Ödön
2 °C
11 °C

Érik az új balos összefogás, elkezdődött az MSZP és a DK összeborulása

IMG 6252
2016.10.02. 22:57
A kvótanépszavazás estéjén a rengeteg reakció között volt két nyilatkozat, amely alapvetően meghatározza a baloldal következő hónapokban folytatott stratégiáját. Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc is a baloldali összefogás szükségességéről beszélt. Gyurcsány már jövő héten elkezdené a tárgyalásokat, Molnár pedig közös államfőt jelölne a baloldallal.

Este hét óra után még nem tudhattuk a kvótanépszavazás pontos eredményét, de már mindenki tisztában lehetett azzal, hogy az Orbán Viktor által kezdeményezett referendum érvénytelen lesz.

A baloldal vezetői, ahogy azt megjósoltuk, persze Orbán kudarcáról beszéltek, bár más hangnemben, más vérmérséklettel fogalmaztak:

  • Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke: „Miniszterelnöknek egy ilyen vereség után le kell mondania.” A bojkott sikeres volt, a távol maradók megállították Orbán Viktort, mondta Gyurcsány, aki győzelemnek nevezte az eredményt.
  • Molnár Gyula, az MSZP elnöke: „Látszólag jó hír, de mégsem szeretnék győzelemről beszélni.” Szerinte ha jó ízlése van a kormánynak, ne beszéljenek erkölcsi és politikai sikerről, „ezt úgy hívják, hogy egy nagyon drága közvélemény-kutatás.”

A sajtótájékoztatóik legfontosabb része azonban nem a szavazás értékeléséről, hanem a baloldal terveiről, a pártok lehetséges stratégiájáról szólt. Gyurcsány és Molnár ugyanis egymástól távol, két külön helyszínen ugyanarról beszélt: a baloldal összefogásáról 2018-ban.

Gyurcsány – időrendben előbb – azt mondta: a baloldal számára az a feladat, hogy

a mai győzelemből kormányváltó erőt kovácsoljon 2018-ra.

A DK ezért már jövő héten elkezdené a felkészülést a következő választásra azokkal a pártokkal, amelyek szintén a távolmaradásra buzdítottak. Ez az MSZP mellett az Együtt, a PM és a Moma.

Molnár Gyula pedig eközben arról beszélt, hogy a népszavazási részvételből is látszik, „le lehet győzni a Fideszt és Orbánt”. Ehhez szerinte az kell, hogy

egy kihívója legyen a Fidesz–KDNP-s jelölteknek mindenhol 2018-ban.

Ennek a politikai szövetségnek pedig az MSZP meghatározó ereje akar lenni. Az MSZP elnöke is arra célzott, hogy az összes baloldali párttal meg kell állapodni 2018-ig, Molnár ezt az elnöki kampányában úgy nevezte, hogy le kell ülni egy vasárnapi ebédre mindenkivel.

De Molnár még konkrétabb dolgokat is mondott: „új alkotmány, új választási és médiatörvény kell”, és az elnök szerint a lehetséges választási koalíció első eleme lehetne a közös államfőjelölt. 

Közös jelöltek, külön lista?

A két elnöki beszéd igazolja azokat a hetek óta terjedő pletykákat, miszerint megkezdődtek az informális tapogató tárgyalások az MSZP és a DK 2018-as összefogásáról. A mostani nyilatkozatokból úgy tűnik, jövő héten elkezdődnek az egyeztetések is. 

Itt az igazi kérdés az lesz, hogy milyen formációban indulnak – az utóbbi időkben a koordinált indulásról lehetett hallani. Ez azt jelentené, hogy közös jelöltek lennének a 106 választókerületben, de a pártok külön listán indulnak. Kérdés persze, ebbe a koncepcióba hogyan illeszkednének a kisebb pártok, amelyek közül az Együtt és a PM is előválasztást követel. 

(Borítókép: Ajpek Orsi / Index)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?