Bernadett
-2 °C
12 °C

Akik szétlopták az országot, azoknak nincs helyük itthon

RS13957 KR 20170123 0063
Négy nap alatt 35 ezer aláírást gyűjtöttek össze a budapesti olimpia ellen, pedig úgy látják, sokan azért nem írják alá a kezdeményezésüket, mert félnek a hatalom bosszújától. Fontosnak tartják, hogy legyen végre tisztességesen feltárva az ügynökmúlt, nem lehet olyan tagjuk, aki benne volt az MSZMP-ben. Politikai együttműködést nem tudnak elképzelni létező pártokkal, mert úgy látják, hogy az egész ellenzék leszerepelt. Viszont örülnének, ha a demokrácia jegyében Orbán Viktor is segítene nekik az aláírások gyűjtésében. Orosz Annával és Hajnal Miklóssal, a Momentum Mozgalom vezetőségének tagjaival beszélgettünk.

A budapesti olimpiarendezés kérdése elég megosztó, miért érezték, hogy ezzel kell indítaniuk a nyilvánosságban?

O. A.: Azért, mert eszelősen sok pénzről van szó, a hatástanulmány szerint is 2-3 ezer milliárd forint, ami az éves költségvetés ötöde, háztartásonként 700 ezer forint. Az olimpiának egy olyan eseménynek kellene lennie, ami a demokrácia jegyében zajlik, de az látszott a közvélemény-kutatásokból, hogy közel sem egyértelmű a támogatottsága. Szerintünk nem kellene 2024-ben Budapestnek olimpiát rendeznie, illetve mindenképpen meg kellene erről kérdezni az embereket. Ez egy olyan ügy, ami mögé a tagságunk teljes mellszélességgel beállt.

Az eszükbe jutott, hogy nem szerencsés egy negatív, valami ellen szóló üzenettel kezdeni?

O. A.: Persze, hogy felmerült, de a szlogen is az, hogy „nem az olimpiára, igen a jövőre”. Ezzel szeretnénk ráirányítani a figyelmet arra, hogy legyenek jól felszerelt kórházak vagy kréta az iskolában. Mi az olimpia mellett öt ügyet hangsúlyozunk: oktatás, lakhatás, egészségügy, megélhetés és infrastruktúra-fejlesztés. Mi azt gondoljuk, hogy előbb ezt az öt ügyet kell rendbe rakni, mert olyan égető problémák vannak, amik mellett nem lehet elmenni. A következő nyolc évben ne az olimpiával foglalkozzunk, hanem ezeknek a területeknek a megoldásával.

Beleillik a kormányzati retorikába, hogy a budapesti értelmiség már megint nem mer nagyot álmodni és valami világraszólót létrehozni?

H. M.: Mióta megjelentünk, folyamatosan rám sütik, hogy én budai úri fiú vagyok, pedig soha nem laktam Budán. Nem foglalkozunk azzal, hogy milyen bélyegeket sütnek ránk, valószínűleg még sokkal durvábbakat is fognak, de nem gond. Mi azért jöttünk, hogy végigvigyük ezt az ügyet.

Egyébként szerencsére nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt. Ha megnézzük, hogy Bostonban, Hamburgban, Rómában vagy akár Krakkóban milyen akciók voltak az olimpia ellen, akkor láthatjuk, hogy nem mi mondjuk el először ezeket az érveket. De a diagnózis, amit felállítunk, az egy fokkal keményebb.

Ha még Bostonban is úgy gondolták, hogy mások a prioritások, akkor ez Magyarországon hatványozottan igaz.

O. A.: Magyarország egy kis ország, a gazdaságnak hatalmas megterhelés lenne egy olimpia.

Hogy áll a Momentum a vidéki terjeszkedéssel?

O. A.: Nagyon sok olyan tagunk van, aki Budapesten tanul, de egyébként vidékről származik, és rendszeresen figyelmeztetnek, hogy ne maradjunk meg Budapesten belüli szervezetnek. Nagy erőket mozgósítunk azért, hogy folyamatosan szervezkedjünk. Szegeden már van egy alapszervezetünk, nemrég Miskolcon voltunk, ahol többtucatnyian gyűltek össze és nagy sikerű rendezvényt tartottunk. A NOlimpia mellett ez köti le a kapacitásainkat.

Pontosan hogy képzelik el a vidéki bázis kiépítését?

H. M.: Nem titok, hogy van egy munkacsoportunk, ami a hálózatosodással foglalkozik. Az is egy terv, hogy NOlimpia kampány után egyfajta országjárásba kezdjünk, nyilván először a nagyobb városokat szeretnék felkeresni. Az a cél, hogy feltérképezzünk olyan helyi problémákat, amelyek megoldhatóak bárki által, tehát nem szükséges hozzá, hogy például törvényt kelljen módosítani.

A lényeg, hogy érezzék az emberek: van egy olyan alacsony belépési küszöbű, mindennapi aktivizmus, amivel lehet tenni az országért.

Ilyen kis köröket szeretnénk létrehozni országszerte. A NOlimpia kapcsán egyébként sok vidéki ismerősöm mondja: most az egyszer szeretne budapesti lenni, hogy beleszólhasson ebbe a kérdésbe.

Vidéki bázist eddig a Fidesz tudott kiépíteni a polgári körökkel, majd a Jobbik a magyar gárdával. Önök hogyan képzelik, hogy valóban aktivizálják az embereket Rásonysápberencsen, Tiszavasváriban, Nyírbátorban?

H. M.: Az a fontos, hogy csináljunk közösen valamit. Ha kerítést festünk, akkor kerítést festünk. Az biztos, hogy ez többet jelent lakossági fórumoknál, meg frontális előadásoknál. Azt szeretnénk, hogy ezek a közösségek önfenntartóak legyenek. Ebből a szempontból a polgári körök és a Magyar Gárda is csalódás. Bizonyos ideig volt lendületük, aztán a felülről jövő források elapadása vagy az érdektelenség miatt megrekedtek. Arra van szükség, hogy legyen valamiféle heti téma, vagy heti közös akció, ami mindenkit megmozgat, és látjuk, hogy milyen eredményhez vezet. Ezt mi szeretnénk összhangba hozni a saját értékeinkkel.

Például ha fel akarjuk hívni arra a figyelmet, hogy a kismamáknak milyen nehéz visszakerülni a munkaerőpiacra, akkor tudunk abban segíteni, hogy valamelyik héten vigyázunk két órát a kismama gyerekére, amíg ő állást keres.

A bébiszitterkedés hirtelen ötlet vagy ez már egy kigondolt szakpolitika?

O. A.: Ez egy hirtelen ötlet, de az hogy ilyen logika mentén szerveződjenek a helyi akciók, az egy hosszútávú stratégia része. Látjuk, hogy egyre többen csatlakoznak különböző civil szerveződésekhez, sokan vannak, akiknek még hihetetlenül sok erőforrásuk van. Fitt hetvenéves nyugdíjasok, akik szívesen leülnek matekozni diákokkal például. Mi szeretnénk összekötni a keresletet a kínálattal.

Hiába országos ügy az olimpia, nem lesz mégis nagyon Budapest-fókuszú a Momentum?

O. A.: Mi nagyon fontosnak tartanánk, hogy az olimpiáról országos népszavazás legyen, de a Kúria elkaszálta ezt a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy ez Budapest ügye, és csak a főváros vonhatja vissza a pályázatát. De mi azt gondoljuk, hogy mivel az ország pénzéből megy az olimpia, ezért mindenkit be kellene vonni a döntésbe.

Az MSZP is azt mondta pár napja, hogy országos népszavazást akar a kérdésben. Ezt támogatják?

H. M.: Ebből a szempontból a kormány még kitalálhatja valamilyen rafinált módon, hogy beleállnak az országos népszavazásba, ami nekünk már önmagában siker lenne, mert megkérdeznék az emberek véleményét.

Ez azt jelentené, hogy a társadalom kezdeményez, a kormány pedig reaktív politikát folytat.

A napokban megjelentek olyan hírek, hogy szervezetten érvénytelen aláírás leadására buzdítanak valakik a Facebookon, hogy ezzel nehezítsék az aláírások érvényességét. Mennyire reális ez a veszély?

O. A.: Nagyon oda kell figyelni, egyrészt mi írjuk be az adatokat a lakcímkártyáról, másrészt arra készülünk, hogy sokkal több aláírást kell gyűjteni a szükségesnél, hogy meglegyen a 138 ezer érvényes.

