Szilárda
2 °C
6 °C
Index - In English In English Eng

Mit tud kezdeni Orbán az üldözött keresztényekkel?

000 Nic6439613
2016.09.10. 08:00

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter tavaly szeptemberben jelentette be, hogy Magyarország 1500 közel-keleti keresztény családot fogadott be az elmúlt években, még ha ezt nem is reklámozták és nem is vette észre senki. Az üldözött krisztushívők ügyében viszont nem először szólalt fel a magyar kormány. 2012-ben az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség szervezett konferenciát a témáról, ahol Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár amellett érvelt, hogy hazánk képes lenne üldözött keresztényeket befogadni.

Ebbe a sorba beleillik az a keddi Magyar Időkben megjelent hír, hogy 930 millió forintos büdzsével helyettes államtitkári posztot hoznak létre a keresztényüldözés ellen az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Török Tamást, az olaszországi magyar diplomáciai misszió első beosztottját nevezik ki a posztra, az ő feladata lesz, hogy megszervezze a világban élő, támadásokat elszenvedő keresztény közösségek segítését. 

Több kérdéssel kerestük meg az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahonnan csak általános tájékoztatást kaptunk.

A gazdasági és humanitárius szempontok szerinti helyben való segítségnyújtás a legmegfelelőbb, ezért is támogatta a katolikus egyház és az Ökumenikus Segélyszervezet programjait a közel-keleti keresztények, főleg iskolás korú gyermekek esetében is

– közölték. Ezúttal tehát nem az a terv, hogy ismét keresztény menekülteket fogadjunk, ahogy azt a koptokkal tettük.

A válaszban arra a kérdésünkre nem reagált a minisztérium, hogy elképzelhetőnek tartják-e, hogy az Európai Unió menekültelosztási kvótájából Magyarország úgy vegye ki a részét, ahogy tavaly Lengyelország és Szlovákia. A két V4-es ország ugyanis a befogadottak és az ország biztonságának garantálására hivatkozva azt jelentette be, hogy csak keresztényeket fogadnak be, mégha ennek részben tettek csak eleget. 

Magyarország világelső

A kinevezéssel Magyarország lehet az első szekuláris állam, ahol közhivatalt kapnak a vallási üldözöttek. Ugyan több országban vannak egyházügyi állami szervezetek, az nem jellemző, hogy ezek kifejezetten külföldi hívek megsegítésére jöttek volna létre. Svédországban például kormánybizottság van az egyházi közösség támogatására, ez többször küldött már segélyt külföldre, de alapvető feladata az, hogy az állami támogatásokat szétossza az ország felekezetei között.

Pontos statisztikákat a világ egyetlen szervezete sem vezet arról, hogy évente hány embert végeznek ki a vallási meggyőződése miatt. Az amerikai Pew Research Centre felmérése szerint a vallási indíttatású gyilkosságok 80 százalékát keresztények ellen követik el. A frankfurti központú International Society for Human Rights szakértője, Thomas Schirrmacher 2013-ban úgy becsülte a BBC-nek, hogy évente 7000-8000 keresztényt végezhetnek ki a hite miatt. Szerinte a vallási üldöztetést elszenvedők 75-80 százaléka lehet keresztény.

Az Opendoors USA szervezet ranglistát vezet azokról az országokról, ahol a keresztény híveket a leginkább üldözik. E szerint a legrosszabb helyzet Észak-Koreában van ahol, 35-50 ezer katolikus hívő van kényszermunkatáborban a hite miatt. Azt nem tudni, hogy hányan haltak meg a fogolytáborokban. Ezt követi Irak, ahol az Iszlám Állam és más szélsőségesen iszlamista szervezetek üldözik a keresztényeket, a harmadik pedig Eritrea, ahol állami törvények vannak a hívek ellen. A lista első fele így néz ki:

  1. Észak-Korea
  2. Irak
  3. Eritrea
  4. Afganisztán
  5. Szíria
  6. Pakisztán
  7. Szomália
  8. Szudán
  9. Irán
  10. Líbia

Lehetetlen megjósolni, hogy a magyar helyettes államtitkárság mennyit javíthat a helyzeten egymilliárd forintból. A legtöbb helyre lehetetlen eljuttatni akárcsak segélyszállítmányokat is. Ugyanakkor diplomáciai érvelésekben ha nem is ütőkártya, de hivatkozási alap lehet a szervezet: például az örmény kormánynak szimpatikus lehet, ha az örményekért kiállunk Iránban.

Ám ugyanígy diplomáciai buktatókkal is járhat. Maradva az örmény példánál, Törökország, amely a mai napig tagadja az örmény népirtást, nehezményezhetné, ha Magyarország beleállna egy ilyen konfliktusba.