Elza
-4 °C
4 °C

Pénztől esnek el a vérplazma-adományozók

2017.01.18. 16:01
Sokakat ért kellemetlen meglepetésként, hogy a kormány egy rendeletváltozással 3665 forintos felső határt szabott a vérplazma-adományozáskor kapható pénzösszegnek. Vérplazmáért fizetség ugyanúgy nem jár Magyarországon, mint a normál véradásért, de a rendelkezésre állás ellentételezéseként eddig ennél mindenhol többet adtak, akár 11-12 ezer forintot is. Sokan felháborodtak, van, aki fogadkozik, hogy nem ad többé itthon vérplazmát, inkább külföldre megy.

Rosszul indult a 2017-es év a magyarországi vérplazmaközpontokban: kellemetlen, zsebbe vágó hírt kellett közölniük az adományozóikkal. A vérplazmát gyógyszer-alapanyagként gyűjtik Magyarország több nagyvárosában az erre specializálódott cégek. Olyan betegségek gyógyításában van kulcsszerepe, mint például a hemofília, immunhiányos állapotok, de a súlyos égési sérültek kezeléséhez is szükség van rá.

A vérplazmának nincs ára, az adományozás – ahogy a véradás is – önkéntes, fizetség nem jár érte, a gyakorlatban mégis komoly anyagi vonzata van.

 Ebbe avatkozott bele most a kormány egy rendeletmódosítással.

Évi több százezer is összejöhetett

Eddig ahány cég, ahány helyszín, annyiféle juttatás és változatos akció várta a vérplazma-adományozókat. Miskolcon például 8 ezer, Nyíregyházán 10 ezer forint költségtérítést adtak az első adományozóknak, Szegeden 11 ezer forint készpénzt ígértek az első alkalomra. Szegeden a plazmaadásra meghívott barátok után jutalék is járt egy aprólékosan kidolgozott pontgyűjtős rendszerben, amellyel – az akció felhívása szerint – akár 130 ezer forintnyi készpénzt is össze lehetett szedni. Pécsen aki egy hónapon belül négyszer adott plazmát, a negyedik alkalommal 12 ezret kapott az ott szokásos 7 ezer helyett. Máshol a rendszeresen visszajáró  donorok között alkalmanként értékes ajándékokat sorsoltak ki.

Egy alkalom körülbelül egy órát vesz igénybe. A vérplazma-adományozásnál nincs szükség olyan hosszú regenerálódási időre, mint a véradásnál, az európai uniós ajánlás szerint három nap elteltével újra lehet menni, egy évben legfeljebb összesen 45-ször. Vagyis aki igazán sokszor jár plazmát adni, annál éves szinten több százezer forintos tételről is szó lehet.

A Magyar Közlönyben decemberben jelent meg és január 5-én lépett hatályba az az egészségügyi salátarendeletet, ami lényegesen átrendezte a helyzetet. A jogszabályba bekerült ez a passzus: „Vérkomponens gyűjtése esetén a donornak biztosított kalóriapótlás és a rendelkezésre állásának ellentételezéseként juttatott vagyoni érték adott év vonatkozásában egy donációra vetítve átlagosan legfeljebb a mindenkori hatályos jogszabályban megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) alapján alkalmazott órabér ötszörösének mértékéig terjedhet.” Ez jelenleg 3665 forintot jelent.

Ma adtam utoljára

A vérplazmagyűjtéssel foglalkozó központok Facebook-oldalán a hír bejelentése után egymást érték a dühös, csalódott reakciók. Néhány példa:

  • Ma adtam utoljára.”
  • „Először elküldték az embereket vért (is) adni, oké rendben, elvégre mégis segítsünk egymásnak, ha lehetőségünk van rá. Ugyan Bécsben a 7500 forintnak megfelelő költségtérítéssel sincs baja senkinek, itt persze valamelyik teletömött zsebű dilettánsnak feltétlenül le kellett ezt is szabályoznia. Így aztán most én segítek másnak, mások meg a kiszúrnak velem. Ez már csak akkor lenne stílusosabb, ha az újonnan megnyitott Nemzeti Plazmaszolgálat a felcsúti kisvasút kocsijain érkezne Szegedre, amin én fizethetnék az adásért, hogy az így összeplazmázott pénzből megkaphassam a helyi új stadiont, amire úgy vágytam.”
  • Ez nem csak a pénzről szól, de az elszomorító, hogy ennyire nem számít az, hogy az ember segített a másikon egy kis juttatás fejében. Nem minden a pénz, de a mai világban sajnos ebből élünk. Én mondjuk szívesen segítek, ha ezzel embertársaimat segíthetem a gyógyulásban.”
  • „Még ha így haladunk, meg is adóztatják a plazmaadás után kapott költségtérítést. Többek közt az ilyenekért járok én inkább Wiener Neustadtba plazmát adni a BioLife Plazmazentrumba. Ott 25 eurót adnak minden alkalommal.”

Valaki még petíciót is szerkesztett „Tiltakozunk a plazma-donor díj csökkentő rendelet ellen címmel. Most 209 aláírásnál jár. Döntse el a plazmaközpont, mennyit tud adni, és döntse el a donor, hogy megfelel-e neki! – áll benne.

Az 5, Plazma Pont néven futó központot működtető Plazmaszolgálat Kft.-nél eddig átlagosan 4000 forint volt a költségtérítés, bizonyos pontokon ez magasabb, máshol alacsonyabb volt. Ők az Indexnek adott válaszuk szerint kétféle reakcióval találkoztak: a plazmaadóik többsége értelemszerűen picit csalódottan fogadta, de megértően”, néhányan viszont sajnos felháborodtak és elmaradtak. A többség elfogadó reakcióját a többéves munkájuknak tudják be, amelynek során arra törekedtek, hogy a Plazma Pontokon közösség alakuljon ki, és ez a közösség, valamint az, hogy az elvártnál nagyobb mértékben vigyáznak az egészségükre, szerintük ugyanolyan fontos az adományozóiknak, mint a költségtérítés.

Belső motivációk

A 3665 forintos plafon meghúzásának okáról megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi). A tárca sajtóosztályától ezt a magyarázatot kaptuk:

„A 3/2005 EüM-rendelet előírása, hogy a donáció önkéntes legyen, külső kényszertől, anyagi ösztönzőktől mentes. Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy az önkéntes véradásokért olyan juttatás kerüljön megállapításra, mely nem kizárólag anyagi ösztönző erővel bír, hanem a belső motivációkra is hat, a donorok megbecsülését hangsúlyozza, fontosságérzetét erősíti.

A vér- és plazmaadások biztonságának megteremtésén túl egy közösség, egy ország sikerét döntően befolyásolja az egymás iránt érzett felelősségünk.

(…) Az intézkedéssel a kormány célja az, hogy a teljes véradók száma növekedjen.” Vagyis a kormány attól tartott, hogy a plazmaadás miatt csökken a véradók száma.

Tűbarátok

A Plazmaszolgálat Kft. szerint viszont a rendeletmódosítás éppen hogy nagy veszélyt jelent a nemzeti vérkészletre, mivel szerintük a magas plazmaadási kedv közvetetten és közvetlenül hozzájárul a vérkészlet biztosításához. Közvetetten úgy, hogy a plazmacentrumok „tűbaráttá” teszik a plazmaadókat azáltal, hogy az átlagemberben természetes módon meglevő félelmeket, fóbiákat megszüntetik, és ha valakinek a plazmaadás teljesen természetessé válik, onnan már csak egy lépés a véradás. „Ha ez a lépcsőfok kiesik, akkor az a véradási hajlandóságot csökkentheti” – magyarázták.

A közvetlen összefüggés pedig ott van, hogy egy korábbi rendelet értelmében minden plazmaadónak évente egyszer kötelező vért adnia. A Plazma Pontok plazmaadói például 2016-ban több mint 6000 alkalommal adtak vért. Szerintük emiatt a plazmadonorok számának csökkenésével a véradók száma is csökkenhet, például az egyetemista, főiskolás plazmaadók, akik egyébként nem adnának vért, kieshetnek majd a véradók közül.

