A fiatalok harmada elmenne az országból

A kormány megbízásából elkészült a Magyar Ifjúság 2016 című tanulmány, amely a kormány interpretációjában hamisítatlan sikersztoriként mutatja a kormány ifjúságpolitikáját. 

Magyarország a fiatalokkal együtt, a fiatalok által erősödik

– mondta a kutatás gyorsjelentésének bemutatóján Balog Zoltán miniszter az MTI szerint. A szöveg (pdf) elolvasása után azonban már korántsem annyira rózsaszín a magyar fiatalok állapotáról alkotott kép, mint ahogy Balog miniszter lefestette. 

Ezt a nagy mintás kutatást négyévente készítik el itthon, mindig ugyanazzal a módszertannal. Legutóbb, 2012-ben a kormányhoz közeli Nézőpont-csoporthoz tartozó Kutatópont készítette, most pedig a Társadalomkutató Kft., amelynek első tulajdonosa a Kutatópont volt. 

A tavalyi volt az első olyan kutatás, amelynek során határon túli magyar fiatalokat is kérdeztek, valamint most először foglalkoztak mélyebben a migráció kérdéskörével is. A tanulmány nyolcezer 15–29 év közötti fiatal megkérdezésével készült. 

Kevés pénzzel is beérnék 

2000 óta (ekkor volt az első ilyen nagy mintás kutatás) a fiatalok körében a felére csökkent a házasságban élők száma, 22 százalékról 10 százalékra. Ha mellétesszük, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem változott érdemben a kapcsolatban vagy egyedül élők száma, akkor csak annyi látszik „családbarát” politika ide vagy oda, a kormánynak nem sikerült vonzóbbá tennie a házasság intézményét a fiatalok számára. 

A fiatalok körében pár százalékkal csökkent a munkanélküliség, és azok is többen vannak 2012-höz képest, akik már kaptak pénzt az elvégzett munkájukért. Viszont beszédes, hogy mennyire kevés pénzzel beérnék. A legnagyobb csoport (22 százalék) elégedett lenne havi nettó 150 ezer forintnál is kevesebb bérrel, a fiatalok pedig több mint fele (52 százalék) beérné 200 ezer forintnál alacsonyabb fizetéssel, ami több mint fele a diplomás átlagfizetésnek. 

Harmaduk elköltözne az országból

A 15–29 év közöttiek egyharmada menne külföldre tanulni vagy dolgozni majd, közülük 83 százalék szeretne éveket külföldön dolgozni, 45 százalék pedig (nyilván átfedésben az előző kategóriával) külföldön akar élni.

Ennek a csoportnak 35 százaléka rossz anyagi körülmények, 12 százaléka pedig a politikai helyzet miatt menne. 

Egyre kevesebben járnak iskolába

A kormányra nézve nem túl fényes adat az oktatásban rész vevő fiatalok számának stabil csökkenése. A 2000-es év, azaz az első mintavétel óta 2008-ban volt a legmagasabb a „szervezett, valamilyen iskolarendszerű” képzésben részt vevők száma. 

A 2008-as 46 százalék után 2012-ben 43, 2016-ban pedig a fiatalok 40 százaléka járt iskolába. Ez jelentheti azt, hogy iskola helyett többen dolgoznak, de az semmiképpen sem következik ebből, hogy javult volna a fiatalok műveltsége – valószínűleg ennek éppen az ellenkezője történt. 

A négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest valamelyet nőtt a szakmunkásképzést elvégzők száma (17-ről 19 százalék lett), valamint egy százalékkal több a diplomás. Tavaly a fiatalok 12 százaléka rendelkezett valamilyen felsőfokú végzettséggel. 

Érdekes adat, hogy a 2008-as 60 százalék után 2016-ban saját bevallásuk szerint a fiatalok 73 százaléka beszélt valamilyen nyelvet, ami elég furcsa azzal együtt, hogy sokan azért nem jutnak be a felsőoktatásba, mert nem tudnak nyelvvizsgát szerezni. 

Szintén sokatmondó – és a fiatalok mellett a társadalom állapotára is jellemző –, hogy míg 2004-ben a fiatalok háztartásában 344 könyv volt átlagosan, addig 2016-ban már csak 172. Igaz, a négy évvel ezelőttihez képest valamivel több háztartásban vannak e-könyvek. 

Megy az ész nélküli fogyasztás

A fogyasztási szokások vizsgálatánál elég kemény elmozdulások vannak a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest. 

• 46-ról 60 százalékra nőtt a naponta ásványvizet ivók tábora.
• 41 helyett 58 százalék iszik naponta kávét.
• 23-ról 43 százalékra nőtt a napi tejivók száma.
• 9-ről 23 százalékra nőtt a cukrozott üdítőket naponta fogyasztók száma.
• 3 helyett naponta 10 százalék iszik naponta üