Gyárfás
18 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Lázár: A kerítés építése a mi szolidaritásunk

2016.09.29. 14:14

Az öt nappal korábbi robbantással kezdte Lázár János a 64. kormányinfót. A kormány elítélte a cselekményt, „Orbán Viktor utasította a belügyminisztert, hogy tegyenek meg mindent a tettes vagy tettesek előkerítésében.” A kvótareferendummal csak közvetve hozta összefüggésbe az eseményt, kijelentve, hogy a kampány alatt választóival találkozva azt tapasztalta, hogy az ország a rendőrség mögött áll. „Egy olyan országban, ahol 27 éve még diktatúra volt és a rendőrség a diktatúra eszköze volt, nagyon fontos, hogy a polgároknak van rendőrsége, a rendőrségnek van hazája, amely mögöttük áll” – mondta Lázár.

A Központi Nyomozó Főügyészség meg fogja osztani, ha lesz a nyilvánosságnak szánt információja.

Ezután röviden jelezte:

  • Az online kassza alkalmazására kötelezettek körének szélesítése jövőre lép érvénybe, később a tervezettnél.
  • A kormány átnézi a NAV elektronikus fejlesztéseit, az e-számlát, az online szja-fizetést, a NAV és az adófizetők közötti együttműködés lehetőségét, amelyekről Tállai András államtitkár számolt be.
  • Az új Ptk. 2016 október 1-jétől újra lehetővé tette az önálló zálogjog intézményét, ami a hitelnyújtás kapcsán volt fontos elvárás a hitelnyújtóknak, akiknek ez könnyítést jelent, és elősegíti a magyarországi hitelezést – mondta Lázár.
  • A budapesti vizes világbajnokság előkészületeiről elmondta: a források rendben vannak, az előkészületek rendben zajlanak a jövő évi rendezvénnyel kapcsolatban.

Ezután ismét a migráció volt a főszereplő a beszámolóban.

  • Jövő héten a kormány értékeli a vasárnapi népszavazás eredményét, a kormánynak Trócsányi László igazságügyi miniszter készít egy jelentést.

Lázár a kampány során harmincszor találkozott a választókkal, ez a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem sok. Tapasztalata szerint a választók nem pártügynek tekintik a választást, hanem nemzeti ügynek. „Volt, aki nem szavazott a Fideszre, rám se, nem is fog, de ebben a kérdésben üdvözli a népszavazás lehetőségét, és részt is vesz rajta” – mondta Lázár egy választóját idézve.

„Pártokon átnyúló volt a kvótafórumok aktivitása” – állítja Lázár, aki szerint sok más párt szavazói is megjelentek a rendezvényeken.

A választók üdvözölték, hogy véleményt nyilváníthatnak – mondta Lázár, aki szerint a népszavazás a demokrácia legfontosabb eszköze, az intézmény fokmérője lesz a népszavazási aktivitás.

Népszavazás nyolc éve volt Magyarországon, ennek köszönhetjük, hogy nincs tandíj és vizitdíj Magyarországon.

Meglátása szerint a választópolgárok nyugodtak és higgadtak voltak, ellentétben minden más állítással. Nem láttam gyűlöletkampányt, megfélemlítésnek, aránytalan befolyásolásnak jeleit nem tapasztaltam.

Lázár szerint Brüsszel fenntartja a betelepítési kvóta tervét, az ez ellen ágáló országok ellenállását Brüsszel le akarja törni. A betelepítés most csak 160 ezer embert érint, „de 2,5 millió ember van Nyugat-Európában, aki menekültnek vallja magát”.

Európai Bizottság az illegális migrációból legális migrációt akar.

Magyarország nem megszervezni, hanem megállítani akarja a bevándorlást – adta meg Brüsszel és a magyar kormány politikájának lényegét Lázár, kijelentve, hogy az emberek nem EU-, hanem Brüsszel-ellenesek.

