Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Mostantól máshogy fog nézni a mentősofőrökre!

D  MI20130610023
2016.09.18. 10:41
Június elsejétől újra 24 órás műszakot vállalhatnak a mentősök. Az egész napos szolgálat visszavezetését az Országos Mentőszolgálat munkaerőhiánya indokolhatta. A kritikusok szerint a sofőrök dupla műszakja veszélyes, és több baleset kapcsán felmerült, hogy éppen 24 órázó gépészek okozták azokat. Bár a mentőszolgálat szerint maguk a dolgozók kérték a rendszer visszahozását, a szervezet statisztikai adatai alapján az OMSZ-nél valóban létszámhiány lehet. A jelenlegi alulfizetett állomány ugyan túlterhelt, de helyt áll és a vállán viszi a betegellátást.

Jó estét!

– köszönt rám K., egy budapesti mentős, amikor reggel 9 órakor találkoztunk, hogy a munkájáról beszélgessünk. Én addigra két kávén voltam túl, ő egy 24 órás műszakon és négy energiaitalon. Állítása szerint mindet a műszak alatt itta meg. „Tudod, már túl vagyok a holtponton, már nem is érzem magam fáradtnak” – aztán amikor emlékeztettem, hogy reggel köszönt estével, akkor csak annyit mondott: „jó, lehet, hogy fáradt vagyok.”

K. is egyike azoknak a mentőgépkocsi-vezetőknek, akik önként vállalták, hogy 24 órás műszakot teljesítenek, így havonta csak 7 napot kell dolgozniuk. „A mentőzés egy drog, de ahhoz, hogy megengedhessem magamnak, mást is kell csinálnom” – ad egyszerű magyarázatot, hogy miért vállalta, hogy széthajtsa magát, de szerinte nem vészes egy egész napnyi munka.

A KSH legfrissebb adatai szerint a nettó budapesti átlagkereset 208.966 forint, K. két állásból sem keres ennyit: egy átlagos hónapban 185.000 forintból él. Az OMSZ-nál ennek csak kicsivel több, mint a felét keresi meg.

„Az elmúlt időszakban kétszer kevésen múlt, hogy nem baleseteztünk” – mesélte, mikor arról kérdeztem, szerinte mennyire veszélyes a 24 órás műszak. Szerinte romolhatnak a reflexei egy szolgálat végére, de ez csak akkor veszélyes, ha napközben nem tud pihenni. Amikor találkoztunk, épp olyan napja volt, hogy két vonulás között legfeljebb 40-50 perc nyugalom jutott neki.

Nekem még nem volt balesetem. Többről hallottam, volt valaki Nyíregyházán, aki a 23. órában borult

– szerinte ahhoz, hogy a dupla hosszúságú szolgálat veszélyét felmérhessük, össze kéne hasonlítani az idei baleseti statisztikát a korábbi évekből vettekkel.

Bár a ‘90-es években létezett 24 órás műszak, az európai munkaidő-direktívák miatt egy időre kivezették a rendszert. 2016. június 1-étől az Országos Mentőszolgálat újra megengedte, hogy a dolgozók önként vállalhassák ezt a beosztást. Messzemenő következtetéseket ugyan nem érdemes levonni a statisztikákból, mert egy baleset mindig sok tényezős egyenlet, de kíváncsiságból rákerestem az MTI és a híroldalak archívumában, hogy hány baleset történt. 

Miért éppen K.?

Az OMSZ dolgozói csak a sajtóiroda engedélyével nyilatkozhatnak névvel. Mivel K. szereti a munkáját, kérte, hogy álnevet adjunk neki. A K. monogrammot ő maga választotta.

Bár több mentődolgozóval is beszéltünk a 24 órás műszakkal kapcsolatban, azért az ő megszólalásait idézzük, mert ő volt az egyetlen, aki kitart a rendszer mellett. Azt mondta valószínűleg akkor is vállalná, ha megemelnék a bérét. Szerinte kényelmesebb ez a fajta beosztás, idővel meg lehet szokni.

9 különböző esetről találtam híreket mentőautókat ért balesetről –  ebből hat esetben olvasóink vagy OMSZ közeli források jelezték, hogy az érintett sofőrök 24 órás műszakban dolgoztak. A mentőszolgálat viszont rendre cáfolta, hogy erről lett volna szó, amikor ezekre rákérdeztünk. Egy esetről viszont – a már említett, augusztus 20-i nyíregyházi karambolról – a Nol.hu azt írja: a sofőr a 20. órát töltötte a volán mögött.

A statisztika az előző évekhez képest valóban kiugró: 2014-ből négy, míg 2015-ből három esetről találtam híreket a június-augusztus közötti időszakból.

A betegeket is ellátják és a dolgozó is megmarad

Ez azért nem akkora buli, hogy dupla annyit akarj dolgozni. Tök egyértelműen a pénzért csinálod

– kezdett bele K. annak a megmagyarázásába, hogy akkor mégis miért vállalják a mentődolgozók a 24 órás szolgálatot. Szerinte – ahogy ő is – a legtöbben azért, mert havi hét munkanap mellett könnyebb másodállásban dolgozni, vagyis esetükben megélni. Úgy látja, ez a mentőszolgálatnak is megéri, mert az alkalmazottak nem keresnek másik munkát, maradnak a rendszerben, hogy hozzájussanak a drogjukhoz, a szenvedélyüknek éljenek.

Ez pedig egybevág azokkal a pesszimista hangokkal, amelyeket a mentődolgozók, a szakszervezeti tagok és a döntéshozók is felhoztak a rendszer visszavezetése ellen még annak bevezetése előtt. A legtöbben azt mondták, hogy a 24 órás műszak ugyan alkalmas arra, hogy elfedje a szervezet létszámhiányát, de számos veszéllyel is jár. 

Ugyan a dupla szolgálatot megengedő szabályzat előírja, hogy 8 órát pihenjenek a dolgozók, de a sürgősségi betegellátás természete miatt nem garantálható, hogy minden esetben lesz váltás. Tehát könnyen előállhat olyan helyzet, hogy a túlórákkal és plusz műszakokkal amúgy is leterhelt mentők 20-23 pihenés nélküli óra után kell, hogy ellássanak egy beteget. Hasonló aggályairól beszélt Eisenhauerné Fördős Andrea, a Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke június elején a HírTV-nek.

Az Országos Mentőszolgálat részéről Máté Gábor megbízott főigazgató, és Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke több fórumon is azzal nyugtatott mindenkit, hogy az egészségügyben teljesen általános a 24 órás műszak. Azt is elmondták, hogy a dolgozók önkéntesen dönthetnek ennek vállalásáról. Munkabiztonsági okokból a mentősöket folyamatosan monitorozzák, és csak az csinálhatja, aki bírja a terhelést.

A kórházakban a legtöbb ügyelet valóban 24 órás, éppen emiatt a kritikusok sem a mentőorvosokat, oxiológusokat, mentőápolókat és -tiszteket kifogásolták: a legtöbben éppen a K.-hoz hasonló mentőgépészek, vagyis a sofőrök esetleges kimerültsége miatt aggódtak. Azzal érveltek, hogy a közúti forgalomban résztvevő busz- vagy teherautósofőrökre sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak: a Nemzeti Közlekedési Hatóság 9 órában határozza meg a napi, míg 56 órában a heti maximális vezetőidőt. Azt is elvárják, hogy négy és fél óra vezetési időszak eltelte után legalább 45 perces szünetet tartsanak a sofőrök.

A mentőautók ráadásul nem 50-100, hanem 100-130 kilométeres sebességgel mennek, sokszor a forgalmas városi utakon. Hogy elképzelhető legyen, ez milyen reflexet, kiváló vezetési képességeket kíván, gondoljon csak Csordás Tiborra, a tavaly nethőssé válló mentőautó-sofőrre, aki hat perc alatt tette meg a Róna utca és a Kolosy tér közötti távolságot.

