Orbán kedvenc arab üzletembere, aki CIA-gyanúba keveredett
További Belföld cikkek
- Kocsis Máté: Magyar Péter ma már úgy él, hogy semminek nem lesz következménye
- Orbán Viktor: A Patrióták képviselik az európai jövőt
- Felmentették a Védelmi Beszerzési Ügynökség vezérigazgatóját a hekkertámadás miatt
- Orbán Balázs: az ’56-osok ügyesek voltak, mindent úgy csináltak, ahogyan azt kellett
- A Fidesz akár fel is oszlathatja a Fővárosi Közgyűlést?
Az elmúlt évek egyik leghangosabb és legkülönösebb belpolitikai történése egy banki csalással, pénzmosással, terrorszervezetek finanszírozásával vádolt szaúdi sejk felbukkanása volt a magyar miniszterelnök környezetében. A Pharaon-ügy heteken keresztül egymásnak folyamatosan ellentmondó nyilatkozatokra kényszerítette a kormányzat különböző szereplőit, akik az ügy tisztázása szempontjából a legalapvetőbb kérdésekre sem voltak hajlandóak válaszolni a mai napig.
A kevés hivatalosan megerősített információ közül kettő is Jordánia tiszteletbeli budapesti konzuljához, Zaid Naffához kapcsolódik. Pharaon vízumkérvényének beadása előtt ő jelezte a külügynek, hogy egy fontos befektető szeretne az országba jönni, majd az ő díszvacsoráján találkozott a kormányfő az FBI és az Interpol által körözött szaúdi milliárdossal. De hogy ki ez a mostanáig a szélesebb nyilvánosság számára szinte teljesen ismeretlen, a Pharaon-ügyben kulcsszerepet játszó jordán diplomata, arról kevés szó esett eddig.
Bár Zaid Naffa több mint harminc éve aktív üzleti-politikai tevékenységet folytat Magyarországon, csak néhány cikk foglalkozott vele a magyar sajtóban. Keveset tudunk az életéről, ritkán jelenik meg nyilvános eseményeken, nincsenek róla hivatalos életrajzi adatok az interneten. Ezért az elmúlt hetekben korábbi és jelenlegi külügyi vezetőkkel beszélgettünk, hogy rajta és a magyar-jordán kapcsolatokon keresztül közelebb kerüljünk a Pharaon-ügy megértéséhez.
Jordánia királyának támogatásával
A most 51 éves Naffa Jordániában született és járt iskolába, majd az egyetemet már állami ösztöndíjjal kezdte Magyarországon, akárcsak később a testvérei. A rendszerváltás előtt külföldi, főleg közel-keleti állampolgárok nem jutottak csak úgy, informális segítség nélkül ilyen ösztöndíjakhoz, a család érkezéséhez kellett az MSZMP és a Jordán Kommunista Párt közti jó partneri kapcsolat. Az együttműködés oka, hogy az '56-os szabadságharc véres leverése után az ország elszigetelődött a nemzetközi színtéren, Kádárék nyugati irányba nem tudtak kapcsolatokat építeni, ezért főleg fejlődő, nem szovjet országokkal próbáltak barátkozni. Az éppen csak függetlenné váló Jordániával pedig sikerült is.
Elérhető önéletrajz híján csak ebből a pár mondatos interjúból tudhatjuk, hogy Naffa 1992-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol saját bevallása szerint motorokkal, turbinákkal és hűtőberendezésekkel foglalkozott. A diploma után elkanyarodott a mérnöki pályától, és a testvéreivel alapított cégekkel kereskedni kezdtek: autóalkatrészektől, ruhákon és állatokon át mezőgazdasági termékekig sok mindennel foglalkoztak, ezek a cégek azonban pár év alatt bedőltek.
A nagy dobás a szintén családi körben vezetett utazási irodájuk, a Jordán Tours volt, melynek felfutásában a jordániai kormányzati hátszél is meghatározó szerepet játszott. A kétezres évek elejéig nagyon ment a bolt, rendkívül olcsón, pár tízezer forintért utaztatták magyarok ezreit az egzotikusan hangzó, tengerparti élményeket ígérő, itthon szinte teljesen ismeretlen Jordániába. Azért tudtak bőven a piaci ár alatt utakat szervezni, mert Jordánia anyagilag támogatta a magyarok utazásait, így a Jordán Tours monopolhelyzetet tudott kialakítani ezen a piacon.
Bár úgy tűnt, biztos lábakon áll az üzlet, 2005-ben a Fővárosi Bíróság váratlanul törölte a céget az utazási hivatalok nyilvántartásából, pedig egy évvel korábban Magyarország és Jordánia és Magyarország még turisztikai megállapodást is kötött.
