Tényleg kipusztul majd a menekültek miatt az Alföld?

slack-imgs.com
2016.09.20. 13:23
Tudta? Nem tudta? Jobb, ha tudja! Egy kampányban mindig sok csúsztatás, féligazság, sőt komplett hazugság hangzik el. Az október 2-i kvótanépszavazásig igyekszünk szép sorjában megnézni, mi igaz ezekből. Kezdjük azzal, hogy tényleg kipusztul-e majd a Magyarországra érkező menekültek miatt az Alföld, és ezzel a Trianon utáni csöppnyi maradékot kockáztatjuk?

Mi az állítás? A XVI. századi török inváziók során „csaknem 200 évre elrabolták országunk 1/3-át, és ennek következtében az Alföld lakossága csaknem teljesen elnéptelenedett, magyar lakossága kipusztult”. A menekültekkel „ismét egy Iszlám megszállás” kora jöhet, mely során ismét annyira megváltozhat a jelenlegi Magyarország etnikai összetétele, hogy azzal a Trianon utáni „csöppnyi maradékot” kockáztatjuk.

bagos 01

Ki állította? Szabó Lukács Imre hajdúbagosi polgármester (független) és Vitányi István országgyűlési képviselő (Fidesz)

Hol állította? A szeptember 21-i lakossági fórum meghívójában.

Igaz vagy hamis?

Nehéz objektív kritériumokat találni egy ilyen hanyatlásvízióra, de nem hátrálunk meg a feladat elől! Kezdjük azzal az összefüggéssel, ami minden kétséget kizárólag igaz:

A hódoltság alapozta meg Trianont.

Arról egy egész Indexet tele lehetne írni, hogy a tiritarka etnikai viszonyokon túl mi kellett még Trianonhoz, de tény, hogy az állandó hadiállapot valóban a főképp a Kárpát-medence centrumában elhelyezkedő magyar etnikumot sújtotta a legjobban. A masszív népességpusztulás pedig tényleg úgy megváltoztatta az etnikai viszonyokat, hogy Magyarország a nacionalizmus megjelenésével rögtön szembesült a nemzetiségi kérdéssel is, az izmos szlovák, román és délszláv kisebbség pedig jó okot/ürügyet szolgáltatott Magyarország feldarabolására.

bagos 02

A probléma inkább az, hogy ezen a triviális történelmi összefüggésen túl a török kor és a menekültválság közti összes analógia – az „új népvándorlás” allegóriájához hasonlóan – minimum sántít:

  • A törökök egy tömbben, birodalmi szinten megszervezett hadjáratok eredményeképp érkeztek a magyar határra. Azok, akiket összefoglaló néven menekülteknek nevezünk, viszont Eritreától Szírián át Irakig több kibocsátó országból verődtek össze, és szervezettségük legjobb esetben is csak az útvonal online megosztására és a csempészek felkutatására korlátozódik.
  • A törökök fegyveresen gyűrték le az ellenállást, míg nálunk eddig egyetlen menekültnél sem találtak fegyvert (a röszkei megafont azért tényleg óriási aránytévesztés lenne egy lapon említeni a mohácsi kartácstűzzel!).
  • A számok sem lényegtelenek: Mohácsnál legalább 60 ezer török sorakozott fel II. Lajos 25 ezres hadával szemben (a hódoltság megszálló hadserege békésebb időkben ennek a harmada volt). Bár tavaly több százezer menekült zúdult át rajtunk, ők marhára nem akartak minket meghódítani, mind Nyugat-Európába vágytak. Az uniós kötelező kvóta 1294 migráns ügyének elbírálását írja elő Magyarország számára. Közülük eddig egyet sem fogadtunk, de ha így lenne is, az országban szétosztva nehezen tudnának bármilyen etnikai arányt megváltoztatni.
  • A hódoltságban az Oszmán Birodalom jogrendszere és földbirtokszerkezete lépett érvénybe, mellyel néha párhuzamosan működött tovább a magyar földesúri adóztatás és bíráskodás is. A kvótamenekültekre viszont értelemszerűen a magyar jogszabályok vonatkoznak. És bár a kampányban nyilván azt akarják sugallni, hogy hamarosan kialakulhatnak a saríát követő etnikai/vallási zárványok, a tény az, hogy még a kormány által túlmisztifikált „no-go zónák” sem tudtak kivívni jogi-adminisztratív függetlenséget, legfeljebb az állami törvények betartatása bizonyul a Nyugaton a megszokottnál nehézkesebbnek. Arról már nem is beszélve, hogy a „muszlim” felekezet mint olyan önmagában semmilyen autoritást nem képvisel, mert az iszlám csillió jogi iskolára, szektára és karizmatikus irányzatra bomlik szét.

A „neohódoltság” vízióját egyedül – nagy-nagy jóindulattal – az teheti politikai szempontból érdekessé, hogy több évtizedes, évszázados időhorizontot villant fel, melyben újabb meg újabb betelepítési hullámok jönnek. A kívülről érkező muszlimok csatlakoznak az amúgy is jobb demográfiai mutatókkal rendelkező sorstársaikhoz, majd közösen hirdetnek dzsihádot az őket befogadó magyarok ellen. Ez a forgatókönyv azonban már tényleg annyi valószínűtlen tényezővel kalkulál, hogy érdemesebb inkább arra a polcra helyezni, ahol a pécsi dzsihadisták ősmagyar lósámánokkal és paksi toxikus szellemekkel harcolnak a 2050-es évek Árnyékmagyarországán.

A Hazugságvizsgáló első darabját itt olvashatja, amiben darabokra szedtük a népszavazási kérdést.



  • Hírek
  • Bankszámla