János, Pál
19 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Sokkal súlyosabb az MTVA lehallgatásai botránya: nemzetbiztonságilag védett objektumot poloskáztak be

D NOE20120724009
2016.09.22. 06:38

Idén márciusban írta meg az Index, hogy lehallgatóberendezést találtak Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatójának tárgyalójában. A berendezés teljesen véletlenül került elő: egy beázás utáni javításnál a szerelők levették a kábelcsatorna fedelét, ekkor esett ki egy mikrofon.

A mikrofonkábelek az MTVA-vezér helyetteseinek szobáihoz vezettek, ahol a Nemzeti Nyomozóiroda helyszínelői megtalálták a fotó készítésére is alkalmas rögzítőberendezéseket. A tiltott adatszerzés gyanúja miatt indított nyomozásban a 444.hu cikke szerint a két érintett helyettest, Vas Imre üzemeltetési igazgatót és Enyedi Csaba adminisztrációs igazgatót gyanúsítottként hallgatták ki, ők maguk pedig az ügy miatt felmentésüket kérték az MTVA-tól. 

Mindenki védte az MTVA-t, mégis bepoloskázták

A 168 óra pedig a nyomozati anyagra hivatkozva azt írta, a helyszíneléskor Vas Imre zavarodottan azt válaszolta a rendőrök kérdésére, hogy 

az eszközök telepítése „magasabb célokat szolgált".

Vas állítólagos magyarázata csak még tovább súlyosbítja azt a tényt, amire rendészeti forrásaink hívták fel a figyelmünket: az MTVA nemzetbiztonságilag is védett intézménynek számít. Tehát a lehallgatóberendezések telepítői nem csupán bűncselekményt követtek el, de a közmédia nemzetbiztonsági védelmét ellátó állami szerveit is kijátszották. A nyomozás során ezért azt is tisztázni kell, felmerülhet-e a kémkedés gyanúja. A másik oldalon pedig a védelmet ellátó szervek felelőssége is nyilvánvaló, hiszen kérdéses, milyen színvonalon látták el törvényileg előírt kötelességüket.

Az MTVA sajtóosztálya az Indexnek megerősítette: a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények körét meghatározó 2009/2015. (XII. 29.) Kormányhatározat alapján az MTVA teljes szervezete védelem alá esik, így minden objektuma védett objektumnak minősül. „Az összes rendvédelmi szervnek – törvényi felhatalmazás alapján – van feladata a védelemben (BM valamennyi szerve, HM szervei)" – írták kérdésünkre. Külön megkérdeztük azt is, van-e feladata a polgári kémelhárításnak, azaz az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) a közmédia objektumainak védelmében. Az MTVA sajtóosztálya ezt is megerősítette:

válaszunk igen. Törvényi felhatalmazás alapján, a törvényben meghatározottaknak megfelelően az AH-nak törvényileg nevesített felhatalmazása van az MTVA objektumvédelmében.

Hallgat a Belügyminisztérium a felelősökről

Ezt követően a Belügyminisztériumhoz fordultunk kérdéseinkkel, hogy megtudjuk, ki hibázott, indult-e belső vizsgálat, és felelősségre vontak-e valakit azért, mert az MTVA első számú vezetőjét és az MTVA épületeit a minisztérium felügyelete alá tartozó szervek nem tudták megvédeni a jól szervezettnek tűnő, külső lehallgatástól. A Belügyminisztériumnak szeptember 15-én küldtük el a kérdéseinket, azóta nem érkezett rá semmiféle reakció, ahogy a szeptember 21-én elküldött sürgető levelünkre sem. A válaszukat továbbra is várjuk, addig csak a kérdéseinket tudjuk közölni:

  1. A Belügyminisztérium pontosan mely szerveinek van feladata az MTVA védett objektumainak biztosításában?
  2. Az MTVA védett objektumainak védelme során a BM mely szervének feladata konkrétan annak megakadályozása, hogy az MTVA objektumaiban lehallgatás, illegális lehallgatóberendezés-telepítés, tiltott adatszerzés történjen?
  3. Az MTVA-nál talált lehallgatóberendezés ügye után mely, a BM felügyelete alá tartozó, az MTVA védett objektumainak védelmében részt vevő szerveknél indult belső vizsgálat?
  4. Ezekre a vizsgálatokra ki és mikor adott utasítást, és milyen eredménnyel zárultak?
  5. Sor került-e személyi felelősség megállapítására?
  6. Amennyiben nem került sor belső vizsgálatokra, miért nem látta ezt szükségesnek a BM?
  7. Konkrétan is érdekelne: indult-e belső vizsgálat amiatt, mert az AH nem látta el megfelelően a törvényben meghatározott feladatát?

A fentiek tisztázása már csak azért is aktuális lenne, mert a Belügyminisztérium egy szeptember elején kiadott közleményében azt írta, hogy „Magyarországon mind a nemzetbiztonsági szolgálatok, mind az erre a törvény által feljogosított szervek a magyar törvények és jogszabályok betartásával hibátlanul végzik a tevékenységüket″. 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!