Valér
2 °C
8 °C

Csúnyán ráfázhat Vona, amiért megzsarolta Orbánt

A Jobbik ultimátuma remekül passzol a Fidesz kottájába

2015-09-23T153803Z 1704953253 LR2EB9N17F4OU RTRMADP 3 EUROPE-MIG
2016.10.20. 10:51
  • Vona Gábor szerint komoly fejfájást okozott Orbán Viktornak, amikor a letelepedési kötvények árusításának felfüggesztéséhez kötötte a kormányfő alaptörvény-módosító javaslatának támogatását.
  • Orbán feje viszont nem fáj, mert nem tud vesztesen kikerülni ebből a meccsből, ahogy azt tegnapi elemzésünkben is levezettük.
  • Bár még nincs hivatalos döntés, fideszes stratégák szerint Orbán várhatóan nem fog engedni Vona „zsarolásának”, mert belpolitikailag még talán hasznosabb is a Fidesznek, ha nem jön össze az alkotmánymódosítás.
  • Kormánypárti háttéremberek szerint a következő hónapok legnagyobb belpolitikai kérdése, hogy a Jobbik taktikusnak tűnő ultimátuma mennyire fogja erodálni a most még legnagyobb ellenzéki pártot.
  • A miniszterelnök körüli stratégák több kérdésben máshogy látják a jövőt, de abban egyetértenek, hogy Vona most rendesen megrázta a pofonfát.
  • Például azért, mert az Orbán környezetéből szivárgó információink szerint Brüsszelt nem lehet megállítani, és hónapokon belül jöhetnek az uniós betelepítési kvóták.
  • Ha a Jobbik nem szavazza meg a kormány alkotmánymódosítását, a kvóták tovább erősíthetik a miniszterelnök hazai hatalmi pozícióját, Vonáék pedig nem mossák le egykönnyen magukról a szélkakas módjára politizáló hazaáruló bélyegét.
  • Az Orbán–Vona-találkozó utáni háttérbeszélgetéseink alapján az lesz az igazi arculcsapás a Jobbik elnökének, amikor pár hónap múlva jó eséllyel kivezetik a letelepedési kötvényeket, de távolról sem azért, mert Vona ezzel próbálta sarokba szorítani Orbánt.

Orbán Viktor és Vona Gábor két napja négyszemközt tárgyalt a kormányfő alaptörvény-módosító javaslatáról. A negyedórás egyeztetés után a Jobbik elnöke bejelentette, hogy nem sikerült megállapodniuk, mert pártja csak akkor szavazna együtt a Fidesz–KDNP-vel, ha addig felfüggesztenék a szinte a korrupció szinonimájává vált letelepedési kötvények árusítását.

Az egyezkedés utáni sajtótájékoztatón Vona arról beszélt, hogy szerinte a váratlanul előhúzott feltételével komoly fejfájást okozott Orbánnak. A miniszterelnök percekkel később azt üzente egy államtitkárán keresztül, hogy „mint minden eddigi javaslatot, ezt is megfontolja”.

Nesze semmi, fogd meg jól! – gondolhatnánk Orbán kommentárját ízlelgetve. De az értelmezéshez adhat némi támpontot, hogy a miniszterelnök néhány napja nagyjából ugyanezt mondta Vona azon felvetésére, hogy az érvénytelen népszavazás után le kellene mondania. Orbán megfontolta, aztán nem mondott le.

Jó, valószínűleg Vona sem gondolhatta komolyan, hogy 3,3 millió őt és kormányát támogató szavazattal a puttonyában a miniszterelnök fogja magát, és visszavonul Felcsútra. De mit lép Orbán a váratlan, és elsőre okos politikai lépésnek tűnő Vona-ultimátumra? Mivel a Fideszből jót még nem hallottunk a letelepedésikötvény-bizniszről, logikus forgatókönyvnek tűnt, hogy ha a kormányfő elfogadja a neki szegezett feltételt, egy csapásra megszabadul a kötvénymutyitól, és összejön a hőn áhított kvótaellenes alkotmánymódosítás.

