Mit mondott Orbán Viktor az evangelikusoknak, amitől elhallgattak?

Jelentéktelennek tűnő hír jelent meg az MTI-ben december 10-én arról, hogy Orbán Viktor fogadta az evangélikus egyház elnök-püspökét. A miniszterelnök a jelentés szerint a megbeszélésen megígérte, hogy az állam támogatja az egyház templomépítéseit és hogy kórházat is működtethessen.

A találkozó jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá, ha tudjuk, hogy a magyar evangélikus egyház milyen kritikus volt az Orbán-kormány politikájának főbb pontjaival.

Elítélték a menekültek megbélyegzését, a népszavazási propagandát, a korrupciót, a szegények megbélyegzését. Tehát éppen olyasmiket, amelyekre a kormány a propagandáját építette. És itt nem udvarias egyházi megjegyzésekre kell gondolni.

A II. világháborúban is szembe kellett menni az állammal

„A tavaly nyári plakátkampánnyal olyan megdolgozása folyt a társadalomnak, ami nem méltó az ügyhöz” – dobott fel magas labdát Fabiny Tamás püspök a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

"Csak annak hiteles a kereszténysége, aki kiáll a menekültek mellett" - mondta a püspök egy menekültügyi megbeszélésen.

Sarkos mondatok ezek, de ilyenkor az ember hitvallásos helyzetbe kerül és inkább kell hallgatnia az erkölcsre, mint a törvényre

– idézte a püspököt a Kötőszó evangélikus blog.

Fabiny Tamás nem rejtegette, hogy egyháza emberbarát megközelítését a politikai verdikt fölé helyezi, amikor példaként megemlítette, hogy "a második világháború idején is szembe kellett menni az államhatalommal.” Szerinte a plakátkampánynak beláthatatlanok a következményei, mivel az ember rosszabbik énjét hozza elő.

Majd odaszúrt a hipokrita híveknek is: nevetségesnek tartotta, hogy “a keresztény Európa fölött azok hullatnak krokodilkönnyeket, akikről tudja, hogy be sem tennék a lábukat a templomba” – idézte a blog a beszélgetést.

És itt nem valamiféle különvéleményről van szó. Prőhle Gergely egy mandineres interjúban szándékosan manipulatív kérdéssornak nevezi a népszavazási kérdéseket, pedig Prőhle nem csak evangélikus egyház országos felügyelője, hanem a közelmúltig államtitkár-helyettes is volt az Emmiben.

Kocsis Mátét is helyrerakták

Az evangélikusok az átláthatóság területén is az európai normákat követik. Bolba Márta lelkésznő közvetlen stílusban számolt be arról, hogyan próbált pártideológiai utasítást adni Kocsis Máté a kerületéhez tartozó egyházi vezetőknek a népszavazásról. A fideszes politikus arra utasította az egyházi elöljárókat, hogy a szószékről buzdítsák a népszavazáson való részvételre a híveket, írta a lelkésznő.

Bolba a találkozón azzal feszítette a húrt, hogy kérte a jelenlévőket, idézzék a népszavazási kérdéseket:

“Kiderült, hogy senki nem tudja a kérdést. A Fidesz kommunikációs igazgatója, aki 11 megyében kampányolt az ügyben, szintén nem tudta, hogy mi is a kérdés. Arra sem tudott válaszolni jogászként, hogy milyen jogi következményekkel járna az igen vagy a nem válasz.” – írta Borba, ráadásul az erősen kormánykritikus Kettősmérce blogon. 

Az egyház egyébként nem ideológiai háborút vív a témában: van olyan programja, amely a magyarországi menekültek beilleszkedésével, támogatásával foglalkozik.

Az evangélikusok bűneit fokozza, hogy nem csak a menekültekért állnak ki.

"A keresztyén embernek tennie kell a korrupció ellen" - érintett egy másik forró témát korábbi interjújában Fabinyi Tamás.

