Arnold, Levente
17 °C
32 °C

Végigkérdeztük a minisztereket, kilépnének-e az unióból

uzenjunk brusszelnek orban
2016.07.14. 08:09
Három kérdést tettünk fel a kormány tagjainak azzal kapcsolatban, hogy Lázár János nemrég arról beszélt: ha szavaznia kellene Magyarország uniós tagságáról, akkor vagy nemmel szavazna, vagy nem szavazna. Bár a miniszterek szövegértése zavarbaejtően gyenge, válaszaikból kiderül, hogy Lázáron kívül egyikük sem szeretné, ha az ország az unión kívül találná magát. Ahogy az is, hogy bármilyen témát képesek kifuttatni a bevándorlókra.

Nagy port kavart Lázár János két héttel ezelőtti nyilatkozata. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ha döntenie kellene, akkor jó szívvel nem tudna az EU-ban maradás mellett szavazni, és vagy nemmel szavazna, vagy nem szavazna. Kijelentésére azért kapták fel sokan a fejüket, mert rá egy napra Kovács Zoltán kormányszóvivő is elmondta a magánvéleményét, ami kissé hasonló ahhoz, amit Lázár gondol.

Igazából senki nem értette, hogy Lázár és Kovács miért mondta el a magánvéleményét, sokan arra tippelnek, hogy mindez része a kormány kommunikációs kampányának és az euroszkeptikus, kilépéspárti nyilatkozatokkal szeretné a kabinet mozgósítani a bevándorlásügyben Brüsszellel szemben kritikus szavazókat.

Mivel ezek csak találgatások, úgy gondoltuk, a legegyszerűbb, ha a kormány tagjait kérdezzük meg arról, mit is gondolnak ebben az ügyben. Három kérdést küldtünk el az összes miniszternek, továbbá Orbán Viktor kormányfőnek, hátha a bejövő válaszokból okosabbak leszünk.

A kérdéseink így szóltak:

1. Egy brit népszavazáshoz hasonló referendumon tudna-e Ön jó szívvel arra szavazni, hogy Magyarország az EU tagja maradjon? Igen, nem, vagy nem szavazna? 

2. Tudna egy kormányban dolgozni olyan miniszterrel, aki az EU-ból való kilépésre szavazna egy ilyen népszavazáson?

3. Álláspontja szerint az EU-tagság ügyében az ellentétes álláspontokat egyszerű politikai véleménykülönbségként kell kezelni, vagy tekintettel arra, hogy az EU-tagság a magyar gazdaságpolitika, költségvetés és számos szakpolitikai vonatkozásában meghatározó tényező, a kilépést pártoló vélemény szükségszerűen a mostanitól teljesen eltérő irányvonalat jelent ezeken a területeken is?

Számítottunk arra, hogy a miniszterek nem a kérdéseinkre válaszolnak. Nem csalódtunk. De legalább kiderült:

a minisztereknek szinte kivétel nélkül csak egy dolgon jár az eszük. A kvótareferendumon.

Elsőként Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke válaszolt, aki rögtön azzal kezdte, hogy a kormányfő álláspontja "teljesen egyértelmű": "Magyarország az Európai Unió tagja, és az is marad". Havasi szerint Orbán úgy gondolja, hogy nem magával az EU-val, hanem az Európai Bizottság sokszor elhibázott politikájával van baj, különösen a migrációs válság kezelése terén. És bár nem kérdeztük, de Havasi válaszában nem felejtette el összekötni az uniós tagságot a kvótanépszavazással, merthogy így fejezte be a válaszát: "A magyar emberek azonban határozott üzenetet küldhetnek Brüsszelnek október 2-án a szavazófülkékben."

Bár nem ezt kérdeztük, de a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium szerint sem kérdés, hogy Magyarország az EU tagja marad-e vagy sem. "Magyarországnak politikailag és gazdaságilag is az az érdeke, hogy az Európai Unió tagja legyen. Ráadásul a magyar emberek erről a kérdésről népszavazáson döntöttek.

Ennek alapján Magyarország az EU tagja és az is marad

- írták az Indexnek, hangsúlyozva, hogy erős Európára van szükség, és innen rögtön ők is rátértek a bevándorlásra, kvótanépszavazásra. "Ehhez komoly változtatásokra van szükség, a jelenlegi brüsszeli politikák jelentős része ugyanis gyengíti ez európai uniót és veszélybe sodorja annak egységét. Különösen igaz ez a bevándorlás politikára, amely egyik legfőbb oka volt a brit polgárok közelmúltbeli döntésének" - közölte a külügy. 

Rogán Antal sem az EU vagy az uniós tagság jelenti a problémát, hanem Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikája, amiről "Európában elsőként a magyar polgárok mondhatnak véleményt október 2-án." De a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője szerint "a magyar kormány álláspontja világos:

Magyarország ma is az Európai Unió tagja és a jövőben is az Európai Unió tagja marad.

Fazekas Sándor sem szeretné az EU-n kívül találni magát. A miniszter az Indexnek megküldött válaszában azt írta, hogy a földügyek és a mezőgazdaság szempontjából is nemzeti érdekünk az uniós tagság. És bár a földművelésügyi minisztert sem kérdeztük a kvótareferendumról, minisztertársaihoz hasonlóan ő is egyből átkapcsolt kampányüzemmódra, és a referendumról értekezett. "A kvótareferendum sohasem arról szólt, hogy Magyarország ki akarna lépni az Európai Unió közösségéből. Kormányunk nem ért egyet a brüsszeli bevándorláspolitikával, és ezen véleményével nincs egyedül. A demokrácia lényege társaink véleményének tiszteletben tartása. Ha Brüsszel meghallja, és elfogadja az emberek véleményét, akkor Európa erősebb lesz" - írta. 

A pénzügyminiszter egy korábbi válaszát ismételte meg. Varga Mihály az Indexnek azt írta: "Európának szüksége van az intézményesített együttműködésre, de ez csak úgy valósulhat meg, ha a szövetség a tagállamok szuverenitására, és nem annak korlátozására épül. Ezt támogattam eddig, ezután is ezt fogom."

A fejlesztési miniszter válaszában nem az EU-ról, hanem európai nemzetállamok együttműködéséről írt, egészen pontosan Seszták Miklós ezt válaszolta a kérdéseinkre:

Magyarország alapvető érdekének tartom, hogy az európai nemzetállamok sikeresen együttműködő közösségéhez tartozzon.

A magyar emberek elidegeníthetetlen joga és ésszerű elvárása, hogy saját kormányuk minden fórumon a kellő eréllyel és határozottsággal képviselje érdekeiket, adott esetben akár Brüsszellel szemben is."

Az igazságügy-miniszter az alaptörvényt idézve válaszolt, mondván, az ő munkájának az az iránytűje. Szerinte a kérdéseinkre az alaptörvény ad választ, íme: "Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.” „(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja."

A miniszterek közül csak Simicskó István volt az, aki nem terelte át a témát a bevándorlókra, bár ő sem a kérdéseinkre válaszolt, amikor ezt írta: "A magyar emberek korábban az európai uniós csatlakozásról népszavazással döntöttek.

Európai Uniós tagország vagyunk és azok maradunk a jövőben is.

A Kormány álláspontja világos."