Előd
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Nehéz belekötni politikailag az új alkotmánybírákba

2016.11.20. 18:02

A Fidesz-KDNP és LMP közötti egyezségnek köszönhetően kedden megválaszthatja az országgyűlés a hiányzó tagokat az Alkotmánybíróságba. Idén három bírónak jár le a megbízatása, Paczolay Péter tagsága pedig már tavaly megszűnt, őket kell pótolni. A két frakciónak meglesz a kétharmados többsége ahhoz, hogy a 15 fős testületbe beválasszák Marosi Ildikót, Schanda Balázst, Szabó Marcelt és Horváth Attilát. A pártok abban is megállapodtak, hogy az Ab elnöke a tisztséget eddig helyettesként betöltő Sulyok Tamás lesz. 

A megegyezést élesen támadta a többi ellenzéki párt. A Jobbikkal a személyekben nem tudtak megegyezni, az MSZP nem tárgyalt és puccsszerű választásról, a DK pedig kollaboráns LMP-ről beszélt. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke ezeket a bírálatokat azzal utasította vissza, hogy a lényeg az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítése. Hadházy szerint ugyan a testület 11 alkotmánybíróval is működhetne, de a négy új taggal több olyan alkotmánybíró lehet, akik nem a kormány szája íze szerint hozzák meg döntéseiket.

Hadházy szerint a 11 taggal ráadásul lelassult az Ab működése. Nem döntenek olyan ügyekben, amelyekben a kormánypártoknak kellemetlen döntés várható. Fontos kérdés az is, hogyan dönt az Ab a következő hónapokban a nyilvánosságot érintő (pl. közérdekű adatigénylés) kérdésekben, mert azzal akár 10-20 évre is ellehetetleníti a korrupció felderítésében résztvevő újságírók, politikusok munkáját.

Korábban komoly botrányt okozott, hogy 2010-ben nemcsak szűkítették az Alkotmánybíróság jogköreit, de a testületbe a Fideszhez közelálló személyeket választottak. A pártkötődés nem minden esetben hozta a várt eredményt. Stumpf István, Orbán Viktor egykori kancelláriaminisztere például az elmúlt években harcosan a kormány szándékait megakadályozó alkotmánybírósági döntések mellé állt. Hadházy szerint a jelenlegi 11 bíróból négyről lehet azt mondani, függetlenül hozza a döntéseit, a többi hét bíró kerüli a konfliktust a kormánnyal. A négy új bíró megválasztásával tehát nyolcra nő azon bírák száma, akik a kormánytól függetlenül döntenek. 

Most mégis mindenkit az érdekel, miféle alku állhat a háttérben. Az egyeztetések ugyanis az alkotmánybíró-jelöltekről már tavaly decemberben megkezdődtek Schiffer András akkori LMP-társelnökkel. Az egyeztetések aztán februárban megszakadtak. A Fidesz ezután a Jobbikkal próbált tárgyalni, de ott a személyekben nem tudtak megegyezni. A Fidesz novemberben tért vissza a kérdésre. Újra megkereste az LMP-t, de most már azzal, hogy elfogadják a jelöltjeiket.

Kósa Lajos Fidesz frakcióvezető is cáfolta, hogy az LMP kért vagy kapott volna valamit azért, hogy támogatja a két kormánypárttal közös alkotmánybíró-jelölteket.

Bármilyen furcsa, léteznek olyan pártok, akik a politikai alkut nem a piaci kofák alkudozásából lesték el.

Nézzük meg egyenként a jelölteket! Vajon igaza van-e az LMP-nek abban, hogy tőlük a kormánytól valóban független, szakmai munka várható?

Szabó Marcel

A jelöltek közül a legismertebb Szabó Marcel, aki 2012. október 8. óta a jövő nemzedékek szószólója az alapvető jogok biztosának helyetteseként. Semmiképpen nem lehet azt mondani róla, hogy azonosult volna a kormány lépéseivel és kerülte volna a konfrontációt. Korábban kritizálta a főváros tervét a Római-parti mobilgátról, felszólalt a kishantosi biofarm tönkretétele ellen, legutóbb pedig a budapesti fakivágások ellen tiltakozott.

A most 46 éves Szabó Marcel a nemzetközi jog és a nemzetközi környezetvédelmi jog elismert szakembere. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Tanult a hollandiai Delfti egyetemen, a Stanford Egyetemen, a párizsi Pantheon-Assas Egyetemen és a Cambridge-i Egyetemen. 2003-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán az Európajogi Tanszék vezetője. Az egyetemen főként európai jogot, nemzetközi közjogot, nemzetközi környezetvédelmi jogot oktatott. 2003-2010 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánhelyettese volt. Több vendégoktatói és vendégkutatói meghívást kapott a milánói Szent Szív Katolikus Egyetemre, a Cambridge-i Egyetemre, a San Francisco-i Egyetemre, és környezetvédelmi jogot oktatott a San Francisco-i Egyetem budapesti környezetvédelmi manager programjában. 1993-1994-ben dolgozott a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályán is. 2011 februárjától 2012. október 6-ig a magyar Kormány képviselője volt a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. 2011. október 6. és 2012. október 6. között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos volt.  

