Gerzson
5 °C
10 °C

Schmidt Mária csúnyán viselkedik, kínos, mondja az '56-os történész

2016.11.04. 14:15

Schmidt Mária és az általa vezetett Emlékbizottság reakciója a kérdéses '56-os óriásplakátügyre tökéletesen mutatja meg a kormány aktuális hozzáállását '56-hoz: teljesen mindegy a valóság, ha mi egyszer kitaláltuk, hogy hogyan lesz legendaépítés, abba se Nagy Imre, se Pruck Pál ne rondítson bele! 

Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa beszédet mond az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége 1956-2016 - A magyar ifjúság történelmet írt címmel tartott megemlékezésén Budapesten a Corvin moziban 2016. október 20-án.
Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa beszédet mond az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége 1956-2016 - A magyar ifjúság történelmet írt címmel tartott megemlékezésén Budapesten a Corvin moziban 2016. október 20-án.
Fotó: Kovács Tamás

Egy '56-os képhez idén odaírták Dózsa László nevét, miközben a képhez már '56-ban Pruck Pál nevét írta oda a képet készítő amerikai fotós, és maga Pruck Pál is beszélt a róla készült képről legalább két interjúban: '82-ben és '86-ban is. Senkiben fel sem merült, hogy ne ő lenne a képen, egészen mostanáig. Pruck 2000-ben meghalt, majd jött a Schmidt Mária vezette '56-os emlékév, és egyszer csak előkerült Dózsa László, szintén egykori '56-os fiatal, hogy bejelentkezzen a fotóra, miszerint őt ábrázolja. Vagy Schmidték keresték meg ezzel Dózsát, ezt nem tudjuk, mindegy is.

Nem tisztem Dózsa László '56-os sztorijainak igazságtartalmát megítélni, megteszik azt a történészek. 1956 egyik kutatója, Eörsi például azt mondja, Dózsa '56-os tetteiről semmilyen más forrással nem rendelkezünk az ő elmondásain kívül. Schmidt Mária pontokba szedet közleményben állt ki amellett, hogy márpedig Dózsa László színész van azon a képen, Pruck Pál pedig nem több, mint egy köztörvényes bűnöző. Eörsi László a 168 Órának adott interjújában azonban azt mondja, 

Schmidt nemigen nyugszik bele, hogy kedvencük szerepeltetésével bakot lőttek, ezért aztán eszeveszetten vagdalózik. Kínos!

De nézzük néhányat pontokba szedve Schmidt állításaiból és a történész reakcióiból:

Schmidt: „A fényképen Dózsa László már évekkel ezelőtt egyértelműen beazonosította önmagát, ezt egy, a Terror Háza Múzeumnak adott video-interjúban, majd pedig a fotó felhasználásához szükséges írásos nyilatkozatában is megerősítette. Azt állítani, ahogyan a Dózsa Lászlót támadók teszik, hogy csupán külső szakértő azonosíthatja a fotón szereplőket, nélkülöz minden jogi alapot és nem egyeztethető a történész-szakmai megfontolásokkal sem."

Eörsi: „Hát ez még akkor is vicces megállapítás lenne, ha éppen mostanság nem zúzták volna szanaszét ezt az „egyértelműséget”. Dózsa egyéb közlései is azt bizonyították, hogy nagyon is hadilábon áll az igazmondással. De Schmidt éppen a „külső szakértőket”, a fotón szereplők objektív vizsgálatát tartja szakmaiatlannak, és talán ez mindent elárul. És vajon ez miért nélkülöz minden jogi alapot?"

Schmidt: „Én senkinek be nem mutatkoztam, én nem is álltam senkinek oda, hogy fényképezzen le. Hogy hogy fényképeztek le, vagy ki fényképezett le, honnan tudják a nevem, az ma is titok előttem.” – nyilatkozta (Pruck Pál) a Velünk élő történelem című kádárista propagandaműsorban 1986-ban, melyben kizárólag a „ellenforradalom” megrögzött hívei szerepeltek (főszerkesztők: Berecz János, Radványi Dezső).

Eörsi: „Talán Schmidt Mária előtt sem titok, hogy 1986-ban még pártállam volt, tehát könnyen lehetséges, hogy Pruck taktikai okból nyilatkozott így, félve az esetleges következményektől. Természetesen az is lehetséges, hogy már nem emlékezett a részletekre. A közléseitől függetlenül a fotója igencsak valóságosnak tűnik."

Schmidt: „Tudjuk, hogy Pruck Pál többszörösen büntetett köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezetője) visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására."

Eörsi

Schmidt állítása az égvilágon semmit sem bizonyít a vitatott kérdésben, viszont elképesztő otrombaságot követett el Pruck Pál családtagjaival szemben. Vagy ez számára a „nemes bosszú”?

Schmidt: "Dózsa László minden kétséget kizáróan '56-os hős, akinek szabadságharcos múltja és története több évtizede ismert, (...) hitelességét a rendszerváltoztatás óta sem az 1956-os forradalommal foglalkozó történészek, sem a szabadságharcosok szervezetei soha nem kérdőjelezték meg!"

Eörsi: „Schmidt Mária milyen alapon állítja a bizonyítékok teljes hiányában, hogy Dózsa „minden kétséget kizáróan” 56-os hős? Dózsa '56-os tetteiről semmilyen más forrással nem rendelkezünk az ő elmondásain kívül. Ilyen alapon Münchausen báró vagy Háry János kalandjait is tényként kéne elfogadnunk."

Schmidt: „Dózsa László saját sorstörténetét 2007-ben megjelent könyvében meséli el, amely kötetet soha nem érte kritika."

Eörsi: „A szerzőtől én is megkaptam ezt a kötetet, de mivel nem találtam kellően hitelesnek, ezért a „Baross Köztársaság” 1956 című kötetemben (Bp., 2011) egyáltalán nem használtam fel forrásként. Ez mindenképp felér egy kritikával, bár kétségkívül ekkor – helytelenül – inkább kerültem a konfliktust Dózsával. Más viszont – tudtommal – behatóan nem kutatta ezt a témakört."

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!