Minden jel szerint azonban mégsem ez fog történni. Ahelyett, hogy a legnagyobb ellenzéki párt – saját szempontjából természetesen – fel tudna mutatni egy sikert a kormány hatalomtechnikai értelemben hiba nélküli menekültpolitikájával szemben,

a Jobbik a Vona-ultimátummal elindult egy ösvényen, ahol valószínűleg kemény ütéseket kell majd elszenvednie.

Kósa Lajos tegnapi sajtótájékoztatóján már belengette az irányt: a Fidesz frakcióvezetője hazugnak és hazaárulónak nevezte a Jobbikot. És ez még a bemelegítés se volt.

A folytatásról, és a kormányfő várható stratégiájáról a Fidesz három politikai kommunikációval foglalkozó munkatársával beszélgettünk. Ők egymástól függetlenül a kormánypárt felső vezetésében, Habony informális stábjában, valamint a Miniszterelnökségen dolgoznak. Több dologban eltért a véleményük, de egy valamiről ugyanazt gondolták: Orbán nem fog engedni Vonának, a Jobbik elnöke pedig csak rosszul vagy még rosszabbul jöhet ki ebből.

A komótosan úszkáló öreg hal nem engedhet egy csikóhal zsarolásának

Fontos hangsúlyozni, hogy mivel a beszélgetőpartnereink szerint a miniszterelnök még nem tudatta környezetével az ultimátum kezelésével kapcsolatos döntését, nem tény, hanem feltételezés, hogy Orbán lepergeti magáról az ultimátumot. Hozzátették azért, hogy a kormányfő eddigi politikáját és kommunikációját tekintve nagyon meglepődnének, ha nem így történne.

„Köszönjük szépen, végiggondoltuk a Jobbik elnökének javaslatát, és nem értünk vele egyet. Szerintünk a gazdaságnak szüksége van a letelepedési kötvényekre és különben is blődség összekeverni az almát a körtével. Több millió, a határainkat fenyegető migráns és egy külső hatalom által vezérelt beláthatatlan kimenetelű kényszerbetelepítés-hullám más, mint az, hogy pár ezer külföldi üzletember üzletelés céljából Magyarországon keresztül jön az Európai Unióba” – nagy vonalakban így képzelte el a Fidesz pártvezetésének dolgozó tanácsadó a miniszterelnök első hivatalos válaszát az ultimátumra.

A Habonyhoz és a Miniszterelnökséghez kötődő háttéremberek pedig arról beszéltek, hogy Vona feltételének elfogadása politikatechnikai szempontból lenne rossz döntés. „Ha most engedünk egy ellenzéki párt zsarolásának, mi a garancia, hogy a jövő héten nem jönnek egy újabbal?” – tette fel a költői kérdést egyikük.

Nem gondolom, hogy Vona bármikor ugráltatni fogja Orbánt

– jegyezte meg másikuk. Utóbbi hozzászólás arra is utalhat, hogy az európai szinten is veteránnak számító magyar miniszterelnök presztízse nem engedheti meg, hogy engedjen a hozzá képest zöldfülű Vona nyomásgyakorlási kísérletének.

Ugyanez pepitában: a magát egy „medence alján komótosan úszkáló, öreg, a dolgokat hűvösen szemlélő halként” jellemző Orbántól meglepő lenne, ha hagyná felbolygatni kedvenc korallzátonyát egy fiatal csikóhal fickándozása miatt.

Krokodilkönnyektől nem kell félnetek

Ha Orbán nem enged Vonának, akkor elméletileg a Fidesz–KDNP kétharmados többség híján nem tudja módosítani az alaptörvényt a november 8-i végszavazáson. Nagyon úgy tűnik, hogy nem lesz Fidesz–KDNP–Jobbik együtt szavazás, azonban az egyik háttérember szerint ez mégsem jelenti azt feltétlenül, hogy elbukik a kormányfő módosító javaslata.

