Jenő
-3 °C
6 °C

Putyin szinte hazajár Budapestre

20150217195307  MG 3326
2017.02.02. 07:09
A magyar kormány szerint Donald Trump győzelmével Budapest orosz politikája is nyerő lehet. Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor újabb találkozóján ízelítőt kaphatunk ebből. A csütörtökön két év után újra Budapestre látogató orosz elnök szép szavakat már előzetesen is kapott a magyar féltől, bár ettől még nem biztos, hogy az EU-val való politikai szembehelyezkedés majd gazdasági előnyöket hoz. Végigvettük, miről lehet szó Putyin újabb budapesti látogatásán, és mi tűnik túlzott várakozásnak.

Alaposan megágyazott a jó hangulatnak Vlagyimir Putyin budapesti látogatásához Szijjártó Péter. A múlt héten Moszkvában járt külügyminiszter ott elhangzott nyilatkozatait bármelyik oroszországi kormányzó is elmondhatta volna.

Legfeljebb megkésettnek tűnt volna, mert ezeket az orosz politikai közegben már rég magától értetődően kezelt gondolatokat évekkel ezelőtt elmondták: a Kreml már sokkal korábban elkezdte a sorosgyörgyözést, a civil szervezeteket már rég legyalulta, a külföldi forrásokból magukat fenntartó jogvédő szervezeteket ellenséggé tette, működésüket törvényekkel megnehezítette.

A magyar külügyminiszter nyilatkozata az oroszoknak legfeljebb annyiban új, hogy egy EU- és NATO-tagország diplomatája mondja ki saját országára vonatkoztatva: a nem kormányzati szervezetek veszélyesek, mert választási megmérettetés nélkül tüntetik fel magukat a civil társadalom képviselőiként, Soros György finanszírozza őket és küldi a migránsokat Magyarországra - Szijjártó hangsúlyozta, hogy nem menekültekről van szó, azt viszont a Russia Todaynek adott interjújában nem tudta megmondani, mi a célja ezzel a Nyílt Társadalom Alapítványt létrehozó milliárdos üzletembernek -, a demokráciaexport eddigi amerikai gyakorlata káros. Ezek a szavak egy EU- és NATO-tagtól a Kremlnek tökéletes ajándék.

Szijjártó a Kommerszantnak adott interjújában azt a szívességet is megtette, hogy Moszkvából üzente meg Brüsszelnek, mennyire feleslegesek az Oroszország elleni szankciók, mert azok károkat okoznak a magyar gazdaságnak. Bár az EU szankcióiról beszélt, valójában nem ezekről a bizonyos orosz személyekre és bizonyos orosz cégekre vonatkozó korlátozáskra, hanem az azokra adott orosz ellenszankciókra gondolt, amelyek az agráripari termékek kivitelét korlátozta az EU-ból, így Magyarországról.

Mennyi a kárunk?

Szijjártó szerint szankciók bevezetése óta eltelt két és fél év alatt 6,5 milliárd dolláros veszteség érte a magyar gazdaságot. Ezt a számok azonban nem támasztják alá: a teljes magyar kivitel Oroszországba 2014-ben 2,8 milliárd dollár volt, 2015-ben 1,7 milliárd. Ha a különbséget teljes egészében a szankciók számlájára írjuk is, a 6,5 milliárdtól messze vagyunk, ez el sem érné a két és fél milliárd dollárt.

Ráadásul a szankciók csak az orosz irányba csak a 350-400 millió dollárt kitevő agráripart érintették – a teljes magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari export 8 milliárd dollár –, ha az teljesen lenullázódott volna, akkor sem haladná meg az 1,35 milliárd dollárt – szemben a szijjártói 6,5-tel, amit Moszkva is szívesen hangoztat.

A külügy fenntartja a 6,5 milliárdos kárt

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban valóban és teljes joggal azt mondta, hogy az EU szankciós politikája és az orosz embargó miatt 6,5 milliárd dollár exportkiesés érte a magyar gazdaságot.

Azonban az Önök állításaival szemben a magyar gazdaságot ért kár ennél nem kevesebb, hanem - ahogy Szijjártó Péter tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta – még valamivel több, pontosan 6,7 milliárd dollár.

Mint korábban számtalanszor, így tegnap is arról beszélt a miniszter, hogy a szankciós politika nemcsak az orosz gazdaság teljesítményét befolyásolja, hanem a vele szoros kapcsolatban lévő volt szovjet tagköztársaságok gazdaságainak teljesítményét is.

