A kormány is belezavarodott Orbán állítólagos szaúdi professzorába

2016.11.14. 09:05 Módosítva: 2016.11.14. 09:06
A magyarok számára Ghaith Pharaonról először az derült ki, hogy létezik. Aztán, hogy 25 éve körözi az FBI. Majd jött, hogy Orbán vejével üzletelt, később pedig egyenesen Orbán szomszédjába költözött. Pár nappal később ott tartottunk, hogy a körözött Pharaonnak elég sok álidentitása van, szóval lehet, hogy őt keresi az FBI, lehet, hogy nem. Mindenesetre, akiről kiderült, hogy Orbánnal vacsorázott, azt ma már egész biztosan elfogná a rendőrség. Feltéve, hogy ő az, akit az FBI keres. Mert a kormány tagjai és a magyar titkosszolgálatok sem értenek egyet abban, hogy pontosan melyik Pharaonról beszélünk. Ha elvesztette a fonalat, nincs egyedül, a kormány sem segít tisztán látni.

Ghaith Pharaon nevét először 2016 tavasszal hallhattuk Magyarországon, amikor  a Heti Válasz megírta , hogy az Interpol körözési listáján szereplő szaúdi üzletember egy cégén keresztül egy Tibocz Istvánhoz köthető céggel üzletelt, és szerzett meg Budapest belvárosában egy értékes ingatlant.  Október 19-én jelent meg a Magyar Narancsban, hogy Pharaon a magyar miniszterelnök budai otthonának szomszédjában is vett egy telket. A kormányfőnek ez rendkívül kellemetlen hírnek tűnt, mert azt jelentette, hogy

a lassan két éve tartó menekültpolitikája hazugság, ha a szomszédjába költözhet egy terroristákat pénzelő arab bűnöző.

El kellett telnie egy kis időnek, mire kiderült, hogy nem költözött Orbán szomszédjába Pharaon. A Hvg.hu  anyagaiból  kiderül, hogy senki sem lakik a Kútvölgyi út 70–72-ben, bár az ingatlant egy Pharaon nevét viselő cég vette meg. 

Az őszi Pharaon-bomba láthatóan meglepte a kormányzati kommunikáció általában olajozottan daráló gépezetét. A hír megjelenése után öt napig se kommentár, se közlemény nem volt a témában, elsőként Orbán reagált a parlamentben október 24-én. 

A miniszterelnök Harangozó Tamás szocialista képviselő kérdésére elmesélte, hogy a jordán konzulátus díszvacsoráján részt vett ő és „Pharaon professzor is”, egyébként pedig már tavasszal átvizsgálták a szóban forgó személyt, és úgy találták, hogy nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. 

Azóta azonban nemhogy oszlott volna a homály, egyre kevésbé látunk világosan a Pharaon-ügyben. És nem is feltétlenül azért, mert a kormányból senki nem kommunikál, hanem azért, mert kibogozhatatlan, önellentmondó, magyarázatra szoruló történeteket hallunk. Ami biztos: a történet legfrissebb fejleménye, hogy (mint a hétvégén kiderült) Pharaon egyik cégével a Szijjártó minisztériumához kötődő Magyar Nemzeti Kereskedőház szerződést bontott.

Tudják, hogy ki ő, vagy sem?

Az Alkotmányvédelmi Hivatal többször kérte az FBI-t, hogy (...) küldjék meg az érintett személy ujjlenyomatait. Ezeket a Hivatal elektronikus úton megkapta, és az is megerősítésre került, hogy az AH által megadott adatokkal szereplő személy azonos az általuk keresett személlyel.

Ezeket a sorokat Pintér Sándor belügyminiszter 2016. október 3-án írta Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos vállalkozóról a szaúdi nagykövetnek. A levél felkerült az Együtt honlapjára, a BM pedig érdeklődésünkre megerősítette, hogy hiteles dokumentumról van szó. Vagyis a belügyminiszter úgy tudja, hogy a Magyarországon üzletelő Pharaon ugyanaz, mint akit az FBI is keres. 

Ehhez képest Lázár János miniszter egy kormányinfón a kérdésünkre azt mondta, hogy

2016 májusában kaptak ujjlenyomatokat az FBI-tól, de azok azonosításra alkalmatlanok.

