Hortenzia, Gergő
8 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Kényes kérdésekről is kérdezték az alkotmánybíró-jelölteket

D SOS20161121006
2016.11.21. 13:39

Az elmúlt két évben a 15-ből négy alkotmánybírói poszt is megürült, a poszt jelöltjeit ma hallgatta meg az Országgyűlés igazságügyi bizottsága. Az utolsó, 2014. szeptemberi körben a koalíciónak még kétharmada volt, így egyedül dönthetett a három akkori jelölt támogatásáról. Az a meghallgatás ennek megfelelően akkor teljesen komolytalan volt, a jelölteknek egyetlen, az alkotmánybírói feladatokkal összefüggő, érdemi kérdésre sem kellett válaszolniuk.

Az LMP esete a többpárti konszenzussal

Most nem ez a helyzet, a Fidesz múlt héten megállapodott az LMP-vel a jelöltekről. A többi ellenzéki pártot végül nem vonták be a megállapodásba, az MSZP ezért eleve be se ült a hétfő reggeli meghallgatásra, a Jobbik pedig nem szavazott a jelöltekről, bár Staudt Gábor mindegyiküknek elmondta, hogy ez nem a személyükről szól, hanem a jelölési eljárásról. A jelölteket részletesen bemutató cikkünket itt olvashatja.

Az akkor még LMP-s Schiffer András – akit most szakértőként az LMP visszahívott az egyeztető tárgyalásra – tavasszal kijelentette, hogy az LMP nem megy bele, hogy a pártok kvótaalapon szavazzanak le egymás alkotmánybíró-jelöltjeire, és csak a szakmailag felkészültnek tartott, többpárti konszenzusos embereket támogatja.

A jelöltek meghallgatása így arra is választ ígért, hogy a többi pártot kizáró jelölésnél valóban csak a szakmai szempontok számítottak-e. Hadházy egyébként utólag lényegében elismerte, hogy az új jelöltek is konzervatív szemléletűek, de ezen szerinte most nem volt mód változtatni, és a jelölteket pártja ettől függetlenül alkalmasnak tartja. Sajtótájékoztatóján azt is elmondta, nem igaz, hogy a többi pártot nem vonták be a jelöltállításba, ugyanakkor elismerte, fogalma sincs, hogy a Fidesz pár napja miért kereste meg őket ismét.

A jelölt, akit nemrég felülbírált az AB

Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, a Kúriai bírája volt az első jelölt, őt az ellenzék azért bírálta, mert a Kúrián több necces, a Nemzeti Választási Iroda döntéseivel kapcsolatos ügyben vitatható döntést hozott. Marosi mondott pár általánosságot bírói hitvallásáról, majd érdekes módon a bírói kar és az Alkotmánybíróság (AB) között körvonalazódó konfliktusról kezdett beszélni. Ennek legfontosabb fejleményéről itt olvashatnak, egyfajta pingpongmeccs kezdődött, miután egyes bíróságok lényegében szabotálni kezdték az AB döntését, ami szerintük előírná nekik, hogy egyes ügyekben miként döntsenek, az AB viszont ragaszkodik ahhoz, hogy döntéseit a bíróságok figyelembe vegyék.

Ezzel kapcsolatban Marosi Ildikó azt mondta, hogy mivel mostanáig a Kúriánál épp az AB-döntések a bíróságokra vonatkozó következményeinek kimunkálásával foglalkozott, megválasztása esetén fontos feladatának tekintené az együttműködés javítását. A fideszes Répássy Róbert erre, ha utalás szintjén is, de feltette az adódó kérdést, hogy akkor alkotmánybíróként melyik fél álláspontját képviselné.

Marosi kicsit bonyolultan, de végül oda jutott, hogy ha az AB egyszer döntött, már a határozat kell hogy jelentse az új „referenciapontot” a bíróságok számára, bár kifejtette, hogy az AB-nek nem kioktatni kéne a bírókat a törvényességre, hanem az alkotmányossági szempontok kijelölése a dolga. Így viszont az vált kicsit érthetetlenné, hogy ha végső soron osztja az AB álláspontját, akkor miben jelentene a személye garanciát bármiféle megegyezésre egy egyeztetés során.

