetség déli szomszédságának stabilitása Magyarország szempontjából is kiemelt stratégiai érdek.