Azóta újakat kértek, de nem kaptak, tehát a kancelláriaminiszter szerint nem jelenthető ki minden kétséget kizáróan, hogy a Magyarországon üzletelő Pharaon azonos az FBI által körözött Pharaonnal. Lázár erre azt a magyarázatot közölte, hogy az azonosítás nem ugyanaz, mint az ellenőrzés.

Professzor?

Nem világos, hogy Orbán miért nevezte professzornak Pharaont, ugyanis a szaúdi üzletember nem rendelkezik ilyen tudományos fokozattal. Többször rákérdeztünk a miniszterelnök sajtófőnökénél, de Havasi Bertalan nem válaszolt a kérdésre. November elején Lázár János miniszter is professzornak nevezte Pharaont a Népszavának adott interjújában . Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy miért, de ők sem válaszoltak. 

A magyar hatóságok adatai szerint az FBI által körözött Pharaon Franciaországban, Líbiában, Szíriában, Svájcban, majd az Egyesült Államokban „végezte tanulmányait”, a Harvardon szerzett olajipari mérnöki diplomát. Tudományos fokozattal tehát nem rendelkezik, nem jár neki a professzor megszólítás.

A már említett novemberi kormányinfón személyesen is megkérdeztük Lázár Jánost, hogy miért nevezte professzornak Pharaont:

Annak neveztem volna? Ragadós a példa, biztos. Nem találkoztam az úrral, csak mintha olyan dokumentum került volna elém, amiben volt tudományos minősítés is. Valami tudományos cím, ami nyilván egy díszdoktori cím lehet

– mondta Lázár. 

Bár a miniszter nem árulta el, milyen dokumentumot látott, talán arra gondolhatott, hogy Pharaon az Interpol adatbázisában számos születési dátummal és alteregóval szerepel. A név nagyjából mindig ugyanaz, de az említett olajmilliárdos bizonyos helyzetekben a doktor, professzor, őexcellenciája megszólításokat is használja. 

Orbán valószínűleg azért nevezte professzornak, mert a jordán díszvacsorán Pharaont professzorként mutatták be (neki). De ez csak egy nagyon jóindulatú feltételezés persze, azonban továbbra is várjuk Havasi Bertalan hivatalos válaszát. 

Mikor találkozott Orbánnal?

A kormányfő sajtófőnökétől erre sem kaptunk választ. Egy időpontot ismerünk, amikor Pharaon biztos járt Magyarországon: 2015 őszén lefotózták a seregélyesi falunapon, erre később még visszatérünk. A Magyar Narancs szerint egyébként Pharaon idén augusztusban ugyanazon a napon ugyanabban a horvát kikötőben tartózkodott, mint ahol Mészáros Lőrinc is. 

A seregélyesi Zichy–Hadik-kastély épülete. A Pharaon-Alfa Befektetési Kft. 2014 végén adásvétel útján szerezte meg a kastély tulajdonjogát.
A seregélyesi Zichy–Hadik-kastély épülete. A Pharaon-Alfa Befektetési Kft. 2014 végén adásvétel útján szerezte meg a kastély tulajdonjogát.
Fotó: Wikipedia

Azért fontos, hogy Pharaon mikor volt az országban, mert bár október végén a miniszterelnök azt mondta, hogy nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, a kormány kommunikációja később átállt arra, hogy

ha a „professzor” belépne az országba, azonnal letartóztatnák. 

Hogy kapott vízumot?

Lázár szerint Pharaon 2014. október 1-én és október 24-én igényelt C típusú schengeni vízumot Magyarországtól. A miniszter állítja, hogy az üzletember kérelmét feltöltötték a schengeni rendszerbe, külön tagállami konzultációkat is folytattak, és egyik európai ország sem emelt kifogást az ellen, hogy Pharaon belépjen az országba. Sőt – mondja Lázár –, a németek közölték, hogy Pharaon belépése az EU területére nem sérti az érdekeiket. 

Pharaon beutazásával kapcsolatban a kormány tartja azt az álláspontját, hogy nem hibáztak, szabályosan adtak vízumot az üzletembernek. De nem csak azt nem tudjuk, hogy Pharaonnak három hét különbséggel miért kellett kétszer is vízumkérelmet benyújtania, az sem teljesen világos, hogy kit és miről tájékoztattunk vele kapcsolatban.