Teljes vért az Emmi szerint tavaly 250 ezer ember adott. Hogy összesen hányan szoktak vérplazmát adományozni, azt pontosan nem lehet megmondani. Az illetékes  minisztériumban sem tudják, az Emmitől kapott tájékoztatás szerint az Országos Vérellátó Szolgálat nem rendelkezik pontos adatokkal a plazmadonorok számát illetően.

A környéken csak nálunk van plafon

A Plazmaszolgálat Kft. szerint centrumonként körülbelül 2 ezer rendszeres plazmaadóval kell számolni, ők összesen nagyjából 10 ezer plazmaadót tartanak nyilván. Egy Plazma Ponton naponta 100-200 ember fordult meg.

„A rendszeres plazmaadományozók száma központonként 1500 és 3000 között változhat, de ez csak egy becslés. Vannak rendszeresen visszajárók, és vannak, akik eljönnek néhányszor, és lemorzsolódnak” – mondta az Indexnek Komlódi Gabriella, a Kedplasma Magyarország  igazgatója. A Kedplasma négy központban fogad vérplazma-adományozókat az országban: két helyen Budapesten, valamint Debrecenben és Pécsett.

A cég vezetője elmondta: egész Európában önkéntes és térítésmentes a vérplazma-adományozás, de kompenzáció adható a rendelkezésre állásért. Tudomása szerint ennek az összege sehol sincs korlátozva, külföldön nagyobb összeg is előfordul. „A plazmakészítményt kapó betegek érdekében az a cél, hogy egészséges, rendszeresen visszajáró adományozók legyenek, akik kiemelt figyelmet fordítanak a helyes táplálkozásra és az egészséges életmódra. Ezt az odafigyelést és a nálunk eltöltött időt kompenzáljuk” – magyarázta.

Elkerülendő szerinte is, hogy a donorok ne önkéntességből adjanak plazmát. Abban az esetben, ha túl nagy összeg jár a plazmáért, szerinte felmerül annak a veszélye, hogy lesz, aki eltitkolja betegségét, ami az adományozóra és a betegekre is veszélyt jelenthet. A tapasztalat szerint a donorok döntő többségét elsősorban a segíteni akarás motiválja, csak kevesen vannak, akik kizárólag pénzszerzési lehetőségként  tekintenek a plazmaadásra, mondta.

„A szabályozás mértéke szigorú a korábbi gyakorlathoz képest” – mondta Komlódi, hozzátéve, hogy nyitottak a párbeszédre a jogalkotóval.  Ők az Emmi honlapján már látták a tervezetet tavaly, de abban még nem az ötszörös szorzó szerepelt, hanem hétszeres, ami 5131 forintos limitet jelentett volna a jelenlegi minimálbérnél. Meglepetésként érte őket, hogy szigorítottak rajta.

Még próbálkoznak

Nem ők lepődtek meg egyedül. A Plazmaszolgálat Kft. a saját jogi képviselőjétől értesült a változásról. A szegedplazma.hu-n január 3-án megjelent rövid közlemény  így kezdődött: „Hirtelen jött, így egyelőre csak annyit tudunk Nektek mondani, hogy...” Egy másik cég, a nyíregyházi és miskolci központot működtető CSL Plazma hasonlóan fogalmazott, amikor az adományozóit értesítette a honlapján január 9-én: „Kedves Életmentők! Sajnos egy új, váratlan kormányrendelet módosításról kell beszámolnunk Nektek...” Az Emmi sajtóosztálya szerint egyébként „az Országos Vérellátó Szolgálat többkörös egyeztetést folytatott valamennyi érintettel, akik többsége az ellátások biztonságának fenntartása érdekében támogatta a jogszabály ilyen irányú változtatását”.

Az érintett cégek még nem törődtek bele az új helyzetbe. A Plazmaszolgálat Kft.-nél a hatszoros, hétszeres szorzóval megállapított felső határt tartanák megfelelőnek. A Szeged Plazma Pont Facebook-oldalán azt írják: „most teljes csapatunkkal a nap 24 órájában azon dolgozunk, hogy milyen módon tudjuk a legtöbbet adni nektek a jövőben”. Szakértőink folyamatosan keresik a lehetőségeket, hogy a törvény adta kereteken belül a lehető legtöbbet nyújthassuk Nektek – írta a CSL is.