A törvényszék hivatalos indoklás szerint a Jordán Tours nem fizetett eleget a biztosítási alapba, így évekig megsértették a jogszabályokat. Egy, akkor a Külügyminisztérium vezetésében dolgozó forrásunk szerint ennél komolyabb dolgok is voltak a cég hatósági bezárása mögött. Az irodánál állítólag rendőrségi nyomozás is volt a Közel-Keleten olcsón beszerezhető aranyékszerek és egyéb illegális termékek Magyarországra csempészésének gyanúja miatt. A már említett külügyi vezető szerint a Naffa-család a magas szintű jordán kapcsolatai segítségével megúszta az ügyet, pedig a minisztériumban még az is felmerült, hogy a konzult kiutasítsák az országból.
Megkérdeztük a rendőrséget, hogy 2004-2005-ben nyomoztak-e a Jordán Tours után. Azt írták, hogy az ebben az időszakban “keletkezett iratok (figyelemmel az elévülési időkre) selejtezésre kerültek”, de ha az ügyben volt ítélet, akkor arról a bíróság tájékoztathat. De mivel a rendőrség még nyomozati szakaszban lezárta az ügyet, hivatalosan sosem fog kiderülni, hogy mire jutottak a csempészés gyanújával kapcsolatban.
A Jordán Tours hatósági bezárása ellenére Naffáék nem akarták feladni a jordán-magyar utazási piacot, ezért még 2005-ben, pár hónappal a bírósági ítélet előtt alapítottak egy másik utazási irodát. Bár a piacon az Aqaba Tours-szal is monopolhelyzetben voltak, alig akadt utasuk, úgyhogy kevesebb, mint egy év után elengedték a vállalkozást. Ezzel nagyjából véget értek a konzul próbálkozásai a versenyszférában, és a privát bizniszei helyett a politikai együttműködésekre kezdett nagyobb hangsúlyt fektetni.
A konzulok fejedelme
Zaid Naffa 2003-ban lett Jordánia tiszteletbeli konzulja (tb. konzul) Budapesten, azóta töretlenül tartja ezt a pozíciót. A titulus ugyan jól cseng, de hivatalosan nem jelent túl sokat: nem jár hozzá diplomáciai státusz, diplomáciai mentesség, sem misszió, ahogy jogkör és javadalmazás sem. A tb. konzulok saját pénzükből tartják fenn a konzulátusukat, nem kapnak állami támogatást a hazájuktól, igaz, erre nincs is szükség, mert a tb. konzulok általában vagyonos, jól prosperáló vállalkozásokkal rendelkező emberek.
A tb. konzul egyetlen feladata, hogy szükség esetén az adott országban élő honfitársainak segítségen az ügyintézésben – például ha vízumot akar valaki szerezni –, emellett megpróbálnak olyan üzleti-politikai kapcsolatokat kialakítani, amelyekből nemcsak ők, de hazájuk is profitálhat.
Emlékszem rá, meglehetősen aktív volt, de nem jutott a közelembe. A tb. konzulok sokszor nyüzsgő emberek, akiknél nehéz eldönteni, hogy a saját vagy az országuk érdeke miatt akarnak valamit
- emlékezett vissza a Bajnai-kormány egyik külügyi vezetője.
Egy másik szocialista diplomata, aki korábban többször megfordult Naffánál, azt emelte ki vele kapcsolatban, hogy bár erősen töri a magyart, mindig ragaszkodik ahhoz, hogy magyarul beszélgessen. "Talán ezzel próbálja leplezni a műveletlenségét, vagy a hiányos angol nyelvtudását" - jegyezte meg.
Bár a tb. konzuli címnek nincs diplomáciai súlya, Naffa nyüzsgőségére jellemző, hogy ő a Magyarországon akkreditált Tiszteletbeli Konzuli Testület elnöke. A már nevében is leginkább egy önképzőkörre emlékeztető szervezet egyetlen célja, hogy tájékoztassák az embereket a tb. konzulok ténykedéséről. Ennek fényében Naffa időnként nem csak “mezei” tb. konzulként, hanem a testület elnökeként is exponálja magát.
Naffa feleségének, Skapér Katalinnak is van egy hasonló pozíciója, ő a Diplomata Házastársak nevű szervezet alelnöke (és a közmédiában olykor szóvivője), ami már csak azért is pikáns, mert a tb. konzul hivatalosan nem diplomata. Ugyanakkor utóbbi szervezet tevékenysége jóval láthatóbb, rendszeresen szerveznek itthon közel-keleti vásárokat, az ezekből befolyó összeget pedig jótékony célra fordítják.