Schanda Balázs

Schanda Balázs egyetemi tanár az alkotmányjog és az egyházjog nemzetközileg is elismert professzora. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán az Alkotmányjog Tanszék vezetője. Fő szakterülete a vallásszabadság, az állam és egyház viszonya, a magyar és összehasonlító állami egyházjog, egyházi közjog, az alkotmányosság elvei és az alkotmány értéktartalma, a házasság és a család alkotmányjogi védelme.

Schanda Balázs 1993-ban végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Tanult Trierben, Bonnban, Birminghamben és New Yorkban. PhD-fokozatát 2003-ban szerezte meg, 2012 óta egyetemi tanár. 2007-től 2013-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja volt. Több mint száz tudományos közlemény szerzője, publikációi számos európai nyelven jelentek meg elsősorban a vallásszabadság és az állam-egyház viszony témakörében. Trócsányi László igazságügyi miniszterrel együtt jegyzik a Bevezetés az alkotmányjogba című egyetemi tankönyvet. Schanda Balázs több mint egy évtizeden át az Alkotmánybíróság munkatársa volt. 2010-ben dékánként ő vezette azt az egyetemi fórumot, amelyen Sólyom László mellett más tekintélyes jogászprofesszorok, alkotmányjogászok igyekeztek felhívni a kormány figyelmét az ötletszerű, elsietett és aktuálpolitikai célokhoz igazított alkotmányozás veszélyeire.

A magyar kormány idén augusztusban Füzi-Rozsnyai Krisztina és Tallódi Zoltán mellett Schanda Balázst is jelölte az Európa Tanácsban Magyarország következő strasbourgi bírájának Sajó András megüresedő helyére. A kormány azonban a jelölteket nem pályáztatta, ahogy azt a szabályok előírják. Emiatt több civil szervezet is tiltakozott, így a kormány meghátrált, visszavonta a jelöléseket, és szeptemberben pályázatot írt ki

Horváth Attila

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 57 éves tanára elsősorban jogtörténészként ismert. Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint Horváth azért jó választás, mert kifejezésre juttatja a jelentőségét a történeti alkotmánynak, amelynek vívmányait értékelni kell: azokkal összhangban szükséges kezelni a hatályos alaptörvényt és a jelenlegi döntéseket. Horváth Attila foglalkozott a magyar alkotmányjog, a magánjog, a kereskedelmi jog, az önkormányzatiság és nemzetiségi jog történetével, valamint a szocializmus jogtörténetével, a koncepciós perekkel.

A trieri és heidelbergi egyetemen a német magánjog és kereskedelmi jog történetét, a részvénytársasági jog történetét kutatta. Egyik önéletrajzában a kitüntetéseit felsorolva külön kiemeli, hogy "Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök úr nemzeti ünnepünk, 2011. március 15-e alkalmából a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta". Horváth Attila tagja volt annak a Morvai Krisztina által vezetett Civil Jogász Bizottságnak, amely a 2006. október 23-i brutális rendőri fellépés körülményeit vizsgálta ki.   

Marosi Ildikó

A többi jelölthöz képest Marosi Ildikóról kevesebb nyilvános adat található. Marosi Ildikó korábban az Alkotmánybíróság főtanácsadójaként dolgozott. 2012-ben az önkormányzati rendeletek normakontrollját az Alkotmánybíróságtól átvette a Kúria által életre hívott Önkormányzati Tanács, Marosi Ildikó ennek a háromtagú tanácsnak lett a tagja. Új munkakörét pályázat útján nyerte el. A Tanács feladata dönteni az önkormányzati rendeletek törvényességéről, alkotmányosságáról. Marosi Ildikó tagja az Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények című tudományos folyóirat szerkesztőségének. Korábban a véleményszabadság és a gazdasági élet szabadsága témakörében publikált és tartott előadást. 

merlegen-a-velemenyszabadsag-4.680.451.s

Sulyok Tamás

Sulyok Tamás lesz az Alkotmánybíróság új elnöke. Az országgyűlés 2014 szeptemberében választotta be a testületbe. 2015. április 1-től ő az Ab elnökhelyettese, aki 2016. április 22-től ellátja az elnöki jogköröket is. A most 60 esztendős Sulyok Tamás a szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. A Jogifórumnak adott interjúban azt mondta: pályája elején a Csongrád Megyei Bíróságon volt fogalmazó egészen a jogi szakvizsgáig. 1982-ben a bíróság akkori elnöke azt mondta neki: kinevezi büntetőbírónak, de ehhez be kell lépnie az MSZMP-be. Sulyok Tamás ezt megtagadta, emiatt a megyéből is el kellett mennie.

Egy ideig a kiskunfélegyházai termelőszövetkezet jogtanácsosa volt, 1986-tól Szegeden volt  jogtanácsos. 1991-től ügyvédként dolgozott. Irodája főként társasági, pénzügyi, gazdasági, polgári és ­kereskedelmi jogi  ügyekkel foglalkozott. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt.  2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetben európai jogi szakjogász képesítést szerzett.  2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktat a Szegedi Tudományegyetem jogi karán. 2013-ban PhD fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete volt.