Árpád
-2 °C
3 °C

A fiatalok harmada elmenne az országból

167315111
2017.02.13. 16:24

A kormány megbízásából elkészült a Magyar Ifjúság 2016 című tanulmány, amely a kormány interpretációjában hamisítatlan sikersztoriként mutatja a kormány ifjúságpolitikáját. 

Magyarország a fiatalokkal együtt, a fiatalok által erősödik

– mondta a kutatás gyorsjelentésének bemutatóján Balog Zoltán miniszter az MTI szerint. A szöveg (pdf) elolvasása után azonban már korántsem annyira rózsaszín a magyar fiatalok állapotáról alkotott kép, mint ahogy Balog miniszter lefestette. 

Ezt a nagy mintás kutatást négyévente készítik el itthon, mindig ugyanazzal a módszertannal. Legutóbb, 2012-ben a kormányhoz közeli Nézőpont-csoporthoz tartozó Kutatópont készítette, most pedig a Társadalomkutató Kft., amelynek első tulajdonosa a Kutatópont volt. 

A tavalyi volt az első olyan kutatás, amelynek során határon túli magyar fiatalokat is kérdeztek, valamint most először foglalkoztak mélyebben a migráció kérdéskörével is. A tanulmány nyolcezer 15–29 év közötti fiatal megkérdezésével készült. 

Kevés pénzzel is beérnék 

2000 óta (ekkor volt az első ilyen nagy mintás kutatás) a fiatalok körében a felére csökkent a házasságban élők száma, 22 százalékról 10 százalékra. Ha mellétesszük, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem változott érdemben a kapcsolatban vagy egyedül élők száma, akkor csak annyi látszik „családbarát” politika ide vagy oda, a kormánynak nem sikerült vonzóbbá tennie a házasság intézményét a fiatalok számára. 

A fiatalok körében pár százalékkal csökkent a munkanélküliség, és azok is többen vannak 2012-höz képest, akik már kaptak pénzt az elvégzett munkájukért. Viszont beszédes, hogy mennyire kevés pénzzel beérnék. A legnagyobb csoport (22 százalék) elégedett lenne havi nettó 150 ezer forintnál is kevesebb bérrel, a fiatalok pedig több mint fele (52 százalék) beérné 200 ezer forintnál alacsonyabb fizetéssel, ami több mint fele a diplomás átlagfizetésnek. 

Harmaduk elköltözne az országból

A 15–29 év közöttiek egyharmada menne külföldre tanulni vagy dolgozni majd, közülük 83 százalék szeretne éveket külföldön dolgozni, 45 százalék pedig (nyilván átfedésben az előző kategóriával) külföldön akar élni.

A külföldre költözést fontolgatók 69 százaléka a jobb megélhetés reményében hagyná el az országot. 

Ennek a csoportnak 35 százaléka rossz anyagi körülmények, 12 százaléka pedig a politikai helyzet miatt menne. 

Egyre kevesebben járnak iskolába

A kormányra nézve nem túl fényes adat az oktatásban rész vevő fiatalok számának stabil csökkenése. A 2000-es év, azaz az első mintavétel óta 2008-ban volt a legmagasabb a „szervezett, valamilyen iskolarendszerű” képzésben részt vevők száma. 

A 2008-as 46 százalék után 2012-ben 43, 2016-ban pedig a fiatalok 40 százaléka járt iskolába. Ez jelentheti azt, hogy iskola helyett többen dolgoznak, de az semmiképpen sem következik ebből, hogy javult volna a fiatalok műveltsége – valószínűleg ennek éppen az ellenkezője történt. 

A négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest valamelyet nőtt a szakmunkásképzést elvégzők száma (17-ről 19 százalék lett), valamint egy százalékkal több a diplomás. Tavaly a fiatalok 12 százaléka rendelkezett valamilyen felsőfokú végzettséggel. 

Érdekes adat, hogy a 2008-as 60 százalék után 2016-ban saját bevallásuk szerint a fiatalok 73 százaléka beszélt valamilyen nyelvet, ami elég furcsa azzal együtt, hogy sokan azért nem jutnak be a felsőoktatásba, mert nem tudnak nyelvvizsgát szerezni. 

Szintén sokatmondó – és a fiatalok mellett a társadalom állapotára is jellemző –, hogy míg 2004-ben a fiatalok háztartásában 344 könyv volt átlagosan, addig 2016-ban már csak 172. Igaz, a négy évvel ezelőttihez képest valamivel több háztartásban vannak e-könyvek. 

Megy az ész nélküli fogyasztás

A fogyasztási szokások vizsgálatánál elég kemény elmozdulások vannak a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest. 

  • 46-ról 60 százalékra nőtt a naponta ásványvizet ivók tábora.
  • 41 helyett 58 százalék iszik naponta kávét.
  • 23-ról 43 százalékra nőtt a napi tejivók száma.
  • 9-ről 23 százalékra nőtt a cukrozott üdítőket naponta fogyasztók száma.
  • 3 helyett naponta 10 százalék iszik naponta üdítőt.

Dicséretes viszont, hogy 2004 óta folyamatosan csökken a naponta dohányzó fiatalok száma. Az akkori 32 százalékról tavaly már csak 25 százalékuk vallotta magát ebbe a csoportba tartozónak. 

Nagyon nem bíznak a politikusokban 

A fiatalok 27 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt időszakban javult a gazdaság állapota, 29 százalékuk szerint viszont romlott. A javulást érzékelők főleg budapestiek és felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. 

A tanulmány talán legkeményebb megállapítása a közintézményekbe vetett bizalommal kapcsolatos: „Az elmúlt évek társadalomtudományi alapkutatásai, valamint a korábbi nagy mintás ifjúsági vizsgálatok azt jelezték, hogy a magyar társadalom, és azon belül a magyarországi fiatalok közintézményekbe vetett bizalma meglehetősen alacsony.”

A 2016-os adatok szerint a közintézmények jelentős részével, különösen azokkal, amelyek közvetlenül a politikához kötődnek (politikusok, kormányzat, országgyűlés), továbbra is meglehetősen erőteljes a bizalmatlanság

– olvasható a politikusok számára nem túl kedvező összegzés. 

Orbán Viktor szomorúsága

Bár a miniszterelnök úton-útfélen a liberalizmus bukásáról, hanyatlásáról és az ellene történő lázadásról beszél, a kutatás szerint ez egyben azt is jelenti, hogy Orbán Viktornak a magyar fiatalok jelentős része ellen is küzdenie kell. 

A korábbi nagy mintás ifjúsági vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a magyarországi 15–29 évesek inkább jobboldaliak, határozottan liberálisak, és egyértelműen mérsékelt orientációjúak

– írják a kutatásban, majd megjegyzik, hogy „nincs ez másképp 2016-ban sem". Ami igazán fájhat a miniszterelnöknek, hogy 2008-hoz képest nőtt a magukat liberálisnak valló fiatalok száma. 

Szintén beszédes, hogy a fiatalok között ugrásszerűen nőtt a demokrácia mellett elkötelezettek aránya. Amíg 2008-ban 40, majd 2012-ben 41 százalék mondta azt, hogy „a demokrácia minden létező politikai rendszernél jobb”, addig 2016-ban már a fiatalok 55 százaléka ragaszkodik foggal-körömmel a demokráciához. 

Viszont hozzátartozik, hogy rendkívül alacsony a fiatalok politikai érdeklődése: 44 százalékukat egyáltalán nem, 20 százalékukat pedig alig érdekli a politika. 

Borítókép: Christopher Furlong / Getty Images.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?