Luxusvilla a semmiből
Bár a Jordán Tours 2005-ös bezárása hagyott némi tüskét Naffa és a szocialista politikai elit között, a konzul az arab üzleti körök felé kevésbé nyitott baloldali kurzussal (Gyurcsány Ferenc például leterroristázta a szaúdi focistákat) is gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki. Az utazási iroda felfutásában például komoly szerepe volt annak, hogy a cég indulása után három évvel Kovács László külügyminiszterként hivatalos látogatást tett Ammanban, amelynek eredményeként Jordánia egyszerűsítette a vízumkiadást magyar állampolgároknak.
Ezekben az időkben állítólag Szili Katalin is szoros kapcsolatot ápolt a Naffával, még az Országgyűlés alelnökeként ő nyitotta meg a jordán konzulátust, és azóta is többször részt vett a Jordán Királyság függetlenségének évfordulóján rendezett partikon. Amikor a most már az Orbán mellett miniszterelnöki megbízottként dolgozó Szilit erről kérdeztük, nem emlékezett, hogy ő nyitotta volna meg a konzulátust, bár nem tartotta a kizártnak. Naffáról sem tudott emlékeket felidézni, pedig egyik korábbi párttársa szerint már a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkáraként megismerkedett a vízügyi, mezőgazdasági témában különösen aktívan lobbizó konzullal.
Hogy mennyire jól működött a szinergia Naffa és a baloldali kormányzat között, annak legjobb példája, hogy 2007 és 2013 között a Külügyminisztérium a Naffa-családtól bérelte az ammani nagykövetség épületét. Amikor a Népszabadság rákérdezett, hogy pontosan mennyibe került ez a külügynek, nem kaptak választ.
Szintén a szocialista kormányzásokhoz kapcsolódik Naffa egyik védjegye, a jordán konzulátus épülete. A 3573 négyzetméteres telken erődszerűen emelkedő szigorúan őrzött villa a magyar köztársasági elnöki rezidencia utcájában Budapest egyik legdrágább ingatlanja, ahonnan egyébként csak pár perc sétára van Orbán Viktor Cinege úti háza is.
A földhivatali nyilvántartás szerint a Béla király út 2/b-c alatt található objektumot a konzul a Jordán Tours bezárásának évében, 2005-ben vásárolta. Bár a vételár nem derül ki a tulajdoni lapból, az igen, hogy Naffa az ingatlan egyedüli tulajdonosa, aki hitel nélkül vette meg a birtokot.
Az ingatlan megszerzésének körülményei elég zavarosak. A terület 1999-2005 között a Házmán 11 Kft.-é volt, majd a cég 2005. augusztus 24-én beleolvadt a Kis-Svábhegyi Ingatlanhasznosító Kft.-be, ami rögtön megváltoztatta a nevét Házmán 11 Ingatlanhasznosítóra. A beolvadás után tíz nappal Naffáé lett az ingatlan. A Házmán 11 még 2004-ben 267 millióra értékelte a rendelkezésre álló ingatlanjait, 2005-ben pedig már csak 108 millióra, vagyis menet közben eladtak valamit, ami 158 milliót ért.
Az Otthonterkep.hu becslése alapján csak a telek jelenlegi árfolyamon 350-420 millió forintot ér. Bár a villáról semmilyen konkrétumot nem tudunk, becsült paraméterei alapján 500 millió és 1,5 milliárd forint között mozoghat az ára, attól függ milyen extrák (fűthető feljáró, pince, uszoda, szauna) tartoznak hozzá. Eszerint a telek + villa összértéke most minimum 1 milliárd forint körül mozoghat, és tizenkét éve, a gazdasági válság előtt sem érhetett sokkal kevesebbet.
Bármennyiért is vette meg a konzul az ingatlant, a nevén levő vállalkozások a cégadatbázis szerint nem termeltek annyira jól, hogy zsebből kifizethessen százmilliókat. Bár a jordán királyi családhoz közeli Naffa-rokonság esetében kézenfekvő magyarázat lehet a jól ismert “családi összefogás”.
Keblére ölelte a Fidesz
Bár Naffa a baloldali kormányok idején is feltalálta magát, az aranykor vitathatatlanul 2010 után köszöntött be nála. Olyannyira, hogy az elmúlt években látványosan az Orbán-kormányok legjobb arab barátjává vált. Az őt ismerők szerint ennek oka kevésbé Naffában, mint inkább a kormány külpolitikai irányvonalában keresendő. A keleti nyitással – és például a letelepedési kötvényekkel – száz számra érkeztek Magyarországra befektetők a Közel-Keletről, akiket nem feltétlenül a hazai lehetőségek, hanem a rajtunk keresztül elérhető uniós piac vonzott ide.
