Több ezer magyar ügy van az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt

Tavaly 1451 beadvány érkezett a bíróságra, de idén januártól június végéig már 3247 beadvány érkezett hazánkból. 404-et észrevételezésre küldtek meg a magyar kormánynak, de a legtöbb kérvényt elutasítják, írja a Magyar Idők.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság (EJEB) elé kerülő ügyek legnagyobb része a perek elhúzódását kifogásolja, de sok panasz érkezik a fegyintézetek körülményeire is. A magyar börtönök túlzsúfoltak, ezt pedig a kormány is belátja, ezért tervez egy 46 milliárd forintos börtönépítési programot.

Emellett sok panaszos ügy szól a véleménynyilvánítás korlátozásáról. A bíróság nem részletezte, hogy a közel 3250 kérvényt pontosan miért adták be, de ötöt kiemeltek a Magyar Idők számára:

• egy a bírók korai nyugdíjazásáról szóló kártérítési ügy, 
• a másodikat a Magyar Helsinki Bizottság adta be, mert a magyar hatóságok nem szolgáltattak minden részletre kiterjedő információt a hazánkban munkálkodó kirendelt ügyvédek nevéről és megbízásáról,
• a harmadik egy rokkantsági nyugdíj kifizetésével kapcsolatos per,
• a negyedik felperes az időskori nyugdíja miatt vár a kamara döntésére,
• az ötödik ügy pedig egy lelkész elbocsátásáról, felfüggesztéséről szól.

Az átlagos tapasztalat az, hogy az EJEB elé kerülő kérvények 5-10 százalékából lesz eljárás. Tavaly viszont 44 eljárásban hoztak ítéletet, ebből 42-ben találta úgy a testület, hogy legalább egy cikkelyében megsértették az 1950-es emberi jogok európai egyezményét.

A lap arról ír, hogy januárban és tavaly decemberben az EJEB csaknem félmilliárd forintnak megfelelő kártérítést ítélt meg 92 magyar rabnak.