Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Pikachut is maguk mögött hagyták a menekültek

2016.08.17. 11:14
Cipőtől kezdve a gyógyszereken át a gyermekjátékokig rengeteg tárgyat hagytak maguk mögött a menekültek, mikor tavaly átlépték a szerb-magyar határt. A Néprajzi Múzeum kutatói összegyűjtötték ezeket, majd a Szigeten kiállítást rendeztek belőlük. Miért szomorú a kerítésen fennakadt kendő, hogyan kerül egy görög prospektus a magyar határra, és mit üzent a szíriai diák egy gyűrött papíron? Az Abcúg írása.

Talp nélküli cipő, elszakadt kendő, fájdalomcsillapítók – elhagyott tárgyak százai tanúskodnak arról, mekkora megpróbáltatás volt a menekülteknek átjutni a szerb-magyar határon. A Néprajzi Múzeum kutatói 2015 szeptemberében, a menekültválság tetőpontján határozták el, hogy a helyszínre utaznak, és összegyűjtik a menekültek által hátrahagyott tárgyakat. Az ezekből a tárgyakból összeállított kiállítást a Sziget Fesztiválon mutatták be. Miért fontos elhajigált tárgyakat gyűjteni, és mit mond egy kólásüveg meg egy pelenka a menekültek viszontagságairól? Szeljak Györgyöt, a Néprajzi Múzeum kutatóját kérdeztük.

A kukások előtt szedték fel

“A Néprajzi Múzeumnak évek óta vannak olyan projektjei, amelyek a Magyarországon élő bevándorlókkal kapcsolatosak” – mondta Szeljak György. Vizsgálták például a Budapesten élő bevándorlók tárgykultúráját, a fő kérdés ilyenkor mindig az, hogyha valaki elhagyja a saját otthonát, és bizonyos tárgyakat magával visz, akkor miért pont azokat a tárgyakat választja, miért fontosak számára. Szeljak szerint vannak tárgyak, amelyeknek funkcióik vannak, más tárgyak az otthont idézik az új közegbe költöző ember számára.

A határon végzett kutatómunkájuk ugyanakkor teljesen más volt, mint a korábbiak. “Ez egy kísérleti projekt” – mondta Szeljak. Nem előzte meg terepmunka, ezeknek a tárgyaknak a tulajdonosaival pedig sohasem volt alkalmuk beszélni. “Jött az ötlet, hogy menjünk le a határra, és gyűjtsünk elhagyott tárgyakat” – mondta Szeljak. Az ilyesminek van hagyománya külföldön, főleg az Egyesült Államokat Mexikótól elválasztó sivatagban végeznek hasonló kutatást, “ez egyfajta kortárs régészet”.

A magyar kutatók a menekültek életét akarták bemutatni a tárgyaikon keresztül, miközben érdekes muzeológiai kérdésekkel is találkoztak. Például azzal, hogy az összegyűjtött tárgyak akkor végülis szemétnek számítanak vagy nem. A határ magyar oldalán például kevésbé tudtak gyűjteni, mert amikor odaértek, a tárgyak többségét már összeszedték, és kukákba rakták a hatóságok, így a szerb oldalra is át kellett menniük.

28965730186 9efd3d099c b
Fotó: abcug.hu

Szeljak szerint ezek a tárgyak mégis több jelentéssel bírnak az egyszerű szemétnél. “Pár nap múlva vége a Sziget Fesztiválnak, iszonyatosan sok tárgy marad itt, és lehet rá mondani azt, hogy szemét, de azt is, hogy itt volt egy fesztivál, és a tárgyakból rekonstruálni lehet azt, kik vettek részt rajta” – magyarázta.

Bele kell férniük egy hátizsákba

Szeljak szerint a menekültek rengeteg tárgyat hagytak maguk mögött, sokat azért, mert megrongálódtak, másokat a helyhiány miatt. “Nekik át kell gondolni, hogy mik fontosak, mert bele kell férniük a hátizsákba, ráadásul gyalogolni kell, így nem lehet nehéz az a hátizsák” – mondta Szeljak. Ha útközben egy segélyszervezettől jobb ruhát vagy kevésbé használt cipőt kapnak, a régit eldobják, hisz nem vihetik magukkal.

“Nagyon sok tárgy volt, nekünk szelektálnunk kellett” – magyarázta Szeljak. Igyekeztek tárgytípusokat kiválogatni, és azok közül jellemző tárgyakat gyűjteni. Így jött össze végül pár nagyobb kategória. Íme:

28381067583 293f641c3b b
Fotó: abcug.hu

Az egyik legkiemeltebb tárgy, amit találtak, az a gyodáról lelógó fekete muszlim női kendő volt (a képen alul). “A kerítésen fennakadva találtuk” – mondta Szeljak. Nem tudnak semmit a tulajdonosáról, de jellemző, hogy a menekültek ruhadarabokkal, hálózsákokkal próbálták magukat védeni a kerítés szöges részétől. Az pedig, hogy az iszlám vallásban fontos szerepet betöltő női fejkendő hátramaradt a kerítésnél, a kutatók szerint önmagában rengeteg kérdést felvet, például, hogy mit jelent a viselője számára a krízishelyzetben elvesztett fejkendő, aminek a hiánya a vallásban egyet jelent a leplezetlenséggel/meztelenséggel.