Az arab üzleti köröket ismerők szerepe felértékelődött, és a jordániai-libanoni banki életben jártas Naffa előtt is megnyíltak a kapuk: a kormány gazdag arabokat akart idecsábítani, a konzulnak megvolt ehhez a kapcsolatrendszere, így a magyar politikai elittel is szorosabbra fűzhette a viszonyát. Míg 2010 előtt nyilvánosan csak nagyon ritkán mutatkoztak, paroláztak vele szocialista kormánytagok, miniszterek, a második Orbán-kormány megalakulása után egyre gyakrabban tűnt fel a fideszes elittel.
Néhány példa:
- 2010: vendégül látta irodájában az Állami Számvevőszék elnöke, hogy a két ország számvevőszékei közti kapcsolatok szorosabbá tételéről tárgyaljanak
- 2010: meglátogatta Hende Csaba honvédelmi minisztert, akit tájékoztatott arról, hogy kölcsönös előnyök mentén Jordánia kész hadi együttműködésre Magyarországgal.
- 2011: megnyitott egy kiállítást Szőcs Gézával, a galériában akadtak még ismerős arcok
- 2012: nagyszabású vacsorát adott a politikai-gazdasági elitnek, a villájában megjelent Fazekas Sándor, Németh Lászlóné és Kövér László is
- 2012: közösen mondtak beszédet Orbán Viktorral a Klotild Palotában
- 2012: a felesége nagyszabású ebéd keretében vendégül látta Lévai Anikót és Schmittné Makay Katalint
- 2013: Schmitt Pállal, Szilli Katalinnal és Kövér Lászlóval ünnepelte a Jordán Hasemita Királyság függetlenségének 65. évfordulóját a Buddha Bárban
- 2014: Szijjártó Péterrel közös sajtótájékoztatón jelentette be a Parlamentben, hogy az MVM konzorciumban elnyert egy 13 milliárdos energiatendert Jordániában
- 2015: Schmitt Pállal és családjával együtt utaztak a Bajai Halászléfőző Fesztiválra
- 2016: kétszer is lefotózták, amint Tiborcz Istvánnal és Ghaith Pharaon jordán ügyvédjével kávézik a Greshem palota teraszán
- 2016: Orbán Viktor elmondta a parlamentben, hogy díszvacsorán járt a konzulnál, és ott volt Ghaith Pharaon is
- 2016: Szijjártó Péter közölte, hogy Zaid Naffa kért először vízumot Pharaonnak, szóbeli jegyzékben, a külügy pedig ezt úgy vette, hogy fontos vízumkérésről van szó
- 2016: Lázár János a kérdésünkre bevallotta, hogy mostanáig nem is hallott Zaid Naffáról, de a konzul a minap odalépett hozzá a Greshem palota folyosóján és váltottak pár szót
Már ennyiből is egyértelmű, hogy Naffa igazán közel tudott kerülni/közel engedték a fideszes elithez, de a Buddha Bár átadóján készült felvételen még beszédesebben látszik a bizalmas viszonya a miniszterelnökkel. Orbán a köszöntője legelején leszögezte: “nem hivatalból jöttem, hanem magamtól”. A kormányfőt népes hallgatóság figyelte a Klotild palota dísztermében, Orbán mégis rendszeresen hátrafordult, többször összekacsintott a konzullal, majd a beszéd egy pontján a vállát is meglapogatta:
Egy miniszterelnöktől egy hivatalos eseményen meglehetősen baráti gesztusnak számít az ilyesmi, pláne egy olyan emberrel szemben, akivel korábban még sosem mutatkozott nyilvánosan. A végig nagyon bizalmasan és elismerően beszélő kormányfő zárásként “nagy tisztelettel” további üzleti sikereket kívánt Magyarországon a palotát felújító és szállodát üzembe helyező jordán üzletembereknek, majd arra kérte őket, hogy hozzanak további befektetőket Magyarországra.
Schmitt Pál neve többször felbukkan a listán, nem véletlenül. A lemondott köztársasági elnök kulcsszereplő a jordán konzul fideszes kapcsolati hálójában. A Buddha Bár megnyitóján Orbán is kiemelte a hallgatóság közül (ami mondjuk nem meglepő közjogi méltóságoknál), majd viccelődve, mint kollégát ajánlotta a hazai szállodaiparban hasító jordánok figyelmébe. Schmitt a sport után az Astoria szállót vezette, még bőven a rendszerváltás előtt.
