Rafael
17 °C
32 °C

Ti, cigányok úgyis csak a pénzért szültök!

D MTZ20110721025
2017.02.04. 08:23

Szinte napra pontosan egy éve került be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház szülészetére egy vajúdó nő. Ami a miskolci kórházban történt vele, arra nem csak a kislánya születése miatt fog örökké emlékezni.

Elmondása szerint szülés közben

  • a szülésznő rászólt, hogy ha még egyszer kiabál, felpofozza és az arcába nyomja a párnát.

A szülés után a kismama bocsánatot kért, amiért kiabált vajúdás közben, erre

  • az őt ellátó orvos közölte vele, hogy ha még egyet kiabált volna, behívja a pszichiátert, elveteti tőle a gyereket és „nem lehet gyese”,
  • amihez még hozzátette, hogy „ti cigányok úgyis csak a pénzért szültök”.

Egy mai magyar közkórházban még az átlagos páciens sincs az érdekérvényesítő képessége teljében, nemhogy valaki, aki bocsánatot kér, amiért fáj neki a vajúdás. Aki pedig szült már vagy látott szülést, annak van fogalma róla, hogy egy nő ilyenkor még egy baba- és mamabarát kórházban is mennyire kiszolgáltatott és sérülékeny, függetlenül attól, hogy milyen a háttere.

Ilyen helyzetben százból 99 nő valószínűleg megpróbálja túltenni magát a dolgon, a kisbabájára koncentrál és igyekszik elfelejteni ami történt. De nem ennek a történetnek a főszereplője.

Ő áprilisban az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult, mert szerinte azzal, hogy szülés közben a roma származására utaló, az emberi méltóságát sértő megjegyzéseket tettek rá, a kórházban megsértették az egyenlő bánásmód követelményét és megvalósították a zaklatás tényállását.

A kórház orvos igazgatója nyilatkozatban reagált a hatóságnak, és a panasz nyomán lefolytatott belső vizsgálatra hivatkozva tagadta, hogy munkatársai a „nevezett vajúdót” zaklatták volna. Szerinte nem kiabálnak rá a szülészeten a kismamákra, ám a kitolási fázisban valóban mindnek felhívják a figyelmét, hogy a maximális nyomás érdekében a levegővétel után zárja le a hangrést, a fájdalmának ne adjon hangot, és préseljen, nyomjon.

A sérelmezett kijelentések az igazgató szerint nem hangzottak el, a kismama nem tett panaszt a kórházban, és furcsa mód az EBH-hoz is csak két hónappal később fordult. Nyilatkozatához az orvos igazgató a nőt ellátó szakorvos és rezidens, két szülésznő és a szintén jelen lévő takarítónő által aláírt közös nyilatkozatot is csatolta.

A nyilatkozattevők a dokumentumban szintén cáfolták, hogy a kijelentések elhangzottak volna, amit azzal is nyomatékosítottak, hogy

  • a kórházban nincs pszichiátria, és pszichiáter szakorvos sem dolgozik ott,
  • egy pszichiáter véleménye alapján nem lehet egy gyereket az anyjától elvenni,
  • a kórházak nem rögzítik a betegek etnikai hovatartozását, így ők csak az eljárás során értesültek arról, hogy a nő roma.

A nő az eljárás során elmondta, úgy érzi, a sérelmes kijelentésekkel elvették tőle a szülés örömét, és nagyon rosszul esett neki, amikor az orvosa azt mondta, hogy a cigányok csak a pénzért szülnek. Ha ezen a ponton hallottam volna erről az ügyről, nem sok esélyt adtam volna, hogy a panaszos bármit elérhet a kórházzal szemben, miután a dolgozók – köztük két orvos – ilyen szépen összezártak.

Ezen a véleményemen az se változtatott volna, hogy kiderült: azért nem tett azonnal panaszt a kórházban, mert félt, hogy tényleg elveszik a gyerekét. A rendőrségen és az ügyészségen is próbált feljelentést tenni, de elküldték. Végül a városi roma nemzetiségi önkormányzatnál javasolták, hogy az EBH-hoz forduljon – ezért telt el két hónap.

A hatóság döntése éppen azért különösen érdekes, mert bár a panaszos egyedül állt szemben öt tanúval, mégis neki adtak igazat. Ebben több tényező is szerepet játszott:

  • a nő az eljárás során mindvégig következetesen, pontosan ugyanúgy idézte fel a történteket;
  • a tárgyaláson a kint várakozók közül egyértelműen felismerte a szülésekor jelen lévő szakembereket, és határozottan azonosítani tudta, hogy melyikük mit mondott neki, illetve melyikük volt kedves vele;
  • a kórház orvos igazgatója megmutatta a nő panaszbeadványát az őt lecigányozó orvosnak, aki később hangsúlyos szerepet töltött be a mindent rendben találó belső vizsgálat irányításában, így azt nem lehetett pártatlannak tekinteni;
  • a kórház belső vizsgálatának dokumentációja egy, a panaszban érintett egészségügyisek által közösen megfogalmazott nyilatkozat volt;
  • a nő elállt az anyagi követeléstől, és a bocsánatkérésen túl csak a hasonló esetek megakadályozására tett lépéseket várt el a kórháztól.

Az EBH a napokban közzétett határozatának indoklásában kitér rá, hogy a panaszost a külső szemlélő romaként azonosítja, ezért irreleváns, hogy a kórház nem rögzíti a betegek etnikai adatait, mert ezt a kórház dolgozói anélkül is tudhatták. A cigányozás ugyanakkor

egyértelműen alkalmas volt arra, hogy a kérelmező körül ellenséges, megfélemlítő, mindenekelőtt azonban megalázó, illetve megszégyenítő környezetet alakítson ki. A kijelentés megalázó jellegét erősítette a tegező forma használata is.

Az EBH megállapította, hogy megsértették a nő emberi méltóságát és az egyenlő bánásmód követelményét. A kórházra félmillió forint bírságot szabtak ki, a határozatot az intézménynek fel kell tennie a honlapjára. A hatóság rámutatott, hogy a szankciók kiszabásakor tekintettel volt „a jogsértés súlyára, az orvos-beteg viszony aszimmetrikus jellegére, azon belül a betegellátásba bekerülő szülő nők kiszolgáltatott helyzetére, valamint arra, hogy ezekben a viszonyokban éppen ezért az emberi méltóság tiszteletben tartására fokozott figyelemmel kell lenni”.

A határozatból az is kiderül, hogy a panaszos korábban ugyanott szült nők meghallgatását indítványozta, akik hasonló bánásmódról tanúskodtak volna. Ezt az EBH nem tette lehetővé, mert mivel nem voltak ott, a konkrét ügyben történtekről nem lehetett tudomásuk.

Az EBH eddig következetesen elutasította az olyan kérelmeket, amikor több tanú vallomása állt egy panaszoséval szemben, mondta az Indexnek dr. Gregor Katalin, a Hatósági és Jogi Főosztály vezetője. Most azonban mégis az a meggyőződés alakult ki bennük, hogy a panaszost tényleg zaklatták a roma származása miatt. „A határozatban mindent nagyon részletesen indokoltunk, a jegyzőkönyvekben pedig minden apró körülményt rögzítettünk, végül ezért helyezkedtünk arra az álláspontra, hogy a panaszosnak adunk igazat.”

Gregor szerint azt is méltányolták, hogy szemben más helyzetekkel, ahol felmerülhet a diszkrimináció,

egy épp vajúdó nőtől nem várható el, hogy bizonyítékokat gyűjtsön a sérelmeire, és például hangfelvételt készítsen.

A kórház a félmilliós bírságot már befizette, és mivel nem nyújtott be keresetet a határozat ellen, nem fog kiderülni, hogy az EBH döntésével a bíróság is egyetértett-e volna.