Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az oktatási államtitkár nem tartja jó ötletnek a bentlakásos iskolát

2017.02.01. 07:11

A kormány elé kerülő előterjesztésben nem szerepel olyan javaslat, hogy hátrányos helyzetű gyerekeket a családjukból kiemelve bentlakásos iskolákban oktassanak, mondta az Indexnek Palkovics László oktatási államtitkár.

Kedden a Hvg.hu írt arról, hogy az eddigi legrosszabb PISA-eredményekről szóló jelentés szerint „a hátrányos családi hátterű, negatív hatások veszélyeztetettségében élő gyerekek" esetén erősítsék meg és terjesszék ki a bentlakásos rendszerben működő, felzárkóztató képzési formát. A Hvg.hu által ismertetett dokumentum szerint ezt a megoldást szülők javasolták.

A hátrányos helyzetű  (jelentős részben roma) gyerekek bentlakásos oktatásáról már készült hasonló javaslat 2005-ben a Gyurcsány-kormány idején, 2010-ben pedig a Jobbiktól. 2006-ban maga Orbán Viktor ítélte el a Gyurcsány-kormány bentlakásos iskolákra vonatkozó javaslatát, amikor azt mondta: belegázolnak a roma emberek, a roma családok lelkébe azzal, hogy "a generációs láncot meg kell szakítani, és a roma gyerekeket el kell venni a szüleiktől".

Kérdésünkre, hogy ha most nincs ilyen szándék, vajon a Hvg.hu milyen anyagban olvashatta ezt, Palkovics László azt válaszolta: a köznevelési kerekasztalon számos javaslat született a PISA-eredmények javítására. Mint mondta, lehetett ilyen javaslat egy korábban készült anyagban,amiben ez szerepelt. Palkovics szerint ez egy egyeztetési folyamat során előfordulhat, de a kormány elé ilyen javaslat nem kerül, mivel a minisztérium sem ért egyet ezzel. 

Palkovics azt mondta: a gyerekek családból való kiszakítását és bentlakásos iskolában oktatását személy szerint ő sem tartja jó megoldásnak. Erre utalnak rossz nemzetközi tapasztalatok is, például amikor a rossz szociális helyzetű észak-amerikai indiánok gyermekeit kiemelték a családból, és intézetekben próbálták felzárkóztatni. Hasonló megoldás merült fel Dél-Afrikában is az apartheid megszűnése után, de ott a kormány belátta: jobb a gyerekeknek, ha saját közösségükben nőnek fel, viszont az iskolában olyan tanulási környezetet kell teremteni, amely az otthoni nehezebb feltételeket kompenzálni tudja.

Lesújtó eredmények

A legfejlettebb OECD-országokban tanuló 15 éves diákok problémamegoldó, természettudományos és szövegértési képességeit összehasonlító nemzetközi kompetenciamérés pocsék bizonyítványt állított ki a magyar oktatási rendszerről. A 15 évesek majdnem ötöde sem alapvető számolási, sem szövegértési, sem természettudományi ismeretekkel nem rendelkezik. A magyar diákok 27,5 százaléka képtelen megérteni egy nem különösebben bonyolult szöveg értelmét, 28 százalékuk nem képes összehasonlítani két lehetséges útvonal teljes hosszát. Ennél több funkcionális analfabéta csak a hírhedten rossz oktatással rendelkező néhány országban, Mexikóban, Törökországban, Görögországban, Chilében, valamint a valamivel alattunk teljesítő Szlovákiában van. Míg a teszten jól és a rosszul teljesítő diákok közötti különbségeket átlagosan 12,5 százalékban határozza meg a családi háttér, nálunk ez az arány 21 százalékban. A tesztet idén először mindenhol számítógépen kellett kitölteni.

Palkovics szerint ugyanakkor létező probléma, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket sokszor negatív családi hatások érik - olyan környezetben nevelkednek, ahol a tanulás nem élvez prioritást. Az államtitkár szerint erre a problémára nyújtanak ma részben megoldást a 16 óráig tartó kötelező iskolai foglalkozások. A gyerekek iskolai környezetben vannak, tanári segítséget és gondoskodást kapnak, meg tudják csinálni a házifeladataikat. Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy hasonló hatás várható a minél korábban megkezdett fejlesztéstől is. Ezt szolgálja a kötelező óvodába járás.

Középiskolás korban sok nehéz sorsú gyermeknek nyújt lehetőséget a kollégiumi hálózat. Fontos, hogy a kollégium ne csak lakhely legyen, hanem a felzárkóztatás-képzés színtere is, ahol érvényesülhet az iskolai közösség támogató, teljesítményt növelő hatása, mondta Palkovics. Ezt mutatja a PISA eredményeinek elemzése is: azokban az iskolákban és osztályokban lettek jobbak az átlageredmények, amelyekbe különböző családi háttérrel érkező gyerekek járnak. Ilyen környezetben a hátrányosabb helyzetből érkező gyerekek is jól tudnak teljesíteni.

A 2015-ös PISA-felmérés ismét megmutatta, hogy Magyarországon határozza meg a legerősebben a tanulási eredményeket a család szociokulturális helyzete, más szóval az iskola nem képes leküzdeni a családból hozott hátrányokat. Az államtitkár szerint a magyar diákok eredményei a "jó családokból" származó gyerekek iskoláiban is romlottak, a nehéz körülmények között élő diákok esetében azonban a romlás még nagyobb volt.

A hazai kompetencia mérés eredményei ugyanakkor azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű térségekben működő, kis települési iskolák 2013 és 2015 között ugyanolyan mértékben tudták javítani az eredményeket, mint a nagyobb települések jobb iskolái. A nehéz körülmények között tanító, sikeres tanárok munkáját ezért az államtitkár szerint jobban el kell ismerni: az ott dolgozóknak legyen magasabb a jövedelmük. Fontos, hogy ezek a tanárok kapjanak segítséget a pedagógiai szakszolgálattól és a gyermekvédelmi rendszertől is a munkájukhoz.

A kormány elé kerülő előterjesztés a következő pontokon szeretne javítani az oktatási rendszer eredményességén:

1. Tanárok,tanárképzés

Az alkalmazásközpontú tanítási gyakorlat és módszertan erősítése a pedagógusképzésben, több gyakorlati oktatás, tantárgyak helyett jelenségek oktatása, interdiszciplináris megközelítés. Szaktanácsadói segítség a rosszabbul teljesítő iskoláknak, célzott tanfelügyeleti ellenőrzések a nem jól működő intézményekben. Az iskolaigazgatók minősítésénél jobban vegyék figyelembe a pedagógiai fejlesztés eredményességét.

2. Tantervek módosítása

A diákok túlterheltség-érzetének csökkentése, kevesebb lexikális ismeret, több gyakorlatban alkalmazható tudás, komplex természettudományi oktatás felépítése, a tanulás motivációjának erősítésére a tudásalapú társadalom kiemelt szerepének közvetítése a diákok felé.

3. Digitális oktatási technológiák bevezetése

A diákok rossz PISA-eredményeiben szerepet játszhatott, hogy szokatlan volt számukra a számítógépen kitöltendő teszt, ezért fontos a tanulók és pedagógusok felszerelése számítógépekkel, több digitális tananyag, amelyeket gyakrabban, hangsúlyosabban kell használni a mindennapi gyakorlatban. Be akarják vezetni azt is, hogy a diákok több dolgozatot, felmérést írjanak számítógépen. 

4. Pedagógiai szakmai szolgáltatás

Tanári hálózatok, vezető klubok, "pedagógus kávéházak" létrehozása, ahol a tanárok megismerhetik a sikeres iskolák módszereit, tanulhatnak egymástól. Magasabb bérpótlék, lakhatási lehetőségek azoknak a pedagógusoknak, akik hátrányos helyzetű iskolákban dolgoznak. Tervezik az iskolapszichológusi és gyermekvédelmi rendszer továbbépítését, és a pedagógusokat mentálisan gondozó hálózat létrehozását.