Fábián, Sebestyén
-2 °C
0 °C

A bőnyi rendőrgyilkosság hazavágta a hungaristákat

DSZZS20100213008
2016.11.16. 16:38
Orosz és szlovák gyártmányú fegyvereket foglalt le a rendőrség a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) titkos raktáraiban, és bár több helyszínen volt rajtaütés, csak néhány helyszínen voltak fegyverek. A bőnyi gyilkosság után várható volt, hogy a hatóságok rászállnak a szélsőségesekre.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és a Terrorelhárítási Központ (TEK) közösen dolgozott azon az ügyön, ami kedden hajnalban fegyverlefoglalásokkal végződött. Ahogy arról az Index is beszámolt, a rendőrök az akcióban kilenc település raktárain és lerakatain tartottak házkutatást, köztük Bőnyben is, összesen tizenkét embert állítottak elő. Az akciót követő házkutatásokon több helyszínen is különféle sorozat- és maroklőfegyvereket, robbanóanyagot foglaltak le a rendőrök. 

Az Index úgy tudja, hogy főleg orosz és szlovák gyártmányú fegyvereket találtak, de a hatóságoknak még nincs információjuk arról, hogy a szélsőségesek honnan szerezték be azokat. Egyelőre vizsgálják, de a hatóságok gyanúja szerint ha kizárólag ártalmatlan airsoft fegyverek lennének vagy engedéllyel tartották volna azokat, akkor nem rejtegetik így a szervezet tagjai. 

9 160
Fotó: Police.hu

Bár több helyszínen volt rajtaütés, úgy tudjuk, csak néhány helyszínen találtak fegyvereket. Az sem teljesen világos még, hogy azok, akiknél a fegyvereket találták, a 2012-ben kettészakadt MNA melyik táborába tartoztak: a rendőrgyilkos Győrkös-féle csoportba vagy a magukat tisztán hungaristáknak tartott „szakadárok” közé, bár értesülésünk szerint a házkutatás mindkét kör tagjait érintette. 

A bőnyi rendőrgyilkosság mindent borított

A bőnyi rendőrgyilkosság sokkolta az MNA tagjait, főleg azokat, akik még 2012-ben otthagyták Győrköséket. A szervezetből származó információnk szerint sokan közülük úgy látták, a hungarista eszmének kifejezetten árt, hogy az egykori hungarista vezető megölt egy rendőrt, noha korábban éppen ő hangoztatta, hogy magyar katonára és rendőrre nem szabad kezet emelnie egy hungaristának. Jóllehet az MNA „szakadárjai” már korábban elhatárolódtak Győrköséktől, a gyilkosság után némiképp védelmébe vették őt, mondván, nem minden úgy történt, ahogy az a sajtóban megjelent. Így például az sem igaz, hogy Győrkös egyből tüzelt volna. Valóban, ahogy azóta már megírtuk, a gyilkosságot egy bő húszperces beszélgetés előzte meg, és egyelőre tisztázatlan, hogy az idős férfi mitől pöccent be vagy zavarodott meg. 

A keddi rajtaütés után mindenesetre egy rendőrségi forrásunk úgy fogalmazott, hogy ezzel az akcióval az MNA-nak „valószínűleg vége van”. Ugyanakkor maga az MNA is már egy elég megcsappant társaság volt, legalábbis a Győrkös-féle szárnya. Bár Győrkösék szerették hangoztatni, hogy több száz embert tudnak maguk mögött, valójában néhány tucat aktív tagjuk lehetett.

A bőnyi gyilkosságnak mindenesetre politikai következménye is lett. Egyrészt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjai is szembesültek azzal, amiről elsőként az Index írt: az MNA és az orosz titkosszolgálat kölcsönösen kereste egymás társaságát, közösen gyakorlatoztak is. 

Úgy tudjuk, a bőnyi ügyet tárgyaló nemzetbiztonsági bizottsági ülésen még a fideszes Németh Szilárd (a testület alelnöke) is szokatlanul vehemensen kritizálta a szervek jelen lévő képviselőit, mondván, elfogadhatatlan, hogy mindenféle szervezet tagjai fegyverekkel gyakorlatozgassanak az országban. Ez a kirohanás azonban inkább Németh tájékozatlanságáról árulkodik, a jelenség ugyanis egyáltalán nem új. 

A kormány már 2011-ben azt ígérte, rendet tesz

Olyannyira nem, hogy már 2011-ben, a gyöngyöspatai incidensnél látható volt, hogy a magukat nemzetvédőnek tituláló szabadcsapatok játszhatnak katonásdit országszerte – igaz, akkor az azóta öngyilkos Esze Tamás vezette Véderő volt a figyelem középpontjában. Orbán Viktor már akkor, azaz öt évvel ezelőtt utasította Pintér Sándor belügyminisztert az ilyen szervezetek felszámolására, de ahogy a bőnyi ügy is bizonyítja, érdemben nem történt semmi, jogalkotói szinten sem. (Gyöngyöspatán 2011-ben a Véderő tagjai csaptak össze helyi romákkal.)