Hogy ezt véletlenül mellényomó, néha napján a kormánypárt lélegeztetőgépén tartott szocialistákkal vagy másokkal képzelte-e el, abba nem ment bele. Az biztosnak tűnik, hogy Molnár Gyula pártja nem fogja támogatni a módosítót, és Orbán nem számíthat a parlamentből kivonuló DK-sokra, mint ahogy az LMP-re, az Együttre és a Liberálisok egy szem képviselőjére sem. Kósa szerda este három lázadó jobbikos képviselő átszavazásáról álmodozott a tévében, de a szigorú pártfegyelmet tartó Vona frakciójában nehéz elképzelni, hogy Kósa álma valóra váljon. 

A Jobbik nélkül tehát elég reménytelennek tűnik az alkotmánymódosítás. De nagy baj, ha nem jön össze? Mindhárom tanácsadó azt mondta, hogy az alaptörvény átírása valós szándék, ugyanakkor egyikük sem találta katasztrófának, ha mégsem sikerül. Elsőre furcsának tűnhet, hogy

a Fideszben viszonylag könnyedén lemondanának az alkotmánymódosításról, holott enélkül az elmúlt hónapok atomágyúval terjesztett kormányzati propagandája csökötté válhat, elmarad a katarzis, és a kormány a „brüsszelitákkal” szemben sem lesz „olyan” erős.

A pártvezetésnek dolgozó háttérember szerint ez csak egy kis szelete annak a hatalmi mátrixnak, amiben a kvótaellenes alkotmánymódosítás elnyeri méltó jelentését.

A betelepítési kvóta olyan, mint a focilabda

Az előbb említett tanácsadó a kincstári optimizmusát egy jelen pillanatban egész biztosan megjósolhatatlan eseményből meríti. Úgy látja, hogy „bármennyire védekeznek a nemzetállamok, valamilyen formában, de előbb-utóbb lesz kvóta”. Érvelését azzal próbálta alátámasztani, hogy a „brüsszeli bürokrácia nem fog visszafordulni”, az EU-ban és főleg Németországban tartózkodó menekültek szétosztása továbbra is megoldatlan probléma, amit valahogy kezelni fognak.

Ebben az esetben a kormánynak még kapóra is jöhet, ha nem jön össze az alkotmánymódosítás. Egyrészt, mert ha Orbán az „új egységgel” és a hetedszerre módosított gránitszilárdságú alaptörvénnyel sem tudná eredményesen megvédeni az országot, az ciki lenne, muníciót szolgáltatna az ellenzéknek, és a miniszterelnök hazai mítosza is megreccsenne valamelyest. (Két héttel ezelőtt amúgy arról írt az Eurologus, hogy az alaptörvény-módosítás sem tudná távol tartani határainktól a kvótákat.)

Másrészt, és a feltételes módban eljövendő kvóták miatt ezért különösen kapóra jönne a kormánynak, ha Vonáékon úszik el az alkotmánymódosítás:

könnyebben lehetne a Jobbikra kenni, hogy nem sikerült megvédeni az országot, mint ahogy egy jeges domboldalon siklik le egy bezsírozott szánkó.

Ennek nagyon enyhe előszelét láthatjuk Kósa Lajos tegnapi hazaárulózásában.

Fontos hangsúlyozni, hogy kvóta-pozitív szcenárió csak egy feltételezés, amiről gyakorlatilag lehetetlen eldönteni, hogy valószínűbb vagy valószerűtlenebb, mint a néhány héttel ezelőtti „a kvótának politikailag vége” típusú kommentárok. Mondjuk úgy, hogy kvótakérdésben a labda továbbra is gömbölyű, gurul, gurul és ki tudja, hol áll meg.

Az is lényeges, hogy erről a forgatókönyvről csak az egyik háttérember beszélt expliciten, a Habony-közeli stábtag azt mondta, hogy „nem hallott ilyen brüsszeli tervekről”, de reméli, hogy nem lesznek kvóták, mert az szerinte hosszú távon kinyírná az EU-t.