Elfogadhatatlan, hogy ma Magyarországon úgy szülessenek döntések, hogy azok nem transzparensek, vagy csak a gyanú árnyéka vetüljön valakire, mert nem tud elszámolni vele, miként gazdagodott meg.

"Én ezt a mai magyar társadalom legnagyobb nyomorúságának érzem, és erre vonatkozóan teljes mértékben osztom az átlagemberek véleményét. Nincsenek tisztességes gazdasági viszonyok, mert a korrupció átszövi a társadalmat” – fejtette ki a püspök.

Milliárdos büntetés

Az emberség, és a tiszta gazdálkodás melletti kiállásnak meg is lett az eredménye. Igaz, továbbra is a kelet-európai viszonyok közt.

A kormány leállította az egyháznak szánt támogatásokat, terjedt a szóbeszéd egyházi körökben. Forrásaink különböző mértékű megvonásról, befagyasztásról beszéltek: egyesek szerint az utóbbi évben összesen akár 2,5 milliárd forintnyi támogatást vonhattak meg az egyháztól. Mások szerint a büntetés csupán a 100 millió forintot érte el.

A távolságtartásnak látható jelei is voltak: Lázár János október végén 150 milliárdos egyházi támogatásra tett ígéretet, de csupán a katolikusokat és a reformátusokat említette kedvezményezettként.

A Fidesz honlapján is aránytalanul kevés evangélikusokkal foglalkozó hírt találtunk, miközben egymás után sorakoztak a többi történelmi egyháznak tett felajánlások és találkozók jelentései.

Orbán kezet nyújt, a püspökök elhallgatnak

Ebben a helyzetben bibliai csodának tűnt, hogy Orbán Viktor hirtelen fogadta az egyház vezetőjét. A szűkszavú hírügynökségi jelentésből nem derült ki, hogy a kormány mit kért a baráti jobbért cserébe.

Változik a magyar evangélikus egyház européer szerepvállalása? Beáll a többi egyház közé, hogy kiszolgálja a kormány propagandacéljait? Vagy előfordulhat, hogy csupán a hangos véleménynyilvánítástól kell tartózkodniuk?

Kérdéseinkkel megkerestük az egyház vezetőit, akik eddig sajtókapcsolataikban is a nyíltságot képviselték. Ezúttal azonban már a titkáraiknál elakadtunk.

Az elnök püspök titkára válaszában annyit írt: „Orbán Viktor miniszterelnök és Gáncs Péter találkozójának nem a migráció volt témája, hanem az evangélikus egyház sokszínű szolgálatának jelene és jövője. A Magyarországi Evangélikus Egyház – saját diakóniai rendszerében, illetve a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálattal együttműködve – a jövőben is végzi azt a segítő, támogató munkát, amit eddig.”

Fabiny Tamás titkára pedig telefonon utasította el megkeresésünket.

Függetlenednének az államtól

Sikerült viszont megszólaltatnunk a karitatív munka terén aktív lelkészt, Laborczi Gézát, aki tágabb kontextusban beszélt a kérdésről.

A lelkész szerint a probléma oka, hogy az egyházak támogatási szempontból függő viszonyban vannak az államtól. Az államtól átvállalt feladatok finanszírozása megoldott. A rendszerváltás utáni kárpótlás azonban még nem fejeződött be, fejtette ki az Indexnek Laborczi. Azon anyagi javakat, amelyek révén az egyházak saját forrásaikból gazdálkodhatnának, az állam nem adta vissza, és a kártalanítás korszerű formáit sem dolgozta ki.

A lelkész szerint ezen helyzet rendezésével megszűnnének a fenti problémák.

Kérdésünkre, hogy a találkozó után kaptak-e utasítást, hogy az érzékeny kérdéseket másképp kezeljék, Laborczi nemmel válaszolt. A lelkész azt reméli, hogy a kormány túl van a menekültezős propaganda szakaszán, és így a konfliktusok is oldódnak.