János, Pál
20 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Egy ceruzájuk volt, azt meg már elhegyezték

2016.11.18. 10:45
Vannak olyan magyar iskolák, ahol a gyerekeknek idén még nem tartottak rajz- és technikaórát, mert nincs pénz hurkapálcára, ragasztóra, zsírkrétára. És hiába kaptak szeptember elején ceruzát a szüleiktől, a sok hegyezéstől mára már fogni is alig tudják. Egy alapítvány nyár óta gyűjt a legszegényebbeknek tanszereket, mi pedig elkísértük őket három kis faluba, amikor kiosztották az új tolltartókat és füzeteket. Az Abcúg írása.

Szólj a többieknek, hogy fejezzék be, hozzák le, ami még fent van, aztán menjünk már!

– próbálja indulásra bírni Tóth Ákos azt a nyolc kamaszt, akik reggel fél hét óta folyamatosan adományruhákkal és tanszerekkel pakolnak tele két nagy furgont. Egy külvárosi garázsraktárban vagyunk, a nyitott ajtajú autókban már tornyosulnak a zsákok, és egy korábban bepakolt hűtő is kilátszik.

30238761383 1619fa6ab0 b
Fotó: Magócsi Márton / Abcúg

Ákos az Age of Hope alapítványt vezeti, (itt írtunk már róla), főleg rászorulókon segítenek, középiskolások és sportoló gyerekek bevonásával. Ruhákat, szárazélelmet visznek a legszegényebb településeken élőknek, nyáron pedig táboroztatják őket. A lényeg, hogy a budapesti, jellemzően jobb körülmények között élő diákok mindenben részt vesznek.

Tudják mit jelent, ha Ákos érkezik
Tudják mit jelent, ha Ákos érkezik
Fotó: Magócsi Márton / Abcúg

Az úticél egy Heves megyei és két borsodi aprótelepülés: Átány, Fáy és Fulókércs. “Ha minden jól megy, akkor délután öt-hat körül már vissza is érünk” – próbál indulás előtt a kora reggeli fagyban lelket önteni az autók mellett toporgókba az alapítvány vezetője. A diákok nagy része nem először vesz részt ilyenen, vannak, akik évek óta segítenek Ákosnak. Bár az ő szájuk már nem marad tátva a borsodi szegregátumok látványától, de az óriási kontraszt, ami köztük és a rászoruló gyerekek között van, a mai napig megdöbbenti őket.

A csütörtöki program célja elsősorban az, hogy tanszereket vigyenek azokba az iskolákba, ahol nemhogy a fénymásolóba nem jut papír, de a gyerekek nagy részének még tolltartója és füzete sincs. Az iskolai eszközök mellett visznek sok ruhát, kekszet, gyümölcsöt, a hűtőt pedig az egyik olyan iskolába szánják, ahol se menza, se konyha nincs.

A lányok a Violettásat szerették volna
A lányok a Violettásat szerették volna
Fotó: Magócsi Márton / Abcúg

Az elsős és másodikos gyerekek mind a három iskolában már az udvaron várják Ákosékat,. Nem ismeretlen nekik, hogy ki is ő, és mit jelent, ha megjelenik furgonjával a faluban. Nem csak tanszereket osztanak ősszel, karácsonykor is rendszeresen visznek ajándékokat a legrászorultabbaknak. Az önkéntesek gyorsan kipakolják, amit hoztak: a ruhazsákokat egy külön terembe, azt majd szétosztják a tanárok a szülők között, a tanszereket viszont beviszik az osztálytermekbe. A gyerekek közben az udvaron, egymás szavába vágva kommentálják az eseményeket:

de szép a haja a néninek

nekem a fülbevalója tetszik

én ma már kaptam négy darab ötöst

– büszkélkedik egy másik kisfiú már reggel háromnegyed kilenckor.

30238758313 a8db41063d b
Fotó: Magócsi Márton / Abcúg

Az elsősök és másodikosok illedelmesen köszönnek, és libasorba rendeződve várják, hogy a nagy dobozokból a kezükbe kerüljön az új tolltartó. A lányok közül mindenki a Violettásat szeretné, de abból csak pár darab van, ennek ellenére hamar lecsillapodnak a kedélyek, és örömmel nyitogatják azt is, amin a Pókember van. Ákosék nem csak tolltartókat vittek, hanem írólapot, ragasztót, ollót, színes lapokat és színes ceruzákat is. Ezeket viszont majd a tanárok használják a technika órákon. A szeptemberi iskolakezdés óta nehéz rajzórát tartani, mert se a gyerekek szüleinek, se az iskolának nem jutott vízfestékre vagy zsírkrétára.

De már az is nagy szó, ha grafitceruzájuk volt az első napon. A nagy többségnek már az az egyetlen íróeszköze is a végét járja: szeptember óta annyit hegyezték, hogy fogni nem lehet, olyan kicsit lett. “Ezeknek a szülőknek hiába szólok, hogy mi minden kellene az iskolakezdésre, vagy mit kéne pótolni, mert elfogyott. Egy részüket nem érdekli, de a jellemzőbb inkább az, hogy még egy pár száz forintos színesceruza-készletre sem jut a családnak” – mesélte az egyik igazgatónő.

30573203320 a92f564917 b
Fotó: Magócsi Márton / Abcúg

Amit Ákosék hoztak, az csak tűzoltás: pár hétig, hónapig ugyan lesz mivel és mibe írniuk az alsósoknak, utána megint csak az adományokban bízhatnak. És a tanszer csak az egyik gond: Ákosék rendszeresen visznek hipót, fertőtlenítőszereket is az iskolákba, mert arra sincs pénzük. Az egyik helyen az igazgatónő az apró iskola előtt állva azon szabadkozott, hogy elfelejtették, hogy ma érkezünk, a mosdókban pedig nincs wc-papír. Ugyanebben az iskolában tornaterem sincs: az alsósok termének végében a falon lóg két bordásfal. Amíg jó az idő, kint futkosnak a gyerekek az udvaron, télen meg majd széttolják a padokat, és a teremben csinálnak néhány átmozgató gyakorlatot.

Indulás haza
Indulás haza
Fotó: Magócsi Márton / Abcúg

A gyerekek egy része a tanári felszólítás ellenére egyből elkezdi enni, amit kapott. Néhányan félszegen tartogatják és nézegetik a banánt, egy kislány óvatosan a táskájába csúsztatja, egy másik pedig a héját is megrágcsálja. A tanárok és igazgatók azt mondták: ezek a gyerekeknek nem ugyanazt jelenti a közelgő őszi szünet, mint, amit mi hinnénk. Az érkezésünk előtt kérdezte pont őket, hogy várják-e az egy hét szünetet, de a gyerekek kórusban mondták, hogy inkább maradnának az iskolában.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!