Szuverenitás kérdése a népszavazás. Az Európai Bizottság meg akarja vonni az ország jogát, hogy eldöntse, ki lehet ennek az országnak az állampolgára, ki jöhet ide, ki élhet itt. Fontos, hogy Magyarország megtarthassa a jogosultságát, hogy a magyar kormány döntései alapján járhassanak el a határnál a magyar tisztviselők. Ehhez a joghoz ragaszkodni kell" – Lázár szerint erről szól a népszavazás. „Kivonni a magyar bevándorlási ügyeket nemzeti hatáskörből, és azt brüsszeli jogkörré tenni, ez az Európai Bizottság terve.”

„Nem Orbán Viktorról, nem a Fideszről, nem a kormányról, nem rólam döntenek, hanem mindenki magáról dönt” – mondta Lázár a népszavazás kapcsán.

Szerinte a legszégyenteljesebb, hogy magukat demokratikusnak valló politikai erők arra biztatják a választókat, hogy ne foglalkozzanak a saját ügyeikkel és ne mondják el saját véleményüket.

Migránsok tehetik tönkre a sikereket

Lázár szerint az elmúlt hat év sikerei jelentősek:

  • Harminc év után először 5 százalék alá csökkent a munkanélküliség. A foglalkoztatottság ma 65-67 százalékos a 2010-es 53 százalék helyett.

A 700 ezer fős növekedésben nagy arányt képviselnek a piac által létrehozott új munkahelyek – mondta elébe menve annak, hogy a növekedést a közmunka számlájára írják.

De az eredmények törékenyek. Ha meg kell hajolni Brüsszel akarata előtt, akkor annak szociális következményei lesznek.

A betelepítettekről nyilván gondoskodni kell, lakás, munkahely, egészségügy és szociális ellátás terén. Ha újabb ezrekről vagy százezrekről kell gondosodni, az az elmúlt hat év eredményeit érdemben és komolyan befolyásolhatja.”

„Magyarországot hiába minősítik fel – ahogyan a Morgan Stanley eredménye mutatja –, hiába a gazdasági növekedés, az adóbevételek, az export, ha olyan terhet kapunk, amely nem áll a magyar választópolgárok és az ország érdekében.”

Németország behívta őket, nekünk pedig el kell őket tartani. Kiválogatja, akikre szüksége van, majd a maradékot szétosztja Európa szegényebb országaiban.

Lázár elmondása szerint 148 ezer migráns regisztrált Magyarországon. Ők azok, akik továbbmentek, és most Finnország, Norvégia, Dánia, Ausztria megkezdte a folyamatot, hogy visszaküldje őket Magyarországnak. Lázár, megjegyezte, hogy a dublini rendszer alapján szélsőséges esetben itt is maradhat ezen emberek többsége, noha Görögországban léptek az EU területére – ám azt nem biztonságos államnak minősítették.

A gazdag országok Közép-Európára hárítanák a visszaküldött emberek eltartásának terheit.

A köztisztviselő nem telefonos marketinges

Lázár János visszautasította, hogy bárki a munkaidejében kötelező feladatként kapja, hogy telefonon népszavazási részvételre buzdítsa a választókat. Ezzel lényegében Kocsis Máté ATV-nek adott nyilatkozatát cáfolta, amely szerint erre lehetőség van, ha a kormány úgy dönt. A kérdés a 444-hez eljutott kormányzati útmutató kapcsán merült fel.

Kovács Zoltán kormányszóvivő megjegyezte, hogy a fénymásolatra hivatkozni nem túl meggyőző, egyébként saját szabadidejében ő maga is kampányolt a népszavazás mellett.

Azt Lázár nem zárja ki, hogy valaki nem az állami infrastruktúrát felhasználva, szabadidejében folytat kampányt.

„De semmiféle utasítást nem kaptak a köztisztviselők, nem ez a feladatuk, nem ez a munkájuk a kormányzati és járási hivataloknak.” Az viszont munkájuk, hogy az okmányirodák, a kormányablakok nyitva legyenek ügyeleti jelleggel, azért, mert a népszavazáson való részvétel feltétele a személyazonosság megállapítása. Ügyeleti jelleggel az okmányirodák eddig is nyitva voltak, azért, hogy valaki dokumentálhassa a személyazonosságát, ha valamely okmánya hiányozna.

