Szijjártóék nem lépnek a bőnyi rendőrgyilkos orosz kapcsolatai miatt

Hétfőn a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén megerősítették az Index korábbi értesülését, miszerint a bőnyi rendőrgyilkosságot elkövető Győrkös István szélsőjobboldali paramilitáris szervezete, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) közösen gyakorlatozott orosz „diplomatákkal″. Az oroszok airsoft-gyakorlaton vettek részt a magyar szélsőjobboldaliakkal, mégpedig egyenruhában.

Az ülésen azt is megerősítették, hogy Győrkös szervezete az oroszoktól remélt anyagi segítséget, állítólag szinte könyörögtek a pénzért. Az MNA által alapított Hídfő nevű propagandaoldal kötődése az orosz katonai titkosszolgálathoz (GRU) szintén ismert tény volt a magyar szolgálatok előtt. A bizottságban szóba került, hogy az azóta orosz szerverre költözött Hídfőnek már semmi köze az MNA-hoz, viszont több mint egy egyszerű propagandaoldal, ahogy az egyik, az ülésen részt vevő forrás fogalmazott, „komoly szakmai háttere van". 

Az ülés után hivatalos kérdéseket küldtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM), hogy milyen lépéseket terveznek a Magyarország szuverenitását, államrendjét és nemzetbiztonságát fenyegető orosz diplomáciai és titkosszolgálati műveletekre válaszul. 

Szijjártóék nem tesznek diplomáciai lépéseket

Érdeklődtünk, hogy várható-e az orosz nagykövet berendelése, esetleg tiltakozó jegyzék megfogalmazása, illetve hogy mérlegelik-e diplomatafedésben lévő orosz hírszerzők kitiltását. Azt is megkérdeztünk, hogy a történtek után a minisztérium kezdeményezi-e a szorosabb együttműködést a magyar hírszerzéssel és kémelhárítással. 

Mindössze ugyanis ennyit írtak: „Az Információs Hivatal nem tartozik a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) irányítása alá. Amennyiben az IH olyan tényeket közöl a KKM-mel, amelyek szükségessé teszik diplomáciai lépések megtételét, nem fogunk hezitálni.″

A külügy tétlensége egy ilyen súlyos ügyben azért is furcsa, mert egy jóval jelentéktelenebb eset miatt Szijjártó nemrég igenis bekérette az orosz nagykövetet – akkor, amikor az orosz állami tévé adásában kissé átértelmezték az 1956-os forradalmat. „Senkitől sem viseljük el, hogy megalázó módon beszéljen az 1956-os forradalomról és annak hőseiről" – írta akkor a minisztérium. Az orosz nagykövet viszont tagadta, hogy bármiféle bekéretésről szó lett volna: szerinte csupán beszélgetni hívták, és nem volt semmiféle tiltakozás.

Egyetlen diplomatát sem tiltottak még ki

A magyar külügy hozzáállása, miszerint nem tesz kemény lépéseket az oroszok akciói miatt, ugyanakkor teljesen következetes. Nyár végi interjúnkban Szijjártó Pétertől megtudtuk, egyetlen diplomatafedésben lévő kémet sem tiltottak még ki 2010 óta.

„Mióta miniszter vagyok, egészen biztosan nem, és korábbról sincs tudomásom. Az én tudomáson szerint sem orosz, sem más diplomatának a kitiltásáról, kiutasításáról nem volt szó. Nem is kérdeztek tőlem olyat, hogy ezt javasolnám-e" – mondta Szijjártó, aki azt is elárulta, még a jobbikos Kovács Bélának a kémügyéről sem beszélgetett Oroszország budapesti nagykövetével:

 A mostani a második orosz nagykövet, mióta én vagyok a miniszter, de egyikkel sem került szóba.

A külügyminiszter akkor arról is beszélt, hogy szerinte Moszkva nem jelent fenyegetést az országra: „A lengyelek a történelmüknél, a világképüknél, a földrajzi elhelyezkedésüknél fogva Oroszországot egzisztenciális fenyegetésként ítélik meg, ez világos. Mi nem így éljük meg Oroszországot,

én nem érzem azt, hogy Oroszország egzisztenciális fenyegetés lenne nekünk.