A harmadik tanácsadó nem akart jóslatokba bocsátkozni a kvótákról, de annyit hozzátett, hogy a menekültek jönnek, még ha most épp nem is Magyarországra, és ezt a problémát valahogy meg kell oldani. Szerinte egyébként a most hétvégi EU-csúcson nagyjából semmi sem fog történni: a kvótakérdés nem került le a napirendről (Orbán ezt szeretné nagyon elérni), de talán előkerülhet egy, a mostani kvótatervekhez hasonló, picit átdolgozott javaslat.

Úgy egész biztosan nem fogják kivezetni a letelepedési kötvényeket, ahogy az ellenzék szeretné

A kvóták jövőjénél több fokkal konkrétabban és egybehangzóbban beszélt a három háttérember a letelepedési kötvények sorsáról. Lényegében minden jel és megszólalás arra utal, hogy hónapokon belül megszüntethetik az árusításukat. Hogy van-e erre politikai, kormányzati szándék, nem egyértelmű.

Annyi biztos, hogy a parlament gazdasági bizottságában szeptemberben a fideszesek leszavazták a kötvények árusítását felfüggesztő szocialista javaslatot, Orbán Viktor pedig két hete nyilvánosan is kiállt a kötvények mellett, sikeres konstrukciónak nevezve azokat.

Ugyanakkor – ahogy korábbi cikkünkben is írtuk – a Századvég kutatása szerint a kormánypárt táborát is irritálja, hogy Habony Árpádhoz kapcsolható üzleti körök elképesztően sok pénzt keresnek a Rogán Antal vezetésével rohamtempóban piacra dobott kötvények árusításával. Vona ultimátuma tehát akár remek ürügy is lehetne a kormánynak, hogy ne a fullasztó korrupciógyanúra, hanem az ország védelme, az alkotmánymódosítás érdekére hivatkozva dobja le a nyakából ezt a koloncot. A helyzet viszont nem ilyen egyszerű.

Hogy kivezetik-e a letelepedési kötvényeket, azt a háttéremberek szerint több célrendszer harca fogja eldönteni:

  • Az ellenzék azt mondja, ne legyen ilyen kötvény.
  • Egy eladósodott országban (ilyen Magyarország is) szükség van friss tőkére az adósság refinanszírozásához.
  • A kötvények árulására kiépült egy hálózat, ami azért lobbizik, hogy megmaradjon a konstrukció.

Ebben a rendszerben egész biztosan nem lehet csak úgy egyik napról a másikra felfüggeszteni a kötvények kibocsátását, ahogy minden ellenzéki erő szeretné.

Ahogy a legutóbbi kormányinfón is elhangzott, az ország felminősítése, javuló gazdasági mutatói miatt Varga Mihály jelentést fog készíteni a teljes kötvénypiacról, így a letelepítési kötvények helyzetéről és kilátásairól is. „Az biztos, hogy Varga megkapta ezt a feladatot Orbántól, de hogy elkezdte-e már, és ha igen, milyen stádiumban van a felülvizsgálat, arról nincs információnk” – mondta az egyik tanácsadó. A Habonyhoz köthető háttérember konkrétabb volt, szerinte a kötvénypiac felülvizsgálatának „egy-két hónap” múlva lesz eredménye.

Varga jelentése pedig majd a kormány asztalára fog kerülni, megtárgyalják, és csak ezután döntik el, hogy felfüggesztik-e a kötvények árusítását, vagy átalakítják a konstrukciót.

Elnézve a folyamatot és a várható idejét, gyakorlatilag lehetetlen, hogy november 8-ig felfüggesszék a kötvények árusítását.

De ez a már korábban is említett, zsarolásra adott erős válasz kényszere miatt is nagyon nehezen elképzelhető forgatókönyvnek tűnik. Ettől függetlenül könnyen lehet, hogy a letelepedési kötvények napjai meg vannak számlálva, ugyanis mindhárom tanácsadó szerint realitás, hogy az adósságunk külföldi-belföldi finanszírozási aránya úgy változott az elmúlt pár évben a belföldi javára, hogy az államnak már nincs szüksége erre a tőkeallokációra.