Krónikus létszámhiány

Azt évek óta hallani, hogy súlyos létszámhiány van a mentőknél, de ennek kapcsán a mentőszolgálat minden alkalommal közli:

ugyan vannak üres pozícióik, a biztonságos betegellátás feltételei adottak Magyarországon.

A két állítás viszont nem zárja ki egymást: túlórákkal és plusz műszakokkal az alacsonyabb számú állomány is biztosíthatja az ellátást. 

A tisztánlátás végett megnéztük az OMSZ munkaügyi statisztikai adatait. Először közérdekű adatigénylésben kérdeztünk rá, hogy a szervezetnek hány alkalmazottja volt 2014-ben és 2015-ben, mekkora volt a túlórák aránya, évente hány eset jut egy mentődolgozóra és azt, hogy hány alkalommal fordult elő, hogy egy mentőautót azért nem tudtak ki állítani, mert nem volt elegendő beosztható mentős. Az OMSZ viszont 260 ezer forintos költségtérítésért adta volna ki a kért kimutatásokat, mondván, hogy a túlórák és a kiállíthatatlan egységek összesítése két kollégájuknak több heti munka lenne.

Mivel a kért összeg irreálisan soknak tűnt, a kiadott adatok pedig nem válaszolták meg minden kérdésünk, más, belső forrásból megszereztük a szervezet 2014-es és 2015-ös éves beszámolóját. Ezekben majdnem minden általunk kért adat megtalálható, ahogy a szervezet honlapjára is felkerült több kimutatás az érdeklődésünk után.

A gazdasági adatokból tudjuk, hogy 2014-ben 7226 ember dolgozott az OMSZ-nál, 25-tel több, mint 2013-ban. Azonban csak adminisztratív munkakörbe 12 embert vettek fel, míg 31 ápolóval kevesebb dolgozott. A honlapon lévő táblázatból az is kiderül, hogy a stasztikai állományi létszám szerint összesen 206,9 betöltetlen teljes és részmunkaidős alkalmazott hiányzott a szervezetből, míg a 2014-es évről nincs erre vonatkozó adat, 2015-ről csak annyi derül ki az OMSZ honlapjáról, hogy a szervezet központi költségvetésben engedélyezett létszáma 7852 fő.

OMSZ létszáma
   orvos mentőtiszt ápoló admin. gépész egyéb fizikai OMSZ összesen betöltetlen álláshely
2013 216 709 3202 380 2603 91 7201 206,9
2014 220 736 3171 392 2619 88 7226 Nincs adat

Ennek az állománynak 2013-ban és '14-ben országosan még csak 231 mentőállomást kellett kiadni, míg tavaly már egy 11 milliárd forintos TIOP-támogatás után 22 új állomást adtak át. Figyelembe véve, hogy a legtöbb helyen nemcsak egy orvos nélküli betegszállító autó van (műszakonként 2 fős személyzettel), hanem orvosos esetkocsi is van (3 fős személyzet), állomásonként legkevesebb 12-20 emberre van szükség. Vagyis összesen nagyjából 300-400 új munkahely jött létre, de az OMSZ statisztikai állományi létszáma csak 117,6 teljes és részmunkaidős státusszal nőtt:

ez alapján több mint 200 státusz maradhatott üresen.
Statisztikai állományi létszám
   orvosok ebből: oxyológus mentőtiszt tiszt III. ápolók ebből szakképesített irányítók gépkocsivezetők egyéb összesen
2013 190,5 121,5 721,5 12,1 3167 2390 - 2614,5 518,5 7223,9
2014 188,5 75,5 706,1 11,5 2627,6 2245,8 618,0 2619,2 526,4 7297,3
2015 169,9 100,7 718,7 7,2 2703,3 2033,7 638,2 2694,2 493,5 7417,9

Erre némi magyarázatot adhat, hogy a Népszabadság korábbi cikke szerint az EU-s támogatásból felújított 60 és a 22 új mentőállomás nem készült el, csak a határidő után. De volt olyan hely is, ahol az épület kulcsra készen várta a dolgozókat, csak még nem találtak személyzetet a létesítményekbe.