Naffáék és Schmitték jó kapcsolata már 2011-ben kézzel foghatóvá vált, amikor a köztársasági elnök lánya, Schmitt Gréta és a konzul felesége, Skapér Katalin közös vállalkozásba fogtak. A Csodacsokoládé Kft. egy “prémium minőségű kézműves fagylaltozó” lett volna, de mai szemmel talán meglepő módon, nem kaptak engedélyt Ferencváros fideszes önkormányzatától, hogy terasszal kitelepüljenek a Ráday utcába. A bukott üzlet nem változtatott a lényeges dolgokon, pár évvel később együtt kóstolták a bajai halászleveket.
Százmilliók és posztok a külügytől
Az imént felsoroltak után talán nem alaptalan állítás, hogy a politikai könyvekért rajongó konzul olyan közel került a kormányzás meghatározó szereplőihez, mint a hazai üzleti életből is csak nagyon kevesen. Pedig még szóba sem került a többi Naffa-fivér, akikért a kormány nemzetközi konfliktusokat is felvállalt.
2014 november végén Szijjártó Péter hazarendelte az Arab Emírségekből a magyar nagykövetet, Jancsi Zoltánt, aki épp csak az előző évben foglalta el pozícióját, és rövid missziója is eredményes volt. Már ekkor arról írtunk, hogy Oszama Naffa, a Magyar Nemzeti Kereskedő Ház arabügyi igazgatója lehet az utód, és így is lett. 2015 tavaszán unortodox diplomáciai csoda történt: egy jordán-magyar kettős állampolgárságú, diplomáciai tapasztalattal nem rendelkező embert küldtünk nagykövetnek az Emírségekbe.
Ha másból nem is, Oszama Naffa kinevezéséből látszott, hogy mekkora, a legfelsőbb szintekről érkező hátszele van a Naffa-családnak. A nagyköveti kinevezés folyamata úgy néz ki formálisan, hogy első körben a Külügyminisztérium ajánlatot tesz a parlament külügyi bizottságának, akik megtárgyalják a kérdést. Ha a bizottságban alkalmasnak találják a jelöltet, javaslatot tesznek a miniszterelnöknek. Ha a kormányfő elfogadja az ajánlásokat, felterjeszti a jelöltet a köztársasági elnöknek, aki átadhatja a megbízólevelet az új nagykövetnek.
Oszama Naffa esetében ez folyamat szokatlanul problémásan zajlott. Szijjártónál még nem volt gond, ő korábban kérdésre válaszolva azt mondta, hogy “Oszama Naffára az arab nyelvtudása és a Közel-Kelet térségben szerzett tapasztalatai alapján esett a választás”.
A parlament bizottsága azonban csak zárt ülésen, nyilvános szájhúzásokkal körítve szavazta meg Szijjártó protezsáltját, aki bár kinevezett diplomataként közszereplő, máig nem ismert a nagyköveti koncepciója és az önéletrajza sem. Több magas beosztású, pár éve még aktív diplomata forrásunk szerint Oszama Naffa nagyköveti kinevezése “szóbeszéd tárgya volt fogadásokon, bizalmatlanságot okozott, az arab nagykövetek tiltakoztak is ellene”. Egy már visszavonult, de atlanti kapcsolatait ápoló korábbi diplomata szerint
Azért, mert nagykövetként titokgazdává léphet elő, minősíthet információkat, és bár már rég megszerezte a magyar állampolgárságot is, háttérbeszélgetéseken felmerült vele kapcsolatban, hogy az EU és NATO bizonyos érzékeny adatai jó kezekben lesznek-e a csupán kereskedőmúlttal rendelkező Oszama Naffánál az Emírségekben.
Ezekhez a kételyekhez képest az már tényleg csak koktélcseresznye a habon, hogy a harmadik Naffa-fivér, Tareq Magyarország tiszteletbeli konzulja a jordániai Aqabában. Vagyis egy jordán-magyar kettős állampolgárságú testvérpár egyik tagja Jordániát képviseli Magyarországon, a másik Magyarországot Jordániában.