A kendő mellett a vitrinben látni még egy észak-afrikai szöveget, amely az utazáshoz hivatott lelki segítséget nyújtani, illetve egy kuvaiti segélyszervezet Macedóniában osztott zacskóját. A mellette lévő vitrinben még ennél is több tárgy bizonyítja, hogy a menekültek rengeteg országban megfordultak, mielőtt megérkeztek a magyar határhoz: vonatjegy, egy görög utazási iroda arab nyelven írt prospektusa és rengeteg SIM-kártya tartó.

28893068012 4d1343a60b b
Fotó: abcug.hu

Szeljak szerint jellemző, hogy mobiltelefont nem találtak, az ugyanis az egyik legfontosabb eszköz a menekültek kezében, azon keresztül tartják a kapcsolatot az otthoniakkal, és gyűjtik az információt az előttük álló útról. SIM-kártyát viszont muszáj időnként váltaniuk.

A kép jobb oldalán látszik egy angolul írt szöveg is. Ez egy feljegyzés, amit feltehetőleg egy szíriai fiatal írt, beszámolt a sorsáról, és arról, miért hagyta el az országát. Szeljak ugyanakkor azt sem tartja kizártnak, hogy a fiatalember nem saját maga írta a feljegyzést, hanem valaki olyasvalaki, aki tudott angolul, és az egész amiatt készült, mert a fiatal szíriai maga nem tudott volna beszámolni az út során arról, hogy miért menekül.

28381065993 9877772140 b
Fotó: abcug.hu

A legtöbb tárgy, amit hátrahagyva találtak a határon, az üdítős flakon, PET-palack vagy energiaitalos doboz volt. “Ez arra utalhat, hogy a gyalogláshoz, útonlevéshez kell az erő, és azt valahogy pótolni kell” – magyarázta. Emellett rengeteg az úton használt tisztasági eszközt, illetve azok üres dobozait is megtalálták: fogkefét, fogkrémet, gyerekkenőcsöt és gyógyszert. Az utóbbi főleg fájdalomcsillapítókat jelentett.

28893079092 8345c2b3cc b
Fotó: abcug.hu

Külön gyűjtötték azokat a tárgyakat, amelyeket időtöltésre, szórakozásra használhattak a menekültek. Elhasználódott franciakártyát éppúgy látni, mint gyerekrajzot vagy cigisdobozt.

“Gyakran családokról van szó” – mondta Szeljak. A gyermekruhákat külön dobozba gyűjtötték, de a cipők között is látni gyermekcipőt.

28378728754 bf6894ccb8 b
Fotó: abcug.hu

A férfiak nagyrészt farmert és pólót viseltek, a röszkei határ magyar oldalán ugyanakkor találtak egy díszített ruhát is, napszemüveggel. “Nagyon szépen össze volt csomagolva, összehajtva, férfi és női viselet külön egy zacskóban” – mondta Szeljak.

28381076573 1fe828b652 b
Fotó: abcug.hu

De számos ruhadarabot találtak az Ásotthalom melletti erdőben is. Azon a helyszínen találták, ahol a határon átért menekültek megpihentek. Valószínűleg az éjszakát is ott töltötték, a családok a ruháikon aludtak a nedves földön. “Bekoszolódtak, nem volt lehetőségük mosni, talán ezért nem vitték őket tovább” – mondta Szeljak.

A kiállítás koncepciója szerint a nagyobb vitrinekben felhalmozták a tárgyakat, hiszen a határnál is egymás hegyén hátán találtak őket. A kisebb vitrinekben viszont kiemeltek egyet-egyet, azok ott már műtárgynak számítanak. Így került például külön vitrinbe egy cipő, amelynek leszakadt a talpa.

28378731394 6c36e3c184 b
Fotó: abcug.hu

A kiállítás a Sziget Fesztivál Sátor határok nélkül nevű helyszínén volt megtekinthető, a fesztivál után pedig tovább vizsgálják a tárgyakat, így egyelőre máshol nem lesznek láthatóak. Szeljak György azt mondta, a projekt folytatásaként menekültekkel szeretnének interjúkat készíteni arról, mit jelentettek számukra ezek és az az ezekhez hasonló tárgyak az utazásuk során.

A kutatást végezte: Kerék Eszter, Marton Ildikó, Szeljak György, Vörös Gabriella és Wilhem Gábor, valamint külsős szakértőként dr. Mihálffy Balázs. Az interaktív kiállítás a fenti kutatók mellett Foster Hannah Daisy, Földessy Edina és Joó Emese közreműködésével valósult meg.