Épp gépkocsivezetőből 75 új státuszt hoztak létre. Ez nem feltétlenül jelenti, hogy ennyi új embert alkalmaztak: egyrészről a statisztikában azok is megjelennek, akik például csak egy hónapot dolgoztak teljes állásban a szervezetnél. De ha valaki fél állásból teljesbe ment át, az 0,5 helyett 1-nek számít, ugyanígy a betegszabadságok is beleszámítanak az elszámolásba. Az viszont látszik, hogy 2013 óta sikerült pótolni a 206,9 teljes munkaidőnyi hiányt, miközben pozícióból több lett az új állomások miatt.

Forráshiány és alacsonybérek

Rendszeresen visszatérő hír, hogy forráshiánytól szenved a mentőszolgálat, amelyet részben megerősített az Állami Számvevőszék tavalyi jelentése, amely a 2008 és 2013 közötti időszakban vizsgálta a szervezet gazdálkodását. A jelentésből kiderül, hogy 2012 végén az Emberi Erőforrások Minisztériuma 1,46 milliárd forintot utalt a likviditási helyzet javítására, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) pedig 200 millió forint támogatást adott az OMSZ-nak.

A szervezet költségvetését viszont csak rövid időre sikerült rendbe tenni, 2013-ban már áprilisban azt kérték az OEP-től, hogy előbb hívhassák le az éves keretüket a mentési tevékenység finanszírozására. Plusz 630 milló forintot kaptak akkor. Nem sokkal később az egészségügyi államtitkárság rendkívüli, hárommilliárdos gyorssegélyt adott a 27 milliárdosra tervezett költségvetésben felhalmozódott hiány eltüntetésére. Ekkor menesztették az OMSZ-ot addig vezető Mártai István főigazgatót, a helyére Burány Bélát nevezték ki.

Pénzügyi vizsgálat is indult a szervezetnél: az ÁSZ ellenőrzése meg is állapította, hogy a gazdálkodás csak részben volt szabályos. Hiányoztak vagy hibásak voltak a leltárazások, nem volt biztosított a folyamatos fizetőképesség.

2014 tavaszán már Burány kért 5-6 milliárd forintos segítséget a tárcától. A Népszabadság akkori cikke szerint ebből 2,6 milliárd forint csak a dolgozók két havi bérfedezete volt, ami hiányzott a költségvetésből. Pedig 2014-re már eleve egy 5 milliárd forinttal nagyobb, 32 milliárdos költségvetést terveztek az előző év tapasztalatai alapján.

A tavalyi és az idei évre is ugyanekkora büdzsével számoltak, azonban ezekről még nem jelentek meg a gazdasági beszámolók az OMSZ honlapján. Így azt, hogy mekkora volt a dolgozók kereste csak a mentőszolgálat Pénzcentrumnak adott tavalyi válaszából lehet tudni:

  • mentőápolók és mentőgépkocsi-vezetők esetében az alapbér bruttó 122 ezer forinttól bruttó 144 460 forintig terjedt
  • Ehhez jött bruttó 24 ezer forint sürgősségi pótlék és átlagosan 20 százalék műszakpótlék, így a mentőgépkocsi-vezetők átlagkeresete bruttó 193 ezer forint volt
  • A pótlékokkal a mentőápolók átlagkeresete bruttó 195 600 forint volt

Adózás után így 80-130 ezer forintból – plusz a havi 5000 forintos étkezési támogatásbó – éltek a mentősök. A KSH adatai szerint a nettó magyar átlagkeresetnél (153 511 forintnál) is kevesebbet kaptak. Bár az átlagos egészségügyi dolgozókhoz képest még így is jól jártak: nekik nettó 60 638 forint jár.

A kormány is észlelte, hogy ez az állapot tarthatatlan, ezért augusztusban bejelentették, hogy szeptembertől az egészségügyi dolgozók bérét megemelik. Egyelőre annyit tudni biztosan, hogy a szakdolgozók 26,5 százalékos béremelést kapnak. Jövő novemberben ehhez még 12 százalék jön. Azonban arról még nincsenek információk, hogy a mentőgépészek és nem szakvizsgázott ápolók fizetése hogyan változik majd.