Ha akartak, se tudtak volna alkotmánysértőbb rendeletet írni Ásotthalmon

2016.11.25. 16:09

Lehet, hogy a teljes jogi tudatlanság, de vélhetően sokkal inkább a nyilvánosság útján megszerezhető politikai haszon vezérelhette Ásotthalom képviselő-testületét, amikor szerdán tegnap meghozták a pillanatok alatt elhíresült iszlám- és melegellenes helyi rendeletet.

A jogszabály szerint Ásotthalmon mostantól közterületen

  • nem tevékenykedhet müezzin (ők azok a mecsetszolgák, akik imára hívják a híveket),
  • tilos az arcot, annak egy részét vagy az egész testet elfedő ruhák és fátylak viselete,
  • tilos a melegházasság melletti vélemény népszerűsítése,
  • tilos a családról az Alaptörvényben megfogalmazottól eltérő vélemény népszerűsítése.

Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, egyben a Jobbik alelnöke a Facebookon azt írta  a javaslatáról: "A bűnbakkeresés helyett én inkább azonnali megoldást adok, védelmet a brüsszeli tömeges betelepítési tervvel szemben", az előterjesztése pedig "tulajdonképpen egy intézkedéscsomag, amely a közösségünket és a hagyományainkat védelmezi bármilyen külső tömeges betelepítési vagy felforgatási tervvel szemben. 

Az alapprobléma az, hogy az Alaptörvény értelmében alapjogokat csak törvénnyel lehet szabályozni: önkormányzati rendelettel nem. Ezért a törvényességi felügyeleti jogkört gyakorló Csongrád Megyei Kormányhivatal akár tartalmi vizsgálat nélkül, pusztán formai ok miatt is a kormányhoz vagy bírósághoz fordulhat, a rendelet alkotmányosságának vizsgálatát kezdeményezve.

Nem kell jogtudósnak lenni ahhoz, hogy az ember belássa, az ásotthalmi rendelet – például a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához fűződő – alapjogokat korlátoz. Szűkíti a vallásszabadságot a "müezzin tevékenységének" és a test egyes részeit eltakaró ruhadarabok viselésének tilalma, de a ruhával kapcsolatban felmerül az emberi méltóság korlátozása is.

Az arcot teljesen elfedő viseletek tilalma – miként azt több európai ország szabályozása mutatja – nem példa nélküli, de azt mindenhol hosszú politikai és alkotmányos vita előzte meg.

Még egyértelműbbek a család és a házasság intézményének védelmét célzó ásotthalmi rendelkezések. A szövegből kiderül, hogy azt akarják tiltani, hogy valaki kinyilvánítsa, mást gondol, mint amit erről a Fidesz és az Alaptörvény mond.

Csakhogy az Alaptörvény rendelkezésit nem lehet szelektíven alkalmazni.

Ahogy értelemszerűen mindenkire vonatkozik, hogy például házasságot csak férfi és nő köthet, az is mindenkire vonatkozik, hogy erről a lelkiismereti meggyőződése jegyében máshogy vélekedjen, és ezt szabadon ki is nyilváníthassa.

Az ombudsman szerint is felvet kérdéseket

Mindezek fényében tehát nem tűnik túlzónak a kijelentés, hogy Toroczkai László polgármestert és a rendeletet megszavazó képviselőket leginkább média beszámolóival megszerezhető figyelem motiválhatta.

A rendeletről megkérdeztük az alapjogi biztost. Székely László az Index megkeresésére annyit reagált, hogy a sajtóhírek alapján az önkormányzati rendelet "felvet kérdéseket", de intézkedésről csak azután dönt, hogy tanulmányozta a jogszabály szövegét.

Kérdésünket elküldtük a Csongrád Megyei Kormányhivatalnak is, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.