Lázár november legelején még azt mondta egy kormányinfón, hogy vízumkérvényről tájékoztatták az Egyesült Államokat és a Szaúd-arábiai Királyságot is, de egyik fél sem válaszolt, úgyhogy beengedték Pharaont. A november 10-i kormányinfón viszont már azt mondta Lázár, hogy 

az én meggyőződésem szerint az amerikai hatóságok is láthatták, amikor bekerült a schengeni rendszerbe.

Hogy szólt-e a magyar fél vagy csak feltételezte, hogy látja az USA Pharaon vízumkérelmét, ugye nagyon nem ugyanaz. Lázár mindenesetre azt is elmondta legutóbb, hogy „amikor Pharaon itt volt, az amerikai hatóságok akkor sem szóltak, pedig feltételezem volt róla információjuk”. Sőt, a miniszter azt állítja, hogy 

2014. október 1. és 2016. november 12. között nem kaptunk olyan kérést az amerikaiaktól, hogy tartóztassuk le Pharaont. 

Itt kezdődik a Pharaon-ügy legzavarosabb része. Annyit biztosan tudunk, hogy az üzletember 1992 óta megszakítás nélkül szerepel az Interpol körözési listáján. Nehéz elképzelni, hogy a magyar titkosszolgálatoknak ne lett volna tudomásuk erről. Tehát nem világos, hogy a magyar állam miért adott vízumot egy olyan embernek, akit keres az FBI, de az is különös, hogy az amerikai hatóságok miért nem reagáltak 2014-ben a magyar szerveknek, amikor jelezték, hogy Pharaon Magyarországra jönne. 

Azt sem tudjuk, hogy pontosan mikor és milyen szintű egyeztetés zajlott az USA és Magyarország között, amikor Lázárék megkapták azokat az információkat, amelyek alapján Pharaont ma már elfognák. Ugyanakkor míg 

Pintér Sándor levele szerint „az FBI soron kívüli értesítést kért” az üzletember esetleges Magyarországra történő beutazásáról, addig Lázár szerint nem kérték tőlük, hogy tartóztassák le.
 

Miért emlegetnek kémjátszmát? 

Fontos epizód a kormány és Pharaon ügyében, hogy a magyar fél már azelőtt lépett, hogy megjelent volna az Orbán–Pharaon újdonsült szomszédságról szóló hír. A már hivatkozott Pintér-levél szerint Tasnádi László államtitkár 2016. szeptember 27-én konzultált a szaúdi királyság budapesti nagykövetével. Ezután írt Pintér a megbízott szaúdi nagykövetnek, amelyben „hivatalos álláspontot” kért tőlük Pharaonnal kapcsolatban. 

Kérdésünkre a BM azt válaszolta, hogy Pintér másfél hónap alatt nem kapott választ a kérdésére, ami a diplomácia világában mindenképp furcsa. De az sem szokványos, hogy

a belügyminiszter szerint az FBI és a CIA „aktuális magatartása alapján nem valószínűsíthető”, hogy tényleg el akarják fogni Pharaont.

Pintér szavai rímelnek arra, amit Orbán is mondott a parlamentben. A miniszterelnök szerint Pharaon ügye egy „amerikai titkosszolgálati játszma” része. Lázár a legutóbbi kormányinfón gyakorlatilag ugyanezt mondta. Ha kommunikációs kanyarokról van szó, nem kell félteni a magyar kormányt, de ez a súlyú kijelentés a magyar kormány tagjaitól semmiképp sem nevezhető szokványosnak.

Amikor megkérdeztük Lázárt, hogy milyen információk alapján minősíti amerikai titkosszolgálati játszmának a Pharaon-ügyet, akkor azzal érvelt, hogy „ha az amerikaiak keresik, akkor miért a Jobbiknak szólnak, miért nem a rendőrségnek” – utalt arra, hogy tavasszal a Jobbik vetette fel a kérdést a parlamentben. Másrészt a miniszter felidézte, hogy Pharaont 25 éve keresi az FBI és az Interpol, és ez idáig nem sikerült elkapni, pedig a „professzor” megfordult az EU-ban is. 