De itt még nincs vége a Naffa-család és külügy szimbiózisának. A Magyar Narancs összefoglalójából derült ki, hogy Tareq Naffa havi 1,5 millió forintért ad tanácsokat az MNKH-nak, míg az általa vezetett aqabai kereskedőház havi üzemeltetési költsége 29 ezer euró. Az igazán nagy buli mégsem ez, hanem a 2013-ban alapított East Chain Kft., ami Zaid Naffa tulajdona, az ügyvezető pedig a felesége. Az egy főt foglalkoztató vállalkozás 220 millió forintot vehetett fel a külügyhöz tartozó társaságtól, ebből 17 országban folytathatott marketinghadjáratot a keleti nyitásért.
Logikusnak tűnt, hogy egy 220 milliós kampánynak könnyű lesz a nyomára bukkanni, de sajnos nem így lett, mert az alaposan kitömött, marketinggel és kommunikációval foglalkozó East Chain Kft.-nek nincs honlapja, csak egy cégadatbázisban található email-címen keresztül lehet velük kapcsolatba lépni.
A legbefolyásosabb arab a városban
Több politikai és üzleti szereplő úgy tartja, hogy Naffa egy vérbeli összekötő ember, aki – bár az East Chain példája mutatja, odafigyel a saját üzleteire is – kapcsolataival mások bizniszeit is jól tudja egyengetni. Ennek egyik ékes példája a Mellow Mood Goup, akik összesen 12 szállodát üzemeltetnek Magyarországon. A cég két ügyvezetője Sameer Hamdan és Zuhair Awad jordán üzletemberek, akik utcai pénzváltásból jutottak el odáig, hogy ma már 4-4 milliárdos személyes vagyonuk van. Ők üzemeltetik a Buddha Bárt is, ahol Orbán arra biztatta őket, hogy hozzanak még ide arab befektetőket.
A két szállodás pár éve a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt Polgári Tagozata kitüntetést kapta Németh Lászlóné fejlesztési minisztertől, a ceremóniáról természetesen nem hiányozhatott Zaid Naffa sem. A kitüntetés átvételekor egyébként azt mondta Awad, hogy “régóta vágytak már az elismerésre, és most nagyon örülnek, hogy megkapták”. Kitüntetés ide vagy oda, a cég háttere finoman szólva is zavaros. A három tulajdonos közül kettőnek (Azurite Real Estate Kft. és Hotelfejlesztés 1916 Kft.) nincs bevétele a céginfó szerint, a harmadikban (Erste Bank Hungary Zrt.) pedig két éve tulajdonrészt vett a magyar állam.
Az előbb említett üzletemberek mellett egy jordán ügyvéd, Ammar M. A. Abu Namous is meghatározó jordán szereplő Magyarországon. Namous tulajdonos és ügyvezető az összes Pharaon-cégben, amelyek székhelye tavaly októberig Naffa Béla király úti rezidenciáján volt. Az egyik ilyen cég (Pharaon-Kappa) vette meg Tiborcz István érdekeltségétől a Postabank egykori székházát a József Nádor téren, egy másik cégével (Pharaon-Delta) pedig a miniszterelnök szomszédjában vásárolt házat és telket. Namousnak a cégadatbázis szerint Magyarországon csak Pharaon-cégekhez van köze, de külföldön is aktív, például ügyvezető egy panamai offshore-cégben.
Ez csak néhány név a Naffához köthető üzleti körökről, de miután a Transparency több mint 150 magyarországi arab tulajdonosi hátterű céget megvizsgált, általánosságban is arra a megállapításra jutott, hogy a Közel-Keletről
a legjelentősebb üzleti és politikai befolyással a jordánok rendelkeznek Budapesten.
A jordán érdekszférába tartozó pénzváltók, használtmobil-boltok viszonylag könnyen behatárolhatóan a Gyáli út és a Kőbányai út környékére koncentrálódnak a fővárosban. A Transparency is megjegyezte, hogy a jordán üzleti körök térhódítása elsősorban a Naffa-család, azon belül is kifejezetten a tb. konzul aktivitásának köszönhető.
Titkolják a jordán befektetéseket
Hogy miért ennyire sikeresek a jordán üzletemberek Magyarországon, arra csak Naffa informális befolyása ad magyarázatot, a jordán-magyar hivatalos államközi kapcsolatok nem. Bár a kormányfő többször hangoztatta, hogy Jordánia mennyire fontos partnere Magyarországnak a Közel-Keleten, a számok nem ezt mutatják.
A külügy adatai szerint Jordánia Magyarországra érkező exportja a teljes kivitelük 0,04 százaléka, amivel a 77. legfontosabb partnerük vagyunk. Az összes importjuknak pedig csak a 0,15 százaléka érkezik Magyarországról, ami szintén nem a virágzó magyar-jordán államközi kapcsolatokról tanúskodik. A külügy parlamenti államtitkára tavaly egy interjúban panaszkodott is, hogy a két ország közötti külkereskedelmi forgalom – amely évi 11 milliárd forint – “messze elmarad attól a szinttől, amit el szeretnénk érni”. Pár éve Naffa szintén arról beszélt, hogy egyik fél sincs megelégedve a két ország közti kereskedelmi mérleggel.
Ha a hivatalos államközi kereskedelem nem is hasít úgy, mint szeretnék, talán a két ország magánszektorai közti mozgás olajozottabbak működik, legalábbis erről tanúskodik a jordán üzleti körök kiemelkedő budapesti befolyása. Erről azonban nem ad számot a külügy, ugyanis a
Ez azért is furcsa, mert ugyanez az adat a legtöbb országnál nyilvános, a külügy automatikusan nem is szokta elrejteni, csak akkor, ha az illető partnerország kifejezetten kéri. (Találomra megnézve a térségből például Katar, Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia esetében mind elérhető ez az adat.)
A magyar kormány ugyanakkor láthatóan próbálja felpörgetni Jordániával az üzleti kapcsolatot, 2012-ben és 2013-ban szerveztek kétoldalú üzleti fórumot Budapesten és Ammanban, utóbbira Orbán Viktor is kiutazott egy negyven fős üzletemberekből álló küldöttséggel. Egy 2016-ban megkötött egyezmény keretében pedig a magyar kormány 400 jordán fiatalnak kínált teljes körű tanulmányi ösztöndíjat Magyarországon.
Nem mellékes, hogy a külügy beszámolója szerint a magyar-jordán kereskedelmi viszonylatban az egyik legfontosabb terület a mezőgazdaság. Az egyik legnagyobb jordán cég, egy állami mezőgazdasági vállalat Magyarországra is több terméket exportált, például a 2000-es évek elején a hatvani konzervgyár tőlük vásárolt szárított paradicsomot a híres magyar paradicsomsűrítményhez. Korábban a külügyben dolgozó forrásaink szerint a Zaid Naffa nagybátyja ennek a jordán mezőgazdasági vállalatnak a vezérigazgatója, aki pedig közeli rokonságban áll egy korábbi jordán miniszterelnökkel. Ez magyarázat lehet arra is, hogy mint korábban említettük, Naffa mezőgazdasági területen lobbizik a legaktívabban.
Orbánnak nem lett volna szabad odamenni
Bár Zaid Naffa időnként fel-feltűnt a hazai sajtóban – például amikor jordán üzletemberektől egymillió forintot kalapozott össze a kolontári iszapkatasztrófa áldozatainak -, szélesebb körben a Pharaon-ügy miatt terjedt el a neve a sajtóban. Ő kért vízumot a körözött sejknek, és az ő díszvacsoráját találkozott Orbán Pharaonnal.
A vacsoráról továbbra is csak annyit tudunk, amennyit a miniszterelnök ellenzéki kérdésre válaszolva elmondott a parlamentben, de diplomáciai forrásaink szerint már önmagában az is komoly kérdéseket vet fel, hogy Orbán részt vett azon a vacsorán. Ahogy egy évtizedekig a külügyben dolgozó forrásunk fogalmazott, “már az is gyanús, hogy ilyen jóban vannak”, utalva arra, hogy a kormányfő elfogadta a tb. konzul meghívását.
A miniszterelnöknek azt is ötször meg kell gondolnia, hogy nagy országok nagyköveteinek vacsoráira elmegy-e, mert még az sem szokásos
– kommentálta a Pharaon-vacsorát egy korábbi külügyi vezető, aki szerint magyar kormányfők azért nem járnak nagykövetek vacsoráira, mert “ha például elfogadja a német nagykövet meghívását, akkor utána a spanyol, a francia, az olasz és a többi nagykövet is el fogja várni, hogy menjen el az övére is”.
Diplomata beszélgetőpartnereink szerint a kormányfő egyébként is csak akkor megy el mondjuk a holland nagykövet vacsorájára, ha Magyarországra látogat a holland külügyminiszter, és ebből az alkalomból rendez az itteni nagykövet egy fogadást. Arra a felvetésre, hogy Orbán talán csak azért ment el Naffa vacsorájára, mert vannak nálunk például szállodafejlesztéssel foglalkozó jordán üzleti körök, egy forrásunk azt mondta, hogy “ez legfeljebb a turisztikai miniszter, vagy idegenforgalmi államtitkár szintje, semmiképp sem a miniszterelnöké”.
Mindegyik forrásunk egyetértett abban, hogy a diplomácia világában a vacsora a legmagasabb szint, ami a legbizalmasabb viszonyt feltételezi. “Munkaidőn túli nem hivatalos program, belenyúlik az estébe, tényleg nagyon intim. Fordított esetben ez olyan, mintha Merkel elmenne egy magyar tiszteletbeli konzul, tehát alapvetően egy üzletember vacsorájára” – magyarázta egyik forrásunk.
Mosolyszünet Pharaon után
De hogy került oda egyáltalán a magyar miniszterelnök, tették fel a kérdést külügyes beszélgetőpartnereink. A két ország államközi kapcsolatainak súlya nem indokolja, a fogadó fél állami tisztsége szintén, ezért külügyesek szerint Orbán csak magánérdekből vacsorázhatott a jordán konzulátuson. Többek szerint kifejezetten azért, hogy bemutassák a vacsora díszvendégének, Pharaon “professzornak”. Majd miután nyilvánosan is kiderült, hogy Pharaont körözi az Interpol, elkezdtek eltávolodni egymástól a vacsora szereplői.
Hogy a szaúdi sejkkel való érintkezés kellemetlen volt a kormányzatnak, azt egyértelműen jelzi, hogy a botrány kirobbanása után a külügy kereskedőháza szerződést bontott az egyik Pharaon-céggel, miközben igyekeztek azt sulykolni a nyilvánosságban, hogy Pharaon nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Csak éppen letartóztatták volna, ha újra betette volna a lábát Magyarországra, a miniszterelnök sajtófőnöke és a belügy pedig nem volt hajlandó válaszolni a Pharaonnal kapcsolatos alapvető kérdésekre sem.
Ahogyan többszöri próbálkozásunk ellenére Zaid Naffa sem válaszolt még Pharaonnal kapcsolatban. Ehhez a cikkhez is szerettük volna megszólaltatni, interjút kértünk tőle. Válaszul felhívtak a titkárságáról, és kérték, hogy adjuk meg a felmerülő témákat, amiket el is küldtünk. Azt is kérték, hogy nevezzük meg a forrásainkat, akikekkel beszéltünk a tiszteletbeli konzul úrról. Miután jeleztük, hogy ennek a kérésnek nem tudunk eleget tenni, nem reagáltak többet a megkereséseinkre.
Nemcsak a tb. konzul hallgatása jelzi, hogy a Pharaon-ügy őt is kellemetlenül érintette. Tavaly ősszel az összes Pharaon-cég székhelyét elköltöztették a villájából, és némiképp Szijjártó is rátolta a felelősséget amikor megnevezte, hogy a Pharaon által beadott vízumkérelem előtt a tb. konzul jelezte a külügynek, hogy fontos üzletember szeretne az országba jönni és befektetni. A szóbeli jegyzékben leadott konzuli jelzés nem része a hivatalos vízumeljárásnak, ezért a külügyminiszternek nem lett volna muszáj nevesíteni Naffát.
Ennek ellenére egy korábban a Közel-Keleten tevékenykedő diplomata úgy látja, hogy
akármi történik, nem fogják innen Naffát elküldeni, mert ez, amiben mindenki nyakig benne van, a legmélyebb mocsok, a konzul pedig érinthetetlen.
Arról továbbra is csak találgatni lehet, hogy tb. konzul miért akarta, hogy Pharaon és az általa képviselt befektetői csoport Magyarországra jöjjön, már ha ő volt a kezdeményező és nem fordítva. Arra sincs hivatalos válasz, hogy a külügy, a magyar titkosszolgálatok vagy épp a miniszterelnök tudott-e Pharaon sötét múltjáról és az ellene érvényben lévő nemzetközi körözésről, amikor beengedték az országba és együtt vacsoráztak vele.
Ha a miniszterelnök állítása szerint a Pharaon-ügy az amerikai titkosszolgálatok “játszmája” volt, akkor a kormány által az ügyben megnevezett tb. konzullal kapcsolatban felmerül, hogy kinek az érdekében kötötte össze Pharaont a miniszterelnökkel és a vejével. Hivatalosan sosem fogjuk megtudni, hogy Naffa és/vagy Pharaon a CIA emberei voltak-e ebben a sztoriban. De arra már könnyebb válaszolni, hogy a tb. konzul tudott-e Pharaon múltjáról, amikor idehívta. Miután Naffa a mai napig igazgatósági tag egy Pharaon-cégben és az arab bankvilágból is régről ismeri, külügyi forrásaink szerint teljesen kizárt, hogy ne tudott volna mindent a januárban váratlanul elhunyt sejkről.
Ne maradjon le semmiről!