Az LMP-s Hadházy Ákos arról kérdezte, miként érintette, hogy az AB nemrég felülbírálta egy, a TV2-n és az M4-en futó, a migránsos hirdetésekről szóló ítéletét. A jelölt elismerte, hogy nem esett neki jól a dolog, „az ember a szívéhez kap egy pillanatra”, de tudomásul vette, hogy az AB másként gondolta, mint ő.

A jelölt, akinek a történeti alkotmány a legfontosabb

Feltehetőleg a szélsőjobboldali szimpátiákkal vádolt dr. Horváth Attila, a Pázmány jogtörténésze jelölése nem az LMP-nek volt fontos. Expozéjában Horváth a szakmai karrierje bemutatása után szűkebb szakterülete, a történeti alkotmány fontosságáról beszélt, és előrevetítette, hogy alkotmánybíróként fontos feladatnak tekintené annak érvényesítését az AB döntései során. Répássy Róbert erre meg is kérdezte, hogy a jelölt az AB tagjaként mit tenne, ha a történeti alkotmány vívmányai (amikre az alaptörvény ideológiai bevezetője is utal), illetve az alkotmányos normaszöveg közötti ellentmondásba ütközne.

Horváth erre hosszabb értekezésbe kezdett a történeti alkotmány „mindenen túlhaladó”, Szent István óta tartó tradíciójáról, jelentőségéről és nemzetmegtartó erejéről, azt (számomra teljesen érhetetlenül) egy lassan szigetté fejlődő korallzátonyhoz hasonlította. Végül azonban kijelentette, hogy a történeti alkotmánynak csak azok a rendelkezései alkalmazhatók, amelyek nem ellentétesek az alaptörvény tételes rendelkezéseivel.

A jelölt, aki szerint ki kell dolgozni, mit jelent az, hogy „ember” 

A DK nyílt kollaborációval vádolja az LMP-t

A Demokratikus Koalíció „nyílt kollaborációnak” tartja, ha az LMP megszavazza a fideszes alkotmánybíró jelölteket – jelentette ki hétfő, budapesti sajtótájékoztatóján Varju László, a párt alelnöke. Varju személyesen is megkérte Hadházy Ákost, az LMP társelnökét, hogy ne támogassák szavazatukkal a négy jelöltet. A DK politikusai részt vesznek a szavazáson, valószínűleg felveszik a szavazócédulákat, de elutasítják a jelöltek személyét.

A DK-s képviselő hangsúlyozta, hogy konkrét kifogásaik is vannak a jelöltekkel szemben. Schanda Balázsról azt mondta, hogy őt korábban az Orbán-kormány jelölte a strasbourgi emberi jogi bíróság magyar helyére. Hozzátette, hogy a jelölt „bagatellizálni” próbálta a katolikus egyházon belüli pedofíliát és a gyermekeket szexuálisan zaklató papok ügyeit.

Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes, a Fidesz egypárti alaptörvényének egyik kidolgozója volt, 2012-ig pedig az igazságügyi tárca miniszteri megbízottjaként dolgozott. Marosi Ildikó annak a Kúriának a tagja, amely az elmúlt hónapokban több ellenzéki népszavazási kezdeményezést utasított el, a függetlenség az ő esetében is csak rossz vicc lehet. Horváth Attila jogtörténész pedig résztvevője volt annak a bizottságnak, amelyikkel a Fidesz baloldali politikusokat próbált bebörtönöztetni 2006 után.

Ezek után üdítő volt a következő jelöltet, az alkotmányjogász dr. Schanda Balázst hallgatni, aki az alkotmánybíró személyes felelősségét hangoztatta. Szerinte az alkotmánybírók pozíciójából „kicsit ellenőrizhetetlen” hatalom fakad, aminek végső soron csak az ember lelkiismerete szab határt.

Schanda, akit főleg a mostani egyházügyi törvény kodifikációjában (a katolikus egyház delegáltjaként) betöltött szerepéért bírálnak, tett egy utalást a nemrég elhunyt ultrakonzervatív amerikai alkotmánybíró, Antonin Scalia egy tavalyi, a melegházasság legalizálásával kapcsolatos különvéleményére (mely szerint ha a házasság tényleg szabadságjog, ahhoz a sarki hippinek is lenne egy szava). Ha jól értettem, arra utalt, hogy szerinte bár az érvek koherensek voltak, végül szerinte mégis szakmaiatlan döntés született az ügyben.