Ha a 2013-as még szankciók nélküli évet vesszük alapul, azt láthatjuk, hogy Oroszországba és a volt szovjet tagköztársaságokba 2016-tal bezárólag a KSH adatai alapján az áruexportunk

6,685,755,238 dollárral, a szolgáltatásexportunk 18,799,000 dollárral esett vissza, az összveszteség tehát 6,704,554,238 dollár.

Ez a bevétel magyar vállalkozásoknak hiányzik. A Külgazdasági és Külügyminisztérium – mint azt a miniszter szintén elmondta – a magyar érdekeket tartja szem előtt, a magyar vállalkozásokat segíteni akarjuk, a magyar munkahelyek megtartásában vagyunk érdekeltek és nem azok elvesztésében. Éppen ezért a szankciós politikát politikailag eredménytelennek, gazdaságilag károsnak ítéljük, függetlenül attól, hogy mások a szankciós politika által okozott gazdasági károk jelentőségét bagatellizálni próbálják. 

De egyrészt a teljes kivitel nem szűnt meg, másrészt, a csökkenésben szerepe volt annak is, hogy az orosz fél, még jóval az EU szankciói előtt tilalmat vezetett be a sertéshús behozatalára az egész EU-ból, a lengyelországi sertéspestisre hivatkozva. 

És azért is csökkent kölcsönösen az áruforgalom, mert

csökkent az orosz kivitel legfőbb termékének a kőolajnak és a földgáznak az ára, így az orosz felvevőpiac vásárlóereje is visszaesett. 

– a külügyminisztérium számítása ezt ezek szerint teljes egészében a szankciók számlájára írja.

Majd profitálunk?

A szankció az egyetlen eszköz

„Tragédia, amit az Ukrajna elleni orosz agresszió okozott. A agresszió, amely sajnálatosan tovább folytatódik” – írta a sajtónak címzett levelében Ukrajna budapesti nagykövete. „Ezen agresszió egyetlen politikai ellenszere a nemzetközi közösség – EU, USA és más partnerek – részéről a szankciós nyomásgyakorlás, a minszki megállapodások végrehajtása érdekében. Sőt, az utolsó fejleményeket figyelembe véve szükséges a nemzetközi nyomásgyakorlás megerősítése.

Január közepén az Európai Bizottság kijelentette, hogy az Oroszország ellen az EU által bevezetett gazdasági szankciók minimális hatással vannak az EU gazdaságára.

Még ha az elvesztett potenciális gazdasági lehetőségekről beszélünk is, ezek talán többet jelentenek, mint a nemzetközi jog tisztelete.

Fontosabb lehet az elszalasztott gazdasági lehetőség azoknak az ukrán fiataloknak az életénél, akik csak néhány nappal ezelőtt arról álmodoztak, hogy felszabadítják országukat az orosz agresszió alól, visszatérnek a békés élethez és beteljesítik álmaikat, felépítik a boldog jövőt a szabad Ukrajnában?” – kérdezte Ljubov Nepop, aki bízik abban, hogy Budapest nem a szankciók feloldásán, hanem azok hatékonyabbá tételén gondolkodik. 

A nagykövet találkozót kért Szijjártó Pétertől, erre azonban már csak Putyin látogatása után lesz lehetősége.

A magyar kormány nem az egyetlen az EU-ban, amely kiáll a szankciókkal szemben, de elég vehemensen hangoztatta ahhoz, hogy a szívességért cserébe előnyökre számítson a szankciók esetleges feloldásakor, amire Donald Trump elnökké választásával megnőtt az esély.

Az Egyesült Államok republikánus elnöke már jelezte, hogy javítani kell az orosz kapcsolatokon. Ebbe beleférhet akár a szankciók enyhítése is, bár Trump ezt így nem mondta ki. A szankciópárti a brit kormányfő, Theresa May washingtoni látogatásakor is csak azt mondta, korai még a feloldásról beszélni. A szankciók feloldása egyértelműen Putyin győzelmét jelentené, hiszen azt igazolná, hogy a világ szemet huny a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták megsegítése felett, amivel Moszkva nemzetközi jogot és saját maga által is aláírt nemzetközi megállapodásokat sértett meg.

Ha mégis enyhítené a szankciókat az EU, akkor Magyarország előnyös pozícióba kerülhet - vélheti a kormány, bár kérdés, hogy Moszkva mennyire értékeli a szavakat, miközben Magyarország a vétóra nem vállalkozott, amikor az EU a szankciók meghosszabbításáról döntött.  

De akár ezt is honorálhatja az EU agrártermékeire szankciókat kivető Oroszország. Az agrárágazat ismerői szerint ez kevéssé valószínű, bár lehet rá esély.

Putyin csütörtöki látogatásán szóba kerülhet a szankciók utáni időre való felkészülés, hogy a magyar élelmiszeripar eddig kitiltott termékei mielőbb visszatérjenek az orosz piacra - előbb, mint a többiek. Az orosz fél külön nem adhat kedvezményt Magyarországnak, azt azonban megteheti, hogy a szankciók feloldása után a visszatérést lehetővé tévő adminisztrációs eljárásban előre veszi a baráti országokat, köztük Magyarországot.

Megteheti, hogy eleve kimondja, a magyar élelmiszer-biztonság hatósági rendszere megfelel az orosz előírásoknak, ezután vagy automatikusan visszatérhetnek a már exportengedéllyel rendelkező cégek vagy új engedélyeket ad ki, ismét megvizsgálva a cégeket.

Ez a gesztus, ha egyáltalán sor kerül rá, azonban nem biztos, hogy sokat ér: egyrészt, mert a magyar élelmiszeripar kapacitását ismerve nem valószínű, hogy sokat tud profitálni a nagy piacra való gyors visszatérésből az ágazat, másrészt, mert az orosz piac sokat változott az elmúlt években. A helyzet az, hogy 

az orosz válaszszankciók sokat segítettek az orosz élelmiszer-iparnak.

Jelentősen javult Oroszország önellátó képessége az élelmiszer területén. Komoly pénzeket öltek fejlesztésekbe, állattenyésztésbe és a feldolgozásba is, ráadásul versenytársaktól megtisztított terepen erősödhettek. A visszatérés a nagyobb nyugati szereplőknek is nehezebb lesz.

Persze egy-egy cég kerülhet kedvezőbb helyzetbe, Magyarország makrogazdasági szintjén azonban ez az előny nem lesz mérhető.

A Dunaferrt erősíti meg Putyin?

Ha nem az agrárágazat, akkor talán az acélipar jöhet ki jól az oroszbarátságból.„Nagyon bízom abban, hogy Vlagyimir Putyin kimondja: orosz érdek is a Dunaferrt megerősíteni. Ez fontos üzenet lenne” – mondta a bevallottan optimista Mucsi Zoltán. A ciprusi offshore cégen keresztül orosz tulajdonú dunaújvárosi vasmű szakszervezeti elnöke szerint megvan az esély arra, hogy a cég megerősödik az orosz kapcsolatok révén: Paks bővítése jó lehetőség.

Ehhez azonban „pénz, pénz, pénz” és új fejlesztések kellenek, mert a Dunaferr nem a régió legkorszerűbb vasműve, a linzi és a kassai is modernebb.

Pénz akár lehetne is: a cég orosz többségi tulajdonosa az orosz Vnyesekonombank után a most inkább aranykitermelésben utazó Szulejman Kerimov orosz milliárdos lett az év végén. Ez az orosz viszonyok ismerete alapján azt is jelentheti, hogy az orosz állam ugyan nem vállalja a cég fenntartását, de a dagesztáni oligarchára rábökve megoldja a cég fejlesztését. Ha így van, akkor Mucsi reményei szerint a cég alkalmassá tehető arra, hogy részt vehessen az atomerőmű orosz bővítésében. 

Kevésbé optimisták szerint azonban ez nem valószínű, mert a cég fő profilja a lemezgyártás, nem pedig a fémszerkezetek, betonvasak előállítása. De a profilba vágó fejlesztések sem biztosak Kerimov megjelenésével: lehet, hogy csak azt jelentik, Moszkva nem akarja külföldi kézbe adni a Dunaferrt, de egyelőre csak lélegeztetőgépen tartja az oligarcha pénzén.

Ehhez sem kevés pénz kell: a cég elérhető, 2014-es mérlege 21 milliárdos veszteséget mutat, a 2015-ös még mindig nem érhető el, de a források szerint a benne lévő veszteség annál is nagyobb.

A szakszervezeti vezető szerint aggasztó a szakemberek elszivárgása, mert a bérek hiába magasabbak az országos átlagnál, már nem eléggé vonzók, így lassan gond lesz a szakképzett munkaerővel. Egyelőre csak 1,7 százalékos béremelésről folyik tárgyalás a cég vezetőjével, ez azonban kevés. Márpedig a cég működése nemcsak az ott dolgozó hatezer embernek és családjaiknak, de a vállalattal kapcsolatban álló vállalkozóknak de még a város kiskereskedelmének is létkérdés.

Mucsi elismerte, hogy eddig mindig csalódniuk kellett, mert a Putyin-Orbán találkozókon nem került szóba a hatezer embert foglalkoztató Dunaferr ügye, legalábbis nyilvánosan.

Rendezni kéne a százmilliós vitát

A szorosnak mondott kapcsolatok ellenére ötödik éve nem tudják rendezni a felek a Malév becsődölésével kapcsolatos vitát. A magyar légitársaság az orosz Kraszair tulajdonosainak csődje után pottyant az ügyletre hitelt adó Vnyesekonombank ölébe, így a vállalat megszűnésekor orosz állami pénz ragadt benn. A cégnek az orosz fél szerint 126 millió eurós tartozása van a Vnyesekonombankkal szemben. „A felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kérdést levegyék a napirendről” – mondta Usakov a TASZSZ szerint.

Paks sínen van

A paksi atomerőmű bővítését, a tízmilliárd eurós orosz hitel megadását illetően nincs ismert tisztázatlan kérdés – legalábbis orosz-magyar viszonylatban –, amely indokolttá tenne egy újabb orosz államfői látogatást. A beruházás megkezdéséhez most Budapestnek Brüsszellel kell egyezkednie. Az EU-nak az orosz hitelezéssel kapcsolatban vannak fenntartásai. Moszkva szerint ha a magyar fél ezt rendezi, akkor kezdődhet meg az összesen 12 milliárd eurósra taksált, két új blokk felépítését jelentő beruházás.

A Gazprom viszont szeretné növelni a Magyarországon tárolt gáz mennyiségét, amiről születhet konkrétabb megállapodás az orosz cég és az MVM között. A kormány 2013 óta kivásárolva a tulajdonosokat teljes állami kontrollt valósított meg a tárolók felett. A jelszó az energiabiztonság volt, igaz, az elhúzódó tél miatt már heteken belül kiürülhetnek a tartalékok, amelyek 20 keményebb téli napra elegendők.

Szó lehet az újra elővett orosz gázvezetéktervekről, amelyek szerint Törökországon és a Balkánon át délről is érkezhetne földgáz Magyarországra. Orosz szempontból ez Ukrajna teljes kiváltását jelentené, ami gyengíti Kijev Moszkvával szembeni alkupozícióit.

Szerdán viszont az orosz elnök tanácsadója egy másik projektet is meglebegtetett: eszerint Magyarország akár az Északi-Áramlatba is bekapcsolódhatna egy leágazással. Jurij Usakov elismerte, vannak kétségek ezzel kapcsolatban, „de olyan lehetőségeket vizsgálnak meg, amelyek nem lesznek Magyarország ellenére” – idézte a tanácsadót a Vedomosztyi.

A terv megvalósulása ismét Putyin győzelmét jelentené Ukrajnával kapcsolatosan, és ehhez már Németország is asszisztált, amely hozzájárult az Északi Áramlat bővítéséhez és az OPAL-vezeték orosz gázzal való megtöltéséhez. 

Az EU és Magyarország Moszkvához való „pragmatikus hozzáállást” Kijev növekvő aggodalommal nézi. 

Demonstratív vizit

Az orosz tájékoztatás szerint a felek két dokumentumot írnak alá: egy arról szól, hogy 2017-re a két ország külügyminisztériuma konzultációs tervet készít elő, a másik egy ötéves regionális együttműködésről szóló egyezmény lesz.

A hivatalos előzetes szerint Orbán és Putyin a NATO helyzetét, a migrációs kérdést, a terrorizmus elleni harcot az EU és Oroszország viszonyát és az ukrajnai helyzetet is megvitatják. A magyar kormány eddigi nyilatkozatai Brüsszellel, a migrációs kérdéssel egybeesnek az orosz várakozásaival, Ukrajnát illetően ugyan formálisan elutasítja Magyarország is az ország területi egységének megsértését, de a szankciók feloldására vonatkozó nyilatkozatok inkább ebben is Moszkvát igazolják. Szijjártó Moszkvában is inkább Ukrajnát szapulta a nyelvtörvénnyel kapcsolatos viták miatt, egy szót sem ejtve Oroszország szerepéről az ukrajnai konfliktusban.

A találkozó Putyinnak jól jön: jelezheti egy EU- és NATO-tagországban, hogy egyelőre bejött a számítása, az EU-ban is vannak barátai – még ha Magyarország megítélése messze nem a legjobb a közösségben – és az EU továbbra is pont annyira bizonytalan, amennyire Oroszországnak épp megfelelő.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?