Ilyen szavazás még nem volt Orbán alatt

Az elmúlt hat évben, mióta Orbán Viktor újra miniszterelnök, nem volt olyan komoly szavazás a parlamentben, amelynek ne tudtuk volna előre a végeredményét. A kedd délelőtt tartott hetedik alkotmánymódosításról azonban elmondhatjuk:

Amióta elvesztette a Fidesz a kétharmados többségét (először Veszprémben, majd Tapolcán kapott ki az időközin), volt persze több olyan szavazás, ahol a Fidesz kockáztatott, és végül nem is sikerült átvinnie a kétharmados javaslatát. Ilyen volt például tavaly az állami földvagyonról vagy a jegybank megerősítéséről szóló törvény.

Ezeknél azonban előre lehetett tudni, hogy ha fegyelmezetten nyomja a gombokat az ellenzék, akkor meg tudja buktatni simán a javaslatot. A Fidesz is fel volt készülve erre, előre nem is nagyon egyeztetett, hiszen nem szimbolikus szavazások voltak, és elkaszálásuk legfeljebb kellemetlen perceket okoztak a kormánypártoknak.

A hetedik alkotmánymódosítással több okból is más a helyzet. Ennek elfogadása kiemelten fontos lenne a Fidesznek, hiszen a javaslat

• a bevándorlásellenes politikájának fontos állomása,
• a kvótaellenes harcának esszenciája,
• ennek megfelelően maga Orbán Viktor miniszterelnök nyújtotta be.

Ritka alkalom, hogy Orbán egyedüliként nyújt be egy javaslatot. 2010 óta a mostani alkotmánymódosításon kívül egy ilyen volt: a Nemzeti Együttműködés Programja. Nem kérdés tehát, hogy a mostani javaslat milyen fontos, szimbolikus helyet foglal el a kormányfő politikájában.

Éppen ezért kedden a képviselők nem is a javaslat tartalmáról döntenek (a szövegről amúgy sincs nagy vita a Fidesz és a Jobbik között, sőt, az LMP-nek is nagyjából elfogadható lenne), hanem az orbáni politikáról. 

A szavazás az utóbbi hetekben Fidesz–Jobbik-játszmává egyszerűsödött le, mivel az MSZP az elején kiszállt, az LMP pedig jelezte, hogy a politikai fenntartásaik miatt nem nyomnak gombot a képviselők. Vagyis kedden az a kérdés, hogy Vona Gáborék megszavazzák-e végül a módosítást vagy sem. Ezt a két forgatókönyvet tekintjük át fideszes és jobbikos nyilatkozatok, illetve háttér-információk alapján.

I. A Jobbik megszavazza 

A 199 fős parlamentben a kétharmadhoz 133 képviselőre van szükség, a Fidesz–KDNP-nek viszont csak 131 van. Vagyis két szavazat kell az alkotmányozáshoz. Feltételezve, hogy a baloldali és a független képviselők (a DK-sok, a két Együtt-képviselő, a párbeszédes Szabó Tímea, a liberális Fodor Gábor, Kész Zoltán, illetve Kónya Péter) nem segítik ki a Fideszt, a jobbikosokon múlik minden.

Vona Gábor nehéz helyzetben van. Még tavasszal a Jobbik jelezte, hogy alkotmánymódosításra van szükség a kvóták ellen, és aki ezt nem támogatja, „hazaáruló”. A Fidesz akkor ezt napirendre se vette, most viszont elvárja a Jobbik támogatását. Vona Gábor jelezte, hogy erről személyesen akar Orbán Viktorral beszélni (Orbán engedett és fogadta), majd bejelentette, hogy csak akkor szavaznak igennel a jobbikosok, ha a Fidesz megszünteti a letelepedési kötvényt.

A Fidesz ezt „pitiáner” zsarolásként kommunikálta, amelynek nem hajlandó engedni, ám időközben mégis bejelentette Lázár János, majd Orbán Viktor is, hogy megszüntetik a kötvényeket. Törvénybe azonban eddig nem foglalták, kormányhatározat sincs róla, az erről szóló jobbikos javaslat sürgősségi tárgyalását pedig nem támogatta a kormánytöbbség.

A Jobbik hivatalos álláspontja szerint – erről Z. Kárpát Dániel alelnök beszélt vasárnap – csak akkor szavazza meg az alaptörvény módosítását kedden, ha „a gazdag migránsok előtt is bezárnak minden kiskaput”. Vona Gábor hétfői parlamenti beszéde alapján is úgy tűnik – bár nem mondta ki –, hogy nem fog engedni a párt a Fidesznek.

Mégis, a Jobbik dönthet úgy az utolsó pillanatban, hogy a miniszterelnök szóbeli nyilatkozatát elfogadja, ezért megszavazza az alkotmánymódosítást, amivel kapcsolatban tartalmi kifogásokat eddig sem fogalmazott meg. Gulyás Gergely Fidesz-alelnök provokatívan ezt úgy fogalmazta meg múlt héten: „Meggyőződésünk és reményünk, hogy a Jobbik gyáva ahhoz, hogy ne szavazza meg az alaptörvény-módosítást.”

Ezzel a Jobbik annyit nyer, hogy el tudja mondani: ellenzékből ki tudott kényszeríteni egy kormányzati döntést, nevezetesen elérte a kötvények kivezetését. A párt korrupció elleni kampányába is remekül illeszkedik ez a lépés. A Fidesz ráadásul nem tudja hazaárulózni tovább a pártot.

És hogy mit nyer a Fidesz? Orbán Viktor úgy érte el az alkotmánymódosítást, hogy nincs kétharmados többsége, és innentől még jobban tudja kommunikálni, hogy a kvótaellenes harc nemzeti ügy.

I/b Néhány jobbikos szavazza meg

Létezhet egy olyan verzió is, hogy nem a teljes Jobbik, hanem néhány képviselője szavaz igennel a módosításra. A Fidesznek elég két szavazat is a sikerhez. A jobbikos képviselők aláírtak egy frakciónyilatkozatot, miszerint csak akkor támogatják a módosítást, ha megszűnik a kötvény. Ezt maga Vona Gábor jelentette be. 

Vagyis ha valaki kiszavaz a frakció álláspontjával szemben, várhatóan kizárják a frakcióból és a pártból. Ez lenne a legrosszabb verzió a Jobbiknak, így a legjobb a Fidesznek, hiszen úgy fogadná el az alkotmánymódosítást a parlament, hogy közben az is kiderülne, Vona Gábor nem tudja összetartani a frakcióját. Ennek a verziónak semmi jele nem volt az elmúlt napokban, bár Kósa Lajos már célzott jobbikosok kiszavazására.

II. A Jobbik elutasítja 

Vona Gáborék számára kockázatosabb, kiszámíthatatlanabb útnak látszik – bár jelenleg ez tűnik valószínűbb forgatókönyvnek –, ha kedden egységesen leszavazzák a javaslatot. A döntés távolról nézve nem lenne meghökkentő: egy ellenzéki párt nem támogatja a kormányfő indítványát. Ezzel azonban a Jobbik egy olyan úton indul el, amely a következő parlamenti választásra is hatással lehet.

Ha a jobbikosok nem támogatják a módosítást, kétségtelenül sebet ejtenek Orbán Viktoron.

A dolognak Európában is híre megy, képzeljük csak el, hogy reagálhat majd Angela Merkel vagy Jean-Claude Juncker Orbán egy kvótaellenes megnyilvánulására („Mr. Orbán, egy érvénytelen népszavazás és egy leszavazott alkotmánymódosítás után előszór otthon győzze meg a többséget!”). 

Orbán pillanatnyi gyengülése egyértelműen a Jobbik sikere lenne, belpolitikai szempontból ugyanakkor a Fidesz hosszú távon akár nyerhet is a dologból. Hiszen innentől kezdve elmondhatják, hogy a Jobbik nem támogatja a bevándorlás elleni harcot, a kvóta mellett foglalt állást, „hazaárulóvá lett”. A Fidesz felkészült erre az eshetőségre, ezért jelezte Orbán, hogy nem biztos az alkotmánymódosítás elfogadásában. A kormánypárti politikusok pedig már el is kezdték ezt a narratívát építeni. Szijjártó Péter például azt mondta: „Azok, akik nem szavazzák meg az alkotmánymódosítást, nem akarják megvédeni Magyarországot.” Kósa Lajos pedig kijelentette: „Aki nem vesz részt az alaptörvény-módosításban, az hazaáruló.”

Vagyis a következő választáson a Fidesz le tudja egyszerűsíteni arra a kampányt, hogy aki nem akar bevándorlókat, csak a fideszes jelöltet támogathatja. Ne feledjük, október 2-án 3,3 millióan szavaztak a kvóta ellen, szép nagy bázisa van tehát Orbánnak ebből a szempontból. Ennyi emberrel simán meg lehet nyerni egy parlamenti választást, akár kétharmaddal is. A Jobbiknak persze nem lehetetlen ellenszert találni erre a kampányra, de lényegesen nehezebb, ha leszavazzák az alkotmánymódosítást.

A keddi szavazás nagy kérdése tehát leegyszerűsítve, hogy a Jobbik melyik utat választja. Illetve hogy lesz-e kiszavazó, renitens jobbikos vagy ellenzéki képviselő, aki végül kisegíti a Fideszt. Egy biztos: régen volt ennyire izgalmas, politikai szempontból nagy téttel bíró szavazás a magyar parlamentben.

(Borítókép: Orbán Viktor, Lázár János és Rogán Antal az Országgyűlés 2016. október 24.-ei ülésén. Fotó: Illyés Tibor/MTI)