Ma nem jön veszélyes ember Magyarországra

500 ezer ember ment át Magyarország területén, többségük megtagadta az adminisztrációt.

Az együttműködés azzal kezdődött, hogy amikor a rendőr elkérte volna a személyi iratait, akkor féltéglákat dobáltak hozzájuk. Kikényszerítették a német meghívás kapcsán, hogy az M1-es autópályán el kellett kezdenünk igazoltatni. A keletinél nem akart a rendőrség mást, mint szabályosan regisztrálni őket, hogy belépjenek az európai rendszerbe, hogy vegyenek jegyet, válaszul betörték az ablakokat“ – mondta Lázár.

„Az, hogy a határ le van zárva, a rendőrség feltartóztat mindenkit, hogy az embercsempészemnek nincs értelme a határhoz szállítani, és az, hogy naponta 15 embert világítunk át, az megfelelő garancia.

Most biztosan nem jut be olyan ember, aki veszélyt jelentene."

„Persze, kérdés, képesek vagyunk-e kiszűrni a hamis útlevéllel érkezőknek: ehhez nemzetközi együttműködésen dolgozunk.”

Mennyibe kerülnének a menekültek?

A kerítés százmilliárdba kerül és nyolcezer katonát kell készültségben tartani ahhoz, hogy a határellenőrzést fenntartsuk. Olyan tételről van szó, amely a költségvetést befolyásolja. A teljes összeg több, mint a GDP 1 százalékát jelentő 130 milliárd forint – mondta Lázár a Figyelőnek.

A lap által feltett kérdésre a robbantásra vonatkozóan – egyedül dolgozott a merénylő vagy volt társa – a miniszter a nyomozók kérésére nem válaszolt.

Lázár nem tudta, hogy zsidó új év van október 2-án – derült ki újságírói kérdésre. Igaz, az újságíró 5770. évet mondott, bár vasárnap a zsidó naptár szerint az 5777. év következik.

Az adózó és az adóhatóság közötti távolságból sok csoport él meg

– mondta sejtelmesen Lázár, nyilván részben a könyvelőkre utalva.

„Változóban az állam, csökkent a bürokratikus teher, de nem vagyok még elégedett, a versenyképesség kapcsán az év végén ezt a dossziét is elővesszük. Ebben még óriási tartalékok vannak. Az EU-s pénzek felhasználásában a bürokratikus költségek, például az adóbürokrácia csökkentésében nagy a tartalék.” Lázár Lengyelországot hozta fel pozitív példaként.

„A valódi politikai menekültekkel szolidáris az állam – mondta Lázár, utalva arra, hogy a délszláv válság idején Magyarország ezt megtette. – Nem az a segítség formája, hogy idehívjuk azokat, akinek segítségre van szükségük. Olyan feltételeket kell ott teremteni, hogy ne induljanak el.”

Lázár szerint ebben a világ országainak kell részt venniük. De azt nem várhatják el egy átlag magyar nyugdíjastól, hogy Afrika megmentéséért anyagi áldozatot hozzon. Akinek 300 euró a nyugdíja, az miből adjon Afrika megsegítésére? Nyugati mércével mért anyagi szolidaritást várnak el Nyugaton a térségtől – mondta Lázár, megjegyezve, hogy a magyar kerítés miatt Németországban kevesebb a migráns.

A kerítés építése és a határ őrzése a mi szolidaritásunk

– ellentétben Görögországgal, „amely nem tudja megvédeni Európa határait, és amely 500 millió eurót kapott a semmire”.

A miniszter a múlt hetihez hasonlóan megismételte: a Magyarországra érkező menekülteknek csupán 5 százaléka mondja magáról, hogy Szíriából jött.

Elmondása szerint nem helyes, hogy Ausztria is kerítést épít, hiszen az már Schengenen belüli műszaki határzárat jelent. „Miattunk nem nő az Ausztriában tartózkodó migránsok száma. Hogy mi van az olasz határon, azt nem tudom megmondani.”

