Áder az Alkotmánybírósághoz fordult
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult Áder János köztársasági elnök, kérve, hogy a testület állapítsa meg a közigazgatási perrendtartásról szóló, december 6-án elfogadott törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét és egyben közjogi érvénytelenségét, írja az MTI.
Az Ab elnökének, Sulyok Tamásnak címzett államfői levelet pénteken tették közzé a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján.
Áder János többek között azt kifogásolja, hogy a törvény - amely Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztése volt - egyszerű többséggel elfogadott passzusaival sarkalatos jogszabályokban foglalt rendelkezéseket módosít.
Az elnök levelében kifejtette: a jogszabály alapján létrejön egy új bíróság, a közigazgatási felsőbíróság, ám - hívta fel a figyelmet - egyszerű többségű törvénnyel nem lehet új bíróságot létrehozni alkotmányosan. Márpedig a törvényt 115 igen, 36 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett, egyszerű többséggel, hagyta jóvá az Országgyűlés.
Megjegyezte, hogy noha az új közigazgatási felsőbíróság szerepét a Fővárosi Törvényszék töltené be, ez nem változtat azon a tényen, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben megállapított bírósági szervezet kiegészül egy új bírósággal. A javaslat parlamenti vitájában elhangzottak alapján ennek a megoldásnak - vagyis hogy a Fővárosi Törvényszék járna el közigazgatási felsőbíróságként - a valószínűsíthető oka a bírósági szervezeti törvény módosításához előírt minősített többséghez szükséges egyetértés hiánya volt - tette hozzá az államfő.
Az Igazságügyi Minisztérium közleménye
Az Igazságügyi Minisztérium üdvözli, hogy Köztársasági Elnök úr megküldte az Alkotmánybíróságnak a Közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt. E törvény megalkotásával nyílt meg ugyanis először a lehetőség hazánk történetében arra, hogy Magyarországon, önálló kódexben legyen szabályozva a közigazgatási perrendtartás. A tárca reméli, hogy az Alkotmánybíróság a törvény megvizsgálását követően elismeri a közigazgatási bíráskodás fontosságát, és megerősíti az Igazságügyi Minisztérium azon meggyőződését, hogy az önálló közigazgatási perjog megalkotása az európai jogfejlődés útja, ezáltal az Alkotmánybíróság határozata további lendületet és támogatást ad majd annak a törekvésnek, hogy a 2018-tól kezdődő kormányzati ciklusban a rendszer kiteljesedhessen, és létrejöhessen az önálló közigazgatási bíróság és a közigazgatási felsőbíróság.
Azt a paragrafust is kifogásolta, amely szerint a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság, azaz a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozna a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per.
Az államfő kritikája ezzel kapcsolatban arra vonatkozik, hogy az önálló szabályozó szervnek minősülő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság döntéseivel szembeni bírósági felülvizsgálat - sarkalatos törvényben, a médiatörvényben rögzítettek szerint - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik. A múlt kedden egyszerű többséggel elfogadott törvény azonban elvonná ezt a hatáskörét a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól.
Az elnök szerint ugyanilyen alkotmányossági problémát vet fel az a pont, amely a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság, vagyis a Fővárosi Törvényszék, hatáskörébe utalja a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket.
Jelenleg ugyanis a választási eljárásról szóló sarkalatos törvény alapján a választási bizottság döntése ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla bírálja el.
Áder János indítványában emlékeztetett az Ab korábbi állásfoglalására, amely szerint a kétharmados törvények közvetlen módosítása a kétharmados törvény szabályozási köréhez közel álló, azzal esetleg részben egybevágó, másik, egyszerű többséggel meghozható önálló törvény módosításával, vagy új törvény alkotásával alkotmányosan nem kerülhető meg.
A ki nem hirdetett törvény szerint közigazgatási felsőbíróságként a Fővárosi Törvényszék járna el. A bíróság elsőfokú hatáskörében olyan jogvitákat bírálna el, amelyek vagy alkotmányos szerepük, vagy az eljáró közigazgatási szerv hatásköre miatt kiemelt jelentőségűek. Példaként a törvény indoklása a kormány irányítása alá nem tartozó államigazgatási szervek közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereit, továbbá a köztestületi pereket és a gyülekezési joggal kapcsolatos cselekményeket említi.
Trócsányi László a törvényjavaslat indoklásában azzal magyarázta az új perrendtartási kódex megalkotását, hogy a közigazgatási perek polgári perrendtartásbeli szabályozása a közigazgatási eszköztár bővülése miatt már nem képes azt a teljes körű bírói jogvédelmet biztosítani, amelyet a jogállamiság és a hatalommegosztás alkotmányos elvei, továbbá az európai jog megkövetel.
A törvény 2018. január 1-jén lépne hatályba.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
