Kritizálta a kormányt a korrupcióellenes együttműködés, ezért inkább kilépünk

A keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint Orbán Viktor utasította Szijjártó Pétert, hogy azonnal indítsa el a kilépési folyamatot a  Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) nevű, átlátható kormányzást célzó nemzetközi programból.

A Külügyminisztérium sértődött hangú közleményben indokolta a kilépést, Szijjártóék szerint az együttműködés a leckéztetés terepévé vált, és nincs lehetőség párbeszédre a keretein belül. A konfliktus mögött az OGP idei, Magyarországról szóló jelentése állhat, amelyben élesen bírálták a hazai folyamatokat.

Magyarország, a sértődött óvodás

A Nyílt Kormányzati Együttműködés célja a szervezet honlapján található leírás szerint "megerősíteni az elkötelezettséget a nyílt és átlátható kormányzás megteremtése és a társadalmi részvétel erősítése iránt, valamint hatékony államközi keretet nyújtani a nemzetközi jó gyakorlatok és tudás kicseréléséhez".

Magyarország a programnak 2012 óta volt a tagja, a hetven tagország éves konferenciája (amire hivatalos volt Pintér Sándor is) éppen pénteken kezdődik Párizsban, valószínűleg ehhez időzítette a kilépést is a kormány. A kormányhatározat elolvasása után érdeklődtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál a kilépés pontos okairól, megkeresésünkre az alábbi válaszlevelet küldték:

"A Nyílt Kormányzati Együttműködés a jó kormányzati gyakorlatok megvitatása helyett egyes országok leckéztetésének terepévé vált, valós párbeszédet nem folytat, a tényeket elferdíti, és egyoldalú jelentéseket készít.

A jelentésekben a hazánkat folyamatosan bíráló úgynevezett civil szervezetek véleménye megjelent, a kormányzati választ azonban negligálták.

Semmi értelme, hogy egy ilyen -az alapításkor kitűzött céloktól és elvektől teljesen eltért- szervezetben fenntartsuk tagságunkat. Szijjártó Péter a mai napon a kormány döntéséről értesítette a Nyílt Kormányzati Együttműködés kormányzó bizottságát."

A szervezet kritizálta a hazai folyamatokat

A hivatalos kilépést megelőzte egy a szerveződésnek küldött levél a magyar kormánytól, amely a Nyílt Kormányzati Együttműködés honlapjára is felkerült. Ebben a kormány szintén arról panaszkodik, hogy a mégy civil szervezet felhívása nyomán hazánkról még a nyáron készült, a kormányzás átláthatóságát bíráló jelentés egyoldalú, csak a civilek kritikus véleményét veszi figyelembe, a kormány védekezését nem. A jelentés fő megállapításai között van, hogy Magyarországon aggasztó mértékben

"A magyar kormány a csatlakozása óta aktívan részt vesz az OGP-ben, az együttműködés elvárásainak megfelelő akcióterveket valósít meg, ezért elutasítja a OGP-jelentés állításait" - áll a levélben, amelynek logikus folytatásaként következett a keddi, kilépésről szóló kormányhatározat. 

Szépeket ígértünk, de most inkább kilépünk

Az OGP-be való 2012-es belépésünkkor egyébként hangzatos ígérteket tettek Orbánék, a Kormány.hu-n a csatlakozásról szóló hírben többek között ez szerepel: 

"Célunk egy átlátható és nyílt, a nemzeti vagyont és a közpénzeket felelősen kezelő, elszámoltatható kormányzat és közigazgatás megteremtése. Mivel a jó és nyílt kormányzás alapvető feltétele a társadalom aktív részvétele a döntések előkészítésében és megvalósításában, így az akcióterv kidolgozása során és a későbbiekben is

törekszünk a társadalom és a civil szervezetek minél szélesebb körű bevonására.

Utóbbi kijelentés különösen pikánsnak hat annak fényében, hogy a kilépés egyik fő okaként az "úgynevezett civilek" túlzó állításait, és azok kritikátlan elfogadását jelölte meg a kormány. A kilépés kapcsán a TASZ azt írta Facebookján, a nyáron Magyarország ellen indult OGP-eljárás vége a magyar tagság felfüggesztése is lehetett volna, a kormány akár ennek elkerülése miatt is választhatta az önkéntes kivonulást. Az Index küldött kérdéseket az OGP-nek arról, terveztek-e szankciókat elfogadni Magyarországgal szemben a soron következő találkozón, amint válaszolnak, közöljük. 

A Nyílt Kormányzati Együttműködés eddig két országgal kapcsolatban állapította meg, hogy nem tesz eleget az elvárásoknak, ezért státuszukat inaktívnak minősítették: Azerbajdzsán és Törökország voltak azok - írja a 444. Erre azok után lett lehetőség, hogy a szervezet nagyjából két éve módosította az alapszabályát, így már felfüggeszthető azoknak a tagállamoknak a státusza, akik nem tesznek eleget az elvárásoknak.  

Magyarországhoz a távozással most Oroszországgal kerül egy platformra, mostanáig ugyanis az oroszok voltak az egyetlenek, akik önkéntesen kivonultak az együttműködésből.