...és amit nagyon is jól tud a kormány

Pintér levelének másik érdekessége, hogy a miniszter beszámolója szerint a magyar kormány nagyon képben van azzal kapcsolatban, hogy az FBI által körözött személy milyen üzleteket folytat Magyarországon. 

Pharaon magyarországi üzleti érdekeltségeiben kulcsszerepet játszik Ammar M.A. Abu Namous jordániai ügyvéd, aki egyebek mellett a Bank of Jordan felügyelőbizottsági tagja és a Pharaonhoz köthető Al Pharanea cégen keresztül tízszázalékos tulajdonosa. Illetve a Jordan Decapolis Properties igazgatósági tagja. Utóbbi azért érdekes, mert a cég elnöke Pharaon, és igazgatósági tag egy Zaid Naffa nevű férfi is.

Zaid Naffa fontos kapocs, ő ugyanis Jordánia tiszteletbeli konzulja Magyarországon, a nála tartott vacsorán találkozott Pharaon Orbánnal is.

Sőt, idén őszig az ő Béla király úti, erődszerű svábhegyi rezidenciájára voltak bejegyezve a magyarországi Pharaon-cégek is. A vállalkozások szeptemberben áttették a székhelyüket a jordániai konzul címéről a Szabadság térre.

A magyarországi Pharaon-cégek egyszerű recept alapján működnek: Namous alapítja mindet 3 milliós tőkével, majd kapnak egy több százmilliós tagi kölcsönt a tulajdonostól, hogy megvegyenek egy méregdrága műemlék épületet. Mivel friss beruházásokról van szó, a cégek egyelőre még csak viszik a pénzt, közös szál ugyanakkor az is, hogy mindegyik az MKB-nál vezet számlát, kézbesítési megbízottjuk pedig bizonyos Faragó-Máthé Zita.

Az épületek műemlék mivolta azért lehet érdekes, mert az új adótörvények értelmében 2017-től százmillió euróig levonható lesz a műemlékek felújításának költsége a társaságiadó-alapból. Sőt, ha magánszemély a felújító vagy karbantartó, akkor az érdekeltségébe tartozó cég erre a célra szánt adománya illetékmentességet élvez, vagyis aki kicsit is trükközni akar, az a saját cégei közt illetékmentesen tudja járatni a pénzét. A kastélyprogramról itt írtunk részletesebben

A Naffa családnak bejött az élet Magyarországon

A Naffa család még a nyolcvanas években érkezett Magyarországra, Zaidék pedig azóta több bizniszbe is belevágtak pénzváltástól autókereskedésen át étteremig és utazási irodáig. Mindeközben pedig a jelek szerint jó kapcsolatokra tettek szert a politikában. 2013-ban Zaid egyik fivére, Naffa Oszama a hírhedt Nemzeti Kereskedőházba került igazgatói pozícióba, majd bár diplomáciai tapasztalattal nem rendelkezett, az Emirátusokba küldték nagykövetnek. Másik testvére, Naffa Tárik pedig először szintén a kereskedőházban szerzett pozíciót, majd Jordánia nagykövete lett. Azaz, amíg az egyik testvér Magyarországot képviseli Jordániában, a másik Jordániát Magyarországon.

Alfa, béta, delta, gamma

A Naffa címére 2014 novemberében bejegyzett Pharaon-alfa Kft. hatfős létszámmal működik, a cég megvásárolta a Zichy–Hadik műemlék kastélyt Seregélyesen, a kastély értéke nagyjából 320 millió forint körüli lehet. És ha papíron Pharaon nem is tulajdonos, az üzletember olyannyira nem rejtőzködik, hogy tavaly még a seregélyesi falunapon is megjelent ügyvédje, Namous és Zaid Naffa társaságában.

A 2008-ig háromcsillagos szállóként működő, azóta kissé leamortizálódott seregélyesi kastélyt az ígéret szerint luxushotellé alakítják, a munkálatok viszont egyelőre nem kezdődtek meg, és a vállalkozás is egyelőre csak a pénzt viszi, tavaly 30 milliós mínuszt hoztak össze. 

A Pharaon-beta fő tevékenységeként a szárazföldi személyszállítás van megadva, de az üzlet valójában itt is ingatlanos, a Hermelin Termál néven futó Apponyi kastélyszállót vették meg tavaly. A Hegyhát központjában lévő, természetvédelmi és műemléki védettséget élvező 31 szobás barokk kastélyhoz egy termálfürdő, valamint egy wellnesscentrum is kapcsolódik.