A magyar kormány kötelessége, hogy megvédje azokat, akik Schengenen belül, a munkaerő szabad áramlása jegyében járnak át az osztrák oldalra dolgozni Magyarországról – mondta az osztrák kerítés kapcsán, megjegyezve, hogy megérti az osztrák aggodalmakat, de a magyar határszakaszon nem indokolt osztrák kerítést építeni.

Ha a határzár jól működik, akkor bezárhatók a menekülttáborok, ahogyan a debreceni és a nagyfai már bezárt. Nincs tervben újabbak nyitása sem – jelentette ki a miniszter.

Lázár megkeresi Farkas Flóriánt

A Népszava ismét Lázár segítségét kérte, hogy sikerüljön beszélnie Farkas Flóriánnal, akinek munkájára a kormány szerint továbbra is szükség van. „Ó, nem sikerült betartanom az ígéretemet? Ha megtalálom, feltéve, ha megtalálom, meghívom egy kávéra, hogy közvetítsem felé az óriási társadalmi érdeklődést. Mindent el fogok követni. Azt hittem, ezeken a találkozókon már túl vannak” – mondta Lázár az Országos Roma Önkormányzat korábbi elnökéről.

A gazdag letelepedő pénzforrása másodlagos

Azt vizsgálja a hatóság és a titkosszolgálat, hogy a letelepedési kötvény vásárlója személyében jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot. Jövedelmi viszonyait is vizsgálják, de Lázár válaszából az derült ki, hogy az kevéssé érdekes, miből származik az a 300 ezer euró, amelyből letelepedési kötvényt vásárol az adott személy. Lázár elmondta, Ausztria 10 millió euróért állampolgárságot is ad, Magyarország 300 ezer euróért csak öt évre szóló tartózkodási engedélyt. Igaz, azt nem említette, hogy ez a 300 ezer euró csupán ötéves hitel, amit az állam ezután visszafizet, miközben az üzlet hasznát offshore cégek fölözik le.

A nemek nem hoznak pluszpénzt

„Hogy jutott ilyen eszükbe?” – reagált arra a kérdésre, amely szerint Győrújfalu polgármestere azt mondta, hogy könnyebb lesz a településnek pályázati pénzt nyernie a kormánytól, ha intenzíven szavaznak nemmel a népszavazáson. „A polgármesteri munkához nagy képzelőerőre van szükség. A magyar képzelőerős fajta” – mondta. Lázár szerint a népszavazás haszna nem itt jelentkezik, hanem a nemzeti egység felmutatásában, amit a kormány felhasználhat a „brüsszeli csatában”.

A CETA nem TTIP

Lázár kiállt Németh Zsolt külügyi államtitkár mellett, aki azt mondta: nem kockáztatható meg a Kanada és az EU között létrehozott szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) aláírásának megtagadása.

„Öt éven át zajlott a tárgyalás. Ez elég lett volna a tiltakozás megfogalmazására. Bennem is van kétely, dolgozik a kormány és a parlament, a kormány is napirendre veszi az álláspont kialakítását” – mondta Lázár, aki azonban úgy vélte, a kormány korrektül járt el, hiszen az aláírás előtt a parlamentnek beterjesztették a megállapodás tervezett szövegét. Úgy vélte, a CETA nem keverendő össze az EU és az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodással (TPIP) – bár sokan annak előfutárának tekintik a CETA-t.

Orbán Viktor szenved igazán a megfigyelésektől

A kérdések Vona Gábor és Volner János, valamint Spéder Zoltán megfigyelésére vonatkoztak, Lázár elismerte, az nem helyes, ha ezen személyek családtagjai is paparazzók céltábláivá válnak, ám úgy vélte, ettől Orbán és családja szenved igazán, mert gyermekeiről rendszeresen jelennek meg így képek, és az ellenzék emiatt sosem kezdeményezett vizsgálóbizottságot.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!