Az ideológiai sokszínűség jegyében később egyébként egy német szociáldemokrata gondolkodótól (az ő nevét sajnos nem értettem) is idézett egy gondolatot. Fontosnak nevezte, hogy koherens joggyakorlat alakuljon ki az AB-n (ezzel feltehetőleg a mind gyakoribb, ellentétes értelmű alkotmánybírósági határozatokra utalt) és hogy a jogállami korrekciók idehaza történjenek (tehát ne Strasbourgban vagy Luxemburgban).

A jelölt arról beszélt, hogy miközben az AB gyakorlatában a jogvédelem dogmatikája kiforrott, szerinte bizonytalanná vált „az ember fogalma”, és annak kimunkálása lehet az AB következő nagy feladata. Megmondom őszintén, fogalmam sincs, mire gondolt, vagy hogy az alaptörvény alapjogi fejezetének elején csupa nagybetűvel szedett EMBER alapjogait és azok védelmét miként befolyásolja az, hogy ki mit gondol arról, hogy mit jelent embernek lenni.

Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője alkotmánybíró-jelölt beszél meghallgatásán
Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője alkotmánybíró-jelölt beszél meghallgatásán
Fotó: Soós Lajos

Répássy Schandát is megkérdezte a történeti alkotmány vívmányainak értelmezéséről és az alkotmányos identitáshoz való kapcsolatukról. Schanda egyértelművé tette, hogy mivel a történeti alkotmánynak nincs normának tekinthető szövege, arra az Alkotmánybíróság önmagában nem alapozhat határozatot, pláne nem az alaptörvény szövegével szemben. Egy alkotmányos rendszernek ugyanakkor legitim célja, hogy az „alaptörvényt megelőző elveket” – melyek fakadhatnak a történeti alkotmányból is – védeni próbálja.

Hadházy a papi pedofíliáról kérdezte, miután a jelölt pár éve egy azt egyes vélemények szerint relativizáló véleményt jelentetett meg. Bár a kérdés alkotmányjogi szempontból irreleváns, Schanda azt válaszolta, írásával azt akarta hangsúlyozni, hogy nem kéne hagyni, hogy az egyes esetek az egész katolikus papság (vagy akár az úszóedzők) elleni sztereotípiák kialakulásához vezessenek.

A jelölt, aki alkotmánybíróként talán majd tényleg kiáll a paksi szerződések nyilvánossága mellett

Utolsónak dr. Szabó Marcel zöld ombudsmanhelyettes maradt, akit a baloldali ellenzék (mínusz LMP) főleg azzal támad, hogy túl puha kritikusa a kormánynak, és ezért nem jól tölti be a posztját. Szabó bemutatkozásakor a környezetvédelmi jog védelmét ígérte. Répássy – félreérthetetlenül a menekültkvótákkal kapcsolatos konfliktusra utalva – arról kérdezte, hogy véleménye szerint mi a hierarchia az uniós és a magyar jog között, azaz alkotmányjogászként mit tenne, ha az ügyben döntenie kéne.

Szabó válaszul felmondta a leckét arról, hogy milyen esetekben nem érvényesülnek Magyarországon se közvetlenül, se közvetve az uniós jogszabályok: ha Magyarország nem adott át egy, a szuverenitását érintő jogkört Brüsszelnek. Az alkotmányos identitásnak vannak olyan részei, amik ilyenek, az AB-nek ennek megfelelően kell az egyes ügyekben döntenie. „Egyértelművé kell tenni, hogy vannak olyan alkotmányos elvek, amiket az uniós normák végrehajtásával nem sérthetünk meg” – fogalmazott óvatosan, hogy ki-ki kiolvashassa a neki tetsző verziót.

Hadházy Ákos arról kérdezte Szabót, hogy a paksi atomerőmű bővítése ügyében mennyire nyilvánosságpárti, azaz támogatja-e a szerződések nyilvánosságra hozását. Nos, Szabó a „lehető legszélesebb nyilvánosság híve” (nagy kár, hogy ombudsmanként nem igazán próbálta a tekintélyét minden erővel bevetni ennek érdekében).

Az igazságügyi bizottság mind a négy jelölt alkotmánybíróvá választását támogatta, a parlament holnap dönt a jelöltekről.

(Borítókép:  Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, a Kúria bírája alkotmánybíró-jelölt beszél meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén a Parlamentben 2016. november 21-én. Fotó: Soós Lajos/MTI)