A Széchenyi-terves pénzekből felújított, majd a válságban becsődölt szálló értékét 2010-ben még 1,8 milliárd forintra tették, aztán végül akkori hírek szerint nagyjából féláron vitték el 2011-ben. Az Apponyi-kastély aztán tavaly tavasszal került a Pharaon tulajdonába, a cég mérlegében 2015-ben egymilliárd forint jelent meg a tárgyi eszközök soron. A Pharaon-beta egyelőre még szintén veszteséges, 8 milliós volt a mínusz tavaly.

Ingatlankezelő a Pharaon-delta is, ez 2015 márciusában alakult, 2 milliós mínusszal egyelőre szintén veszteséges, de mérlege szerint 925 millió forintos beruházást hajtott végre még ebben az évben, akárcsak a többi cégnél, itt is szokatlanul nagy összegű tagi kölcsönből. A leggyakrabban Horthy-villaként emlegetett, 1924-ben emelt épület vették meg. A cég tulajdonjogát 2015 októberében jegyezték be, a pontos vételár nem ismert, de korábban 400 millió körül árulták.

Orbán is szemet vetett rá 

Az eklektikus épület korábban egy ideig óvodaként működött, de már jó ideje üresen állt, a Magyar Narancs egy korábbi cikke szerint a kétezres éve elején még Orbánék is kinézték, mint egy közjogi méltóságnak éppen alkalmas épületet, az Országgyűlés elnökét költöztették volna ide. Ebből a tervből aztán a 2002-es választások után nem lett semmi, igaz, Orbán nem sokkal később családjával az épület szomszédjába költözött. 

A Pharaon-gamma a céges papírok szerint ügynöki nagykereskedelemre jött létre 2015 márciusában. Mindössze egy hatmillió forintos tagi kölcsönt kapott, de egyelőre nem volt túl aktív, bevétele sem volt. A cég mégis érdekes, mert tulajdonába tartozik a Prominence Food nevű vállalat is, amelyet az állam cégével, a hírhedt Magyar Nemzeti Kereskedőházzal közösen hozott létre, az állami vállalatnak 15 százaléka volt a főleg élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásban. Aztán a botrány kitörése után az állami cég megszakította az együttműködést Pharaonék vállalkozásával.

A tavalyi évben még nem volt árbevételük, a cégben mindössze 5 millió forint volt, idén viszont elkezdték a mozgolódást. Egy helyi előterjesztés szerint a cég például Dombrádon havi 32 ezer üveg fokhagyma csatnit gyártanának egy kis helyi céggel közösen, ehhez az önkormányzattól annyit kértek, hogy adjon nekik bérbe 7300 négyzetméter ingatlant 1 forintért hosszú távra, vagy egymillióért örökbe.

Orbán vejével tárgyaltak

A Pharao-sigma és a Pharaon-omega ingatlanos cég szintén, előbbi 2015-ben érdemi tevékenység nélkül, utóbbi viszont abból a szempontból érdekes, hogy tulajdonába tartozik az 1,9 milliárdos vagyonnal rendelkező Pharaon-kappa nevű vállalkozás, amelyet az idén márciusban megvásárolt AMX Nador House Hungary-ből kereszteltek át. Ennek a tulajdonában volt a József Nádor téri egykori Postabank-székház, ami így aztán Pharaonékhoz került.

Az ügyletről sok szó volt már korábban, mivel az eladó cég részben egy olyan céghez tartozott, amelynek alapításakor Tiborcz István fizette be az illetéket. A Pharaon-kappát már eleve a Szabadság térre jegyezték be. Arról egyébként, hogy Tiborcz több alkalommal is személyesen egyeztet és tervrajzokat nézeget a Pharaont képviselő Namous ügy­véddel és Zaid Naffa konzullal egy étteremben, arról még fotók is készültek. Az üzletembereket a Magyar Narancs fotósa, Németh Dániel kapta le.

Részletes bűnlajstrom 

Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségétől elkértük a Pharaon bűnlajstromát tartalmazó vádiratot. Ebben részletesen le van írva, hogyan, kikkel dolgozott együtt a szaúdi üzletember abban bűnszervezetben, amely éveken át megvezette az amerikai pénzügyi felügyeletet. Az ügynek három vádlottja van, Agha Hasan Abedi, Swaleh Naqvi és Ghaith R. Pharaon. Ők álltak a Bank of Credit and Commerce International (BCCI) csoport mögött, amelyen keresztül a szövetségi törvényeket megszegve vásároltak fel több kisebb bankot az Egyesült Államokban.

Abedi és Naqvi a BCCI-csoport igazgatói voltak, akik el voltak tiltva az amerikai pénzpiacoktól. Pharaon viszont papíron csak egy gazdag üzletember volt, a BCCI-csoport részvényese. Ő volt a stróman hármuk közül, Abedi és Naqvi rajta keresztül szereztek befolyást két amerikai bankban, a National Bank of Georgiaban (NBG) és az Independence-ben. Abedi bankja így jutott be az amerikai pénzügyi felügyelet háta mögött az országba. Ez pedig azért volt fontos, mert Amerikán kívül terroristák, drogbárók, fegyvercsempészek és egyéb illegális vagyont szerző csoportok pénze állt a BCCI-ben, amit így igyekeztek tisztára mosni.

Pharaon 1977. december 27-én vásárolta be magát az NBG-be, előtte egy hónappal, novemberben tárgyalt egy megbízottján keresztül Abedivel és Naqvival, így indult a közös kapcsolat. A vád több találkozót is részletez, az egyik ilyen volt, amikor Hong Kongban 1978. január 5-én átadtak Pharaonnak majdnem 2,5 millió dollárt a megvásárolt NBG részvényekért cserébe. Pharaon pár hónappal később, május 18-án Szaúd-Arábiából írt egy telex üzenetet a Londonban tartózkodó testvérének, amelyben arra kérte őt, hogy lépjen kapcsolatba Abedivel és Naqvival, és kérje meg őket, hogy juttassanak el egy általa kezelt számlára újabb 10,25 millió dollárt.

Ez a tranzakció még aznap megtörtént, a csoport BCCI Overseas nevű Kajmán-szigeteken bejegyzett leányvállalat elutalta a pénzt egy texasi First City National Bank nevű pénzintézet számlájára, amelyet már Pharaon kezelt. A szaúdi üzletember az NBG-részvények megvásárlásakor az amerikai pénzügyi felügyeletnek hivatalos nyilatkozataiban azt állította, hogy a befektetett pénz a sajátja.

Azóta már bizonyítékok vannak arról, hogy ez nem volt igaz. Az NBG élére 1980-ban egy olyan embert neveztek ki, aki korábban a BCCI-ben dolgozott és Abedi bizalmasa volt. Így még jobban össze tudták koordinálni a bűnszervezet működését. Pár évvel ezután, 1983. június 30-án 5 millió dollárnyi tőkét juttatott a BCCI az akkor már Pharaon neve alatt működő NBG-nek. Ezáltal több kisebb amerikai bankba is be tudta vásárolni magát a BCCI által feltőkésített NBG. Négy évvel később pedig az az Abedihez tartozó Credit and Commerce American Holdings (CCAH) megvásárolta az NBG-t.

Ez a módszer olyan sikeresnek tűnt, hogy eljátszották még egyszer, a kaliforniai Independence Bankkal. Ezt egy év előkészület után 1985. április 10-én vásárolta meg Pharaon az Abeditől kapott 23 millió dollárból, és eztán, két évvel később ez a bank is kapott 3,5 milliós tőkeemelést a BCCI-csoporttól.

A csoport másik ügye pedig a negyedrészben Pharaon tulajdonában álló Centrust nevű pénzintézet körüli csalás. Amikor a Miamiban működő Centrust Bank kötvényeket bocsátott ki a BCCI 25 millió dollár bevásárolt ezekből, ezzel felnyomva a Centrust papírjainak értékét. Csakhogy ezt a 25 millió dollárt valójában a Centrust adta a BCCI-nek korábban, hogy a nagy összegű befektetéstől megbízhatónak tűnjenek a piacon és több valódi befektetőt találjanak.

A cikk készítésében közreműködött Domschitz Mátyás.