Kázmér
-2 °C
15 °C

Nézze meg, hol és mennyit lógnak a magyar diákok

D KOM20140910024
2016.07.27. 15:52
Az elmúlt hat évben egyre kevesebbet hiányoznak igazolatlanul a diákok az iskolából, ami feltehetően abból adódik, hogy hat éve a kormány megvonta a családi pótlékot azoktól a családoktól, akiknek a gyerekei tartósan az iskola mellé járnak (ez legalább tanévenkénti 50 tanórát jelent). Viszont mivel fogy a magyar, közben az iskolás gyerekekből is sokkal kevesebb van, és a lógás mint probléma egyáltalán nem szűnt meg. Főként azokban a megyékben nem – például Borsodban és Nógrádban –, ahol eddig is kimagaslóan sok gyereknek volt igazolatlan hiányzása. A keveset és a nagyon sokat lógók aránya jelentősen csökkent, de a 20–50 órát lógók száma alig mérséklődött az elmúlt hat évben.

A 2009/2010-es tanévben az összes magyar iskolás negyedének volt legalább egy igazolatlan órája, 2014/2015-ben már csak 18 százalékuknak. De ez még mindig több mint 215 ezer gyereket jelent. Az adott iskolatípus diákszámához viszonyítva a szakiskolások a leglógósabbak és a gimnazisták a legkevésbé (2015-ben az összes szakiskolás 5,6 százaléka lógott több mint 50 tanórát, a gimnazistáknak mindössze 0,1 százaléka).

grafika: Szarvas

Magyarországon a tanköteles diákoknak kötelező iskolába járniuk, és ha ezt mégsem teszik, akkor az iskola, a gyermekjóléti szolgálat és a jegyző közbelép, és jó esetben a szülővel együttműködve igyekeznek megszüntetni a lógás okát. A lógás oka sokféle lehet, a köznevelésért felelős államtitkárság júniusi közleménye szerint „az igazolatlan mulasztás a lemorzsolódást megelőző figyelmeztető jel. Oka lehet például a hátrányos helyzetű családi háttér vagy a rossz iskolai eredmények és az ezt korrigáló képességek hiánya is.”

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot, akik tervet kovácsolnak a sorozatos lógás megszüntetésére. Ha nem járnak sikerrel, akkor 30 óra után újabb jelzés érkezik a jegyző, a gyermekjóléti szolgálat és a szülő felé.

A családi pótlékot (új nevén iskoláztatási támogatást) viszont csak azoktól a családoktól veszik el, akiknél a gyereke még ennél is többet, legalább 50 tanórát hiányzik igazolatlanul. A fenti országtérképen évenként és megyénként pirossal külön jelöltük azoknak a diákoknak az arányát, akik miatt a családtól megvonták az iskoláztatási támogatást.

A 2009/2010-es tanévben az összes általános és középiskolás diák 2,2 százaléka esett ebbe a körbe, a 2014/2015-ös évben már csak 1,1 százalékuk. Ha ugyanezt a jelenséget csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nézzük, akkor kiderül, hogy hat éve az összes diák 4,7 százaléka járt legalább 50 tanórányit (ez több mint egyhétnyi lógást jelent) máshová, mint az iskola, ma pedig még mindig 2,5 százalékuk, ami az országos 1,1 százalékhoz képest továbbra is kimagaslónak tekinthető. 

2011-ben – egy évvel azután, hogy az igazolatlan órák miatt elkezdték megvonni a családi pótlékot – az Emmi elődje, az akkori Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleménye úgy fogalmazott, hogy az iskolai hiányzások száma „a szociálisan rászoruló családokban a legmagasabb, életkor alapján pedig a felnőttkor küszöbén állók között a legkirívóbb".

A valódi szankcióval járó 50 igazolatlan órát a diákok alig pár százaléka éri el, de ahogy az igazolatlan órával rendelkező diákok megyénkénti bontásában látható, 10-20-30 órákat meglehetősen sokan lógnak. Sőt, a fenti Ennyit lógnak a lógósok című ábránkon látható, hogy ha országos szinten nézzük, akkor

a 10–29 és a 30–50 órát lógó notóriusok száma egyáltalán nem csökkent olyan drámaian. 

A családi pótlék (iskoláztatási támogatás) havi összege 2016-ban:

  • egygyerekes család esetén: 12 200 forint
  • kétgyerekes család esetén: 13 300 forint/gyerek
  • három- vagy többgyerekes család esetén: 16 000 forint/gyerek

felső grafika: Szarvas, infografikák: Szémann Tamás