Strasbourgi ítélet: Magyarország nem titkolózhat a kirendelt védőkről

A magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség megtagadta a kirendelt védők nevének és az általuk vitt ügyek számának kiadását a szervezet számára - döntött kedden az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája. Erről maga a szervezet számolt be a közleményében.

A strasbourgi bíróság által hozott ítélet jelentősége a Helsinki Bizottság szerintmessze túlmutat a magyar eseten: ezzel ismerte el először a 17 főből álló Nagykamara, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát.

A Magyar Helsinki Bizottság 2011-ben azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert korábban a Legfelsőbb Bíróság háromszor is úgy döntött, hogy a rendőrség által kirendelt, állam által fizetett védők neve és az általuk vitt ügyek száma nem nyilvános adat, és azokat nem kell kiadni a szervezetnek. A Magyar Helsinki Bizottság a szóban forgó adatokkal azt szerette volna bizonyítani: elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazon néhány ügyvédet rendeli ki védőként, ami veszélyezteti a terheltek hatékony védelmét.

Az adatok kiadásának megtagadása jogszerű cél nélkül korlátozta a Magyar Helsinki Bizottságot a nyilvános kontroll gyakorlásában.

A közérdekű adatok megismerése nélkül pedig véleményt sem lehet formálni a köz ügyeiről, ezért az ilyen eljárás sérti a véleménynyilvánítás szabadságát - vélte a Helsinki Bizottság.

A strasbourgi bíróság legfelsőbb fórumának most először kellett állást foglalnia arról, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságát kimondó 10. cikke védelemben részesíti-e a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát.  A Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország ügy emiatt nemzetközi szinten is jelentős érdeklődést váltott ki: például harmadik félként beavatkozott az ügybe több külföldi civil szervezet és a brit kormány is.