Lehet-e kampánymunkára kényszeríteni a köztisztviselőket?

2016.09.29. 14:06 Módosítva: 2016.09.29. 17:28

A vasárnapi kvótanépszavazás érvényessége érdekében bevetett kormányzati rohamról szóló hírek legfurcsábbika eddig az, mely szerint államigazgatási és önkormányzati dolgozókat ösztökéltek/utasítottak volna arra, hogy telefonon győzködjék az állampolgárokat a részvétel és a nem-szavazat fontosságáról.

A hírek szerint telefonszám-listát, fideszes szórólapokat és külön telefonokat osztottak ki az érintett állami alkalmazottaknak. A kormányoldal zavarát jól mutatta, hogy

  • a Rogán Antal vezette miniszterelnöki kabinetiroda a 444-nek nyilatkozva feljelentésre buzdított mindenkit, aki tud ilyen jogszabálysértésről,
  • Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Hír TV-ben nem látott kivetnivalót a dologban,
  • ma reggel Dömötör Csaba, a kabinetiroda parlamenti államtitkára pedig tagadta, hogy a kormány bármilyen telefonos kampányt indított volna vagy koordinálna.

A kérdés a mai kormányinfón is felmerült:

  • a Miniszterelnökséget vezető Lázár János tagadta, hogy az apparátusban bárkinek ilyen utasítást adott volna,
  • Kovács Zoltán kormányszóvivő azt hangsúlyozta, hogy semmi bizonyíték nincs a 444 állítására.

Az ügy megítélése jogi szempontból egyértelmű: a köztisztviselői törvénynek már az előszavában ott áll, hogy a közszolgálatnak pártsemlegesnek kell lennie, majd a normaszöveg egyértelműen kimondja, hogy a kormánytisztviselő (ilyen például a minisztériumi, kormányhivatali dolgozó)

nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely (...) pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné.

Ez azt jelenti, hogy hivatali visszaélést követ el, aki kormánytisztviselőként mégis a fenti módon kampányol, vagy az alárendeltjét ilyen kampányolásra utasítja.

Rogánéknak áll feljebb

A Kormányzati Tájékoztatási Központ rágalmazás miatt feljelenti a Demokratikus Koalíciót, mert a párt a felvétel kapcsán választási csalást emlegetett, és közölte, bejelentést akar tenni a választási bizottságnál.

A Rogán Antal propagandaminiszter vezette Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében erre válaszul azt írta, "a jogsértésekkel, üres rágalmazásokkal szemben határozottan fel kell lépni, ezért a kormány rágalmazás miatt feljelentést tesz." Mármint a DK ellen, tehát nem azért, mert közszolgákat propagandára utasítottak, hanem mert ezt kifogásolták.

Miért van ez így? Ugyanazért, amiért a törvény egy bekezdéssel lejjebb a kormánytisztviselőknek azt is megtiltja, hogy párttisztséget viseljenek, vagy pártszínekben szerepeljenek. A kormánytisztviselő a közjogi rendszert szolgálja, nem a politikai kormányzatot, esküjében Magyarországnak és az Alaptörvénynek fogad hűséget, nem a választásokat megnyerő pártkoalíciónak.

Az Alaptörvény értelmében Magyarország demokratikus jogállam: az állampolgároknak egyebek mellett az is alapvető joguk, hogy az állami intézmények az ügyeiket semlegesen, részrehajlás nélkül intézzék. A kormánytisztviselőket az összes adófizető tartja fent, munkájuk során nem kényszeríthetők pártpolitikai érdekek szolgálatára, mert ezzel sérülne a közhatalmi apparátus pártsemleges, jogállami működése.

Mindez könnyen belátható egy konkrét példán. A népszavazás informatikai rendszere egy friss miniszteri rendeletnek megfelelően részben a kormányhivatalok informatikai rendszerére támaszkodik.  Ha megrendül a bizalom a kormányhivatal dolgozóinak pártsemlegességében, az gyengíti a népszavazás hivatalos eredményének, és így magának a népszavazásnak mint közvetlen hatalomgyakorlási intézménynek a  hitelességét.



  • Hírek
  • Bankszámla