Az MNA helyzete annyiban speciális, hogy tagjai, segítői között forrásaink szerint egykori rendvédelmi dolgozók is voltak, ez a hungaristák kiképzős videóikból is egyértelműen kiderül. Az MNA kiképzései során olyan technikákat alkalmaztak, amelyeket csak az ismerhet ilyen jól, aki egykoron ezen a területen dolgozott. 

A bőnyi eset után a kormányzat igyekezett a Jobbikra tolni a rendőrgyilkosságot, mondván, hogy a Vona Gábor vezette párt áll kapcsolatban szélsőségesekkel. Csakhogy éppen a Győrkös-féle MNA volt az, amelyikkel az ellenzéki pártnak kifejezetten rossz viszonya volt, idősebb Győrkös utálta a Jobbikot. 

Az viszont igaz, hogy a szélsőjobboldali, nyíltan náci, cigány-és migránsellenes Betyársereg, valamint a jobbikosok között, ha áttételesen is, de bőven van kapcsolat. Sőt, néha nem is annyira áttételes ez a kapcsolat. Csak egy példa: a Jobbik egykori bátonyterenyei képviselőjelöltje szorosan kötődik a sereghez. 

Magyar Nemzeti Arcvonal
Magyar Nemzeti Arcvonal
Fotó: tev

Van olyan fideszes képviselő, aki korábban őrsereges volt

Igaz, a kormánypárt sem annyira finnyás, hogy mindenkit, aki a szélsőjobboldalról érkezik, távol tartsa magától. Kisvárdán például a Fidesz–KDNP képviselőjelöltje, Bodrog László korábban a Nemzeti Őrsereg kapitánya és „kommunikációs tisztje” volt. A 2006-os zavargások után egy évvel megalakult és magát katonai hagyományőrző baráti társaságként meghatározó szervezet a Magyar Gárdával és a Jobbikkal is szövetségben állt. Ma már nem létezik, utolsó vezetőjéről, Sipos Zoltánról a legutóbbi hír az volt 2014 végén, hogy drogvásárlás közben lekapcsolta a rendőrség. (A főkapitányt akkor fogták el a nyíregyházi nyomozók, amikor épp alkalmi mennyiségű felhasználáshoz szükséges marihuánát vásárolt a dílerétől egy parkolóban.)

Bár több szélsőséges szervezet van Magyarországon, információnk szerint a hatóságok csak az MNA-t tartják félkatonainak, merthogy a többi (így például a Betyársereg) tudomásuk szerint nem fegyverkezik, nem készül fegyveres harcra. Tehát azok a szélsőséges csoportok, amelyek nem fegyverkeznek, megúszhatják a keddihez hasonló látványos retorziót, amit egyértelműen a bőnyi rendőrgyilkosság váltott ki.  

Miközben persze egyáltalán nem mindegy, hogy a szélsőséges szervezetekre miként tekintenek a biztonsági szervek. Amíg ugyanis az extrémista szervezetek szemmel tartása az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) feladata, a fegyverkező vagy erre törekvő csoportokkal már a TEK-nek kell foglalkoznia, legalábbis addig, amíg egy adott ügyben nincs nyílt nyomozás, mert onnantól a rendőrséghez kerül egy adott ügy. Ez a párhuzamosság a gyakorlatban problémákat okozhat – ezzel részletesebben ebben a cikkben foglalkoztunk. Arról nem is beszélve, hogy a szélsőséges csoportokat az orosz titkosszolgálatok is hajlamosak megkörnyékezni, ami nem terrorelhárítási, hanem kémelhárítási kérdés.    

A bőnyi rendőrgyilkosságot egyébként valószínűleg meg lehetett volna előzni, ha nincs feszültség a TEK és az NNI között. Amikor ugyanis az NNI nyomozói kiszálltak Győrkös bőnyi házához, tudták, hogy a férfinél fegyver, robbanóanyag lehet, ahogy azt is, hogy kiszámíthatatlanok a reakciói, ennek ellenére nem kérték a TEK-esek segítségét. Még akkor sem, amikor a megérkezésük után nyilvánvalóvá vált, hogy az idős, 76 éves Győrkös nem azt teszi, amit mondanak neki, ami egyet jelent a passzív ellenállással. Úgy tudjuk, nem először fordult elő, hogy a rendőrök egy veszélyes akcióból kihagyták a TEK-eseket, de mivel a bőnyi ügy tragédiába torkollott, ezért a két szervezet közötti feszültség ennél az akciónál jelent meg a leglátványosabban. 

(Borítókép: A Magyar Nemzeti Arcvonal zászlója az Egységes Magyarország Mozgalom Becsület Napja alkalmából tartott rendezvényén a Magyar Cserkészszövetség nagykovácsi parkjában, 2010. február 13-án. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!