Orbán: Létrejött a világtörténelem első magyar–bangladesi csúcstalálkozója
További Belföld cikkek
- Lelőtte szomszédját egy idős férfi Bács-Kiskun vármegyében
- Botrány a Semmelweis Egyetemen: megalázták a felvételiző diákokat
- Schiffer András: A Magyar Péter körüli hype csak egy tünet
- Gulyás Gergely: A kormány arra szólít fel, hogy a kereskedők az árakat vigyék le a környező országok átlagárára
- Budapesti drogdílerre csaptak le a rendőrök
A budapesti víz-világtalálkozó apropóján Orbán Viktor kétoldalú találkozón fogadta Banglades kormányfőjét. A magyar kormányfő és Sejk Haszina beszéde előtt a delegációk három együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak:
- a vízgazdálkodásról – magyar részről Pintér Sándor belügyminiszter, bangladesiről a 162 milliós ország vízügyi minisztere
- a két ország külügyminisztériuma a konzultációkról
- a földművelési és a bangladesi mezőgazdasági minisztérium a mezőgazdaságról
„Létrejött a világtörténelem első magyar–bangladesi csúcstalálkozója” – kezdte beszédét némi iróniával Orbán, aki a bangladesi kormányfő és családja személyes bátorságát méltatta, amellyel hazája és népe fejlődését szolgálta, vállalva az áldozatot és a veszteséget.
Orbán ezután a Magyarországnál csupán másfélszer nagyobb, ám 16-szor népesebb ország eredményeit méltatta:
- 20 év alatt felére csökkent a szegénység.
- 10 évvel nőtt a születéskor várható élettartam.
- A gazdasági növekedés folyamatosan hat százalék felett van.
- Az iskoláskorú lányok bő 90 százalékát be is íratják az oktatási intézményekbe.
Orbán egyetért Ferenc pápával
Orbán egyetlen szóval sem utalt arra, hogy Ázsia egyik legnagyobb munkaerő-kibocsátó országáról van szó. Az EU csak idén 80 ezer olyan bangladesit szeretne hazaszállíttatni, aki illegálisan tartózkodik az unióban.
A magyar kormányfő kiemelte az együttműködés lehetőségeit a vízgazdálkodás területén, hiszen Bangladesben gyakran van árvíz, a nagy népesség miatt kihívást jelent az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés biztosítása, miközben Magyarország „a világ élvonalában jár” ezen a területen.
A high tech területén is komoly együttműködés valósulhat meg, mert
- Magyarország ebben fejlett;
- és Bangladesnek is vannak ilyen irányú ambíciói.
Politikai szempontból a terrorizmus elutasítása lehet közös pont. Nyilatkozatában Orbán lényegében Ferenc pápa állítását erősítette meg, amely szerint az iszlámot nem szabad összekötni a terrorizmussal.
„A terrorizmust nem lehet kötni valláshoz, nemzetiséghez, civilizációhoz, etnikumhoz. Nem lehet egyetlen vallást, nemzetiséget diszkreditálni a terrorizmus vádjával. A terrorizmus az terrorizmus.”
Bangladesben jelenleg elsősorban a Dzsihadista Szövetség (JMB) terroristáival kell megküzdeni, akik szigorú iszlamista törvénykezést vezetnének be, amit Sejk Haszina elutasít.
A bangladesi kormányfő – akinek két gyermeke az Egyesült Államokban és Kanadában él – külön megköszönte az őt és családját méltató szavakat, majd Magyarország dicséretébe fogott, kijelentve, hogy az ország a térség kereskedelmi és gyártóközpontjává nőtte ki magát.
Haszina megismételve a két ország között 1971 óta – az egykori Kelet-Pakisztán függetlenné válása óta – fennálló kapcsolatok fontosságát, kijelentette:
- fontos, hogy ne legyen szegénység;
- ne legyen éhezés;
- ne legyen igazságtalanság;
- legyen békésebb jövő a gyermekeink számára;
- és legyen olyan gazdasági együttműködés, amely mindkét fél számára előnyös.
- A szív erejével a két baráti ország le tudja győzni a távolságot, és tud közösen dolgozni.
„Bár Banglades messze van, az emberek sok kilométert hajlandók utazni a munkáért” – jelentette ki Haszina, majd meghívta Orbán a világtörténelem második bangladesi–magyar csúcstalálkozójára, ezúttal Bangladesbe.