Érdekesség, hogy a háttéremberek még a háttérben nyilatkozva is védelmükbe vették a házon belül és kívül is sokat kritizált kötvényeket. Volt azért, aki odáig merészkedett, hogy kimondja: „Lehet azon moralizálni, hogy jó-e a mostani rendszer, hogy kik és milyen közvetítőkön keresztül kapják, ezekben a kérdésekben eltérhetnek a vélemények.”

Egy másikuk Vona heves reakciójára reagálva – amely szerint a kerítésen érkező bevándorlók lehetnek egyszerű terroristák, a letelepedési kötvényekkel viszont sokkal veszélyesebb, pénzes terrorista-hálózatok jöhetnek az országba  egészen meglepő érveléssel kelt a konstrukció védelmére. „A vásárlók 80 százaléka kínai. Ők üzletelni jönnek Európába. A kínaiak mindenhol a világon beilleszkednek, miközben saját, nagyon zárt világokat hoznak létre. Annyira, hogy bűncselekményeket is a saját közösségükön belül követik el” – mondta a Habony-közeli tanácsadó.

Végre újra politizál a kormány és az ellenzék!

Visszatérve a Jobbikra, a letelepedési kötvények jövőjével kapcsolatban a párt közeljövőjét is nagyon hasonlóan látják a kormány stratégái. „Ha lesz kvóta, egy-két hónapon belül olyan politikai deficitet fognak elszenvedni, ami megrengeti őket – hangzott az egyik prognózis.

Másikuk szerint az alkotmánymódosítással kapcsolatban könnyen megragadható, hogy a Jobbik mostanában kettős beszédet folytat, mást kommunikál az elit és az újságírók felé, mint a választóinak.

A Jobbik tett egy erős állítást: módosítsunk az alaptörvényen, hogy soha ne lehessen idegen népcsoportokat kényszerrel betelepíteni az országba. Aztán, amikor eljön az idő, hogy a támogatásukkal megvalósulhasson a javaslat, feltételeket szabnak, és kitáncolnak.

- foglalta össze Habony stábjának tagja. A felvetésre, miszerint ilyen úgynevezett kettős beszéd a Fidesznél is elő-előfordulgat, az idézet gazdája elismerte, hogy persze, de ez nem jó. És azzal is egyetértett, hogy a Jobbik nincs könnyű helyzetben, hiszen Orbán centrális erőtere szinte mindent oda-vissza lefed a magyar politikai palettán.

Viszont egy ellenzéki, növekedni és kormányozni vágyó pártnak, mint a Jobbik, a legfontosabb erénye a hitelesség lehet. Vonáék pedig ebben a kérdésben eljátszották ezt – vélekedtek a tanácsadók, akik szerint a párt szavazói emlékezni fognak, hogy a párt rövid időn belül összevissza kommunikált a kérdésben, az alkotmánymódosítás előtt pedig politikai játszmává tette az ország védelme szempontjából kulcsfontosságú alkotmánymódosítást.

A kettős beszéd tönkre fogja tenni a Jobbik egyenes imázsát. Azzal kampányoltak, hogy kimondjuk, megoldjuk. Úgy lettek középpárt, hogy egyenesen beszéltek. De tovább akarnak növekedni, és most cikcakkoznak. A hitelességhez viszont egyenes beszéd kell

– mondta az egyik tanácsadó.

Hogy mit gondolnak a Jobbik választói a párt hitelességéről, az legkésőbb 2018-ban eldől majd. Addig még valószínűleg sok dolog fog történni, például lesz egy szavazás az alkotmánymódosításról is. „Én annak örülök, hogy újra van politika a kormány és az ellenzék között. Nem sárdobálás megy, hanem taktikázás” – zárta beszélgetésünk az egyik háttérember Vona ultimátumára hivatkozva.