H. M.: Nagyon sokan félnek aláírni az ívet, de már attól is, hogy odaadják valakinek az igazolványukat. Részben azért, mert úgy vannak vele, hogy fejből is tudják a számukat. Ez egy rizikófaktor, ezért is kell többet gyűjtenünk a 138 ezernél.

O. A.: A lakásokba bekopogtató aktivistáink azt mondják, hogy rengetegen vannak, akik nagyon szívesen aláírnák, de félnek, hogy kiderül, és ezzel árthatnak például az államigazgatásban dolgozó rokonuknak.

Nekik mit tudnak mondani?

H. M.: Azt, hogy most már aláírták 35 ezren, és biztos, hogy valahogyan kapcsolódsz már most valamelyik aláíróhoz. Ha ezeknek a félelmeknek van bármilyen alapjuk, most már akkor is mindegy, mert egyszerűen borul a dominó.

Ezzel meg lehet győzni azokat, akik félnek?

O. A.: Vegyesek a reakciók, de van, akit bátorít a már aláírók nagy száma.

Az LMP és az Együtt segít az aláírásgyűjtésben, mit szólnának, ha az MSZP és a DK is beszállna?

H. M.: A Jobbik meg a Fidesz is beszállhat...

O. A.: Sőt, mindenkit buzdítunk, annak is örülnénk, ha Orbán Viktor is segítene aláírásokat gyűjteni.

H. M.: Egyébként nem tudjuk, mennyire aktívan gyűjtik az LMP-nél az aláírásokat, nem tudjuk, mennyi jött eddig össze nekik, de kíváncsiak lennének a számaikra.

A Momentum elnöke azt mondta, hogy a „hiteltelenné vált politikusokkal nincs közös ügy”. A NOlimpia sem lehet ilyen? Egyáltalán, ki számít hiteltelen politikusnak. Gyurcsány?

H. M.: Az egész politikai elit kudarca, hogy nem mondhatják, hogy jobb állapotba sikerült hozniuk az országot. Lehet ellenzékiként panaszkodni, de ugyanúgy van felelősségük.

Ha az ellenzék jobban végezte volna a dolgát, már kormányra került volna.

Szerintünk ezek az emberek leszerepeltek, de nyilvánvaló, hogy e kezdeményezés mögé bárki beállhat.

O. A.: Politikai együttműködésről nyilvánvalóan nem lehet szó. Azért alapítottuk ezt a szervezetet, mert egyik jelenleg elérhető politikai párt sem volt számunkra vállalható, egyikhez sem akartunk csatlakozni. Az, hogy ebben az ügyben azt mondjuk, aki akar, segítsen, az nem jelenti azt, hogy mi bármilyen szinten közösséget vállalnánk velük.

Tegyük fel, hogy 2018-ban bejutnának a parlamentbe, és egy technikai koalícióban mondjuk az MSZP-vel meg az LMP-vel le tudnák váltani a Fideszt. Beszállnának?

H. M.: Mi ilyen szövetségeket nem kötünk, a saját utunkat járjuk, és ügyek mentén akarjuk kialakítani az álláspontunk. Ha bejutunk, és lesz olyan ügy, amiben a kormánnyal egyezik a véleményünk, akkor a kormánnyal szavazunk, ha lesz olyan, amiben az ellenzékével, akkor velük. De érdekes dolog ez a frakciófegyelem, szerintem ez is megbénította kicsit a rendszert. Mi inkább azt gondoljuk, hogy a képviselőinknek úgy kellene szavazniuk, ami a választókerületük érdeke.

De jelenleg még nem tartunk itt, csak egy egyesület vagyunk. A legnagyobb kihívás most, hogy ránk sütik a liberális, újbudai, civil, ifjúsági szervezet bélyeget, és még nem is hajlandóak minket egy szinten kezelni.

És ezek miért nem igazak, például miért utasítja vissza a civil jelzőt?

H. M.: Vannak országok, ahol nem civilek kerülnek a politikába, de ezek a katonai diktatúrák. Egyébként a világ legtermészetesebb dolga, hogy valaki civilként vállal politikai szerepet.

O. A.: Mi nem akarunk foglalkozni ezekkel a címkékkel, mert ezek idejét múltak, lejárt lemezek, és inkább azzal kell foglalkozni, hogy elszalad mellettünk a globalizáció, robotizáció.

Hogy ki jobboldali, és ki baloldali, meg hogy ki mennyire hazaáruló és magyar, ezekkel mi már nem akarunk foglalkozni.

A létező pártok közül ki nem része az elhasználódott politikai elitnek?

H. M.: A parlamenti pártok közül mindenki az. Mindegyik évek óta létezik, és az eredményeik legfeljebb apró, ideiglenes felcsillanások voltak. Bemérték őket 15-20 százalékra, de nagyon keveset tudtak tenni. Aztán majd meglátjuk, hogy mi mennyit tudunk. De ha valaki folyamatosan elbukik, és ezt nem hajlandó felismerni és valami mással foglalkozni, az csak ebbe a kategóriába tartozhat.

Mi az, ami miatt a Momentum nem kompatibilis az LMP-vel?

O. A.: Nem tartjuk őket alkalmas ellenzéknek. Nem alkalmasak arra, hogy megdöntsék a NER-t. Ezért sem léptünk be valamelyik meglévő pártba, hanem megalapítottuk a saját szervezetünket.

H. M.: Nem feltétlenül az üzeneteikkel van gond, hanem a cselekvésorientáltság hiányával. Azt látjuk, hogy bejutottak a parlamentbe, és elveszett belőlük az erő és a lelkesedés.

Mi a helyzet a Jobbikkal?

H. M.: Ők mutattak cselekvőképességet és országos hálózatosodást. Ez az, amire Magyarországon szervezetileg szükség van. Üzenetek és elvek terén nem értünk velük egyet, de operatívan el kell ismerni, hogy egy pártnak úgy kell szerveződnie, hogy ne csak a fővárosra és a nagyobb városokra koncentráljon.

Az LMP-nek is van egy csomó vidéki szervezete, de ezek csak ilyen fantomcégszerűségek.

Nem működnek jól, nem látjuk, hogy bevonnák a helyi közösségeket a döntésekbe, és lennének olyan akcióik, mint a Jobbiknak.

Nem érzik azt veszélynek, hogy új, apró, de aktív szereplőként tovább szeletelik az ellenzéket, és végső soron ezzel is csak a Fidesz malmára hajtják a vizet?

H. M.: Mi nem csak azokat akarjuk megszólítani, akik korábban az LMP-re vagy akár a Jobbikra és a Fideszre szavaztak, de már nem tennének ilyet.

Mi azt látjuk, hogy van itt négymillió ember, akit korábban nem szólítottak meg, de ha elmennének választani, akkora kétharmad lenne itt, mint a ház.

Nekünk nem feltétlenül azonos a bázisunk, nem szoktuk még ilyen marketinges szempontból összeállítani a közönségünket, a NOlimpia kapcsán egyértelmű volt, hogy Budapesten bárki jó, ha aláírja az ívünket.

Miből tartja fenn magát a Momentum?

O. A.: Kis és közepes adományokból, ezek pontosan elérhetőek a honlapunkon. Tagdíjat is szedünk, ami ezer forint, de aki akar és tud, többet is adhat. A 140 tagunktól havi szinten 3-400 ezer forint jön össze. Vannak még felajánlások, egyik tagunk hozott kávéfőzőt, a másik a sajtófalunkat fizette ki. És sokan önkéntesként dolgoznak, a honlaptól a Facebook-oldalon át több olyan dolog van, amit nem tudtunk volna megfizetni piaci áron.

H. M.: A kampányra 10 millió forint jött össze, ez az elmúlt két hétben sikerült. A legnagyobb felajánlás 200 ezer forint volt, mint az kint van a honlapon, csak nincs odaírva, hogy kitől. Nem titkolózni akarunk, csak ma Magyarországon nem olyan egyszerű politikai pártokat támogatni, ha közben a piacról élsz, mert ha ez nem tetszik a hatalomnak, akkor jön, és megnehezíti az üzletedet.

Ha jól tudom, márciusban lesz tagfelvétel a Momentumban. Milyen feltételei lesznek a belépésnek, van-e felső korhatár?

H. M.: Olyan kritériumok vannak, hogy nem lehetsz egy másik párt tagja épp.

És ha tegnap még a Fideszben voltam, holnap beléphetek a Momentumba?

H. M.: Az biztos, hogy fenn fogsz akadni egy szűrőn, és a HR-munkacsoport el fog veled beszélgetni. Van egy jelentkezési űrlap, amin csupa adminisztratív kérdések vannak. Hova jártál iskolába, milyen szervezetekben voltál eddig benne, stb. Például ha valaki MSZMP-tag volt, az nem jöhet hozzánk. De ezen kívül szinte mindennek meg lehet felelni. Nyilván vannak gyanús jelek, például ha valaki egy bizonyos moszkvai egyetemre járt, azt jobb körültekintéssel fogjuk kezelni, mintha a Corvinusra.

Többször nyilatkozták az elmúlt napokban, hogy a Momentum nem ideológiai szervezet. Ha nem sorolható balra vagy jobbra, mi az a közös alap, ami összeköti a tagokat?

O. A.: Mindannyian hiszünk az esélyegyenlőségben, a teljesítményelvűségben, és egy egészséges nemzet képét szeretnénk kialakítani. Ezt a három dolgot szeretnénk összeegyeztetni.

A gyakorlati politizálás, kormányzás közben vannak területek, ahol nem lehet megkerülni a jobb-bal felosztottságot. A Momentum bevezetne-e többkulcsos adórendszert?

O. A.: Szerintünk aránytalanul magas az alacsony jövedelműek adóztatása, úgyhogy mindenképp gondolkodunk egy elmozdulásban a progresszív adórendszer felé.

H. M.: Sokkal több megoldás van azért a többkulcsos adónál, például ilyen az adómentes minimálbér, vagy fogyasztói oldalon az áfacsökkentéssel is lehet növelni az újraelosztást.

O. A.: Látjuk, hogy a lakhatási támogatások is a felsőbb rétegeket érintik, ami szerintünk nincs jól. Azzal is foglalkozni kell, hogy rengetegen élnek lakhatási szegénységben, nekik kell elsősorban segítséget nyújtani.

Van egy 300 oldalas programjuk, amivel még nem léptek színre, várják a megfelelő pillanatot. Nem naivitás azt gondolni, hogy számítanak ezek a programok, amikor a közéleti vita olyan szinten megy, hogy XY bohóc-e vagy sem?

O. A.: Mi nem akarunk alkalmazkodni ahhoz, ami most megy a közéletben. Szerintünk abszurd, hogy a Fidesznek nem volt 2014-ben választási programja.

De volt, azt mondták, hogy folytatják.

O. A.: Az, hogy a jelenlegi politikában a szakmai érvek gyakorlatilag semmit sem nyomnak a latban, teljesen nonszensz. Szerintünk szakmai kérdésekben a szakértőkkel partnerségben kellene döntéseket hozni.

Mivel lennének elégedettek 2018-ban?

O. A.: Ha bejutnánk a parlamentbe, lehetőleg minél nagyobb százalékban.

Ha sikerülne leváltani a Fideszt, mit kezdenének a Mészáros–Rogán–Habony kör vagyonosodásával?

H. M.: Az egyik első lépésünk valószínűleg az ügynökaktákkal lenne kapcsolatos. Nem hiszem, hogy annál tovább kell menni, mint hogy helyreállítjuk az ügyészség függetlenségét, felnyitjuk az ügynökaktákat, aztán végezze el a dolgát a bíróság.

O. A.: Szeretnénk egy egészséges múltfeldolgozást, mert nincs arról szó, hogy mit csináltak itt a nagypapáink, mindenkinek a nagypapája és a nagymamája.

Ez '89 előtti, de mi lenne a 2010 és 2018 közötti időszakkal, illetve a 2010 előtti húsz év elszámoltatásával?

H. M.: Ezt ugyanúgy kell csinálni, ahogy az EU teszi most a 4-es metrónál. Át kellene nézni a földosztás körüli dolgokat is. Nyilván, aki kormányra kerül, az jobban át tudja látni, amit korábban más megpróbált átláthatatlanná tenni. Hacsak meg nem semmisítik az iratokat, de akkor meg az a bűn. Ebből a szempontból nem nagyon lehet nyertesen kijönni ebből a helyzetből, de az biztos, hogy mi azért csináljuk ezt az egészet, mert itthon akarunk maradni.

Menjen el inkább az, aki már eleget lopott ahhoz, hogy bárhol élhessen a világon. Ezeknek az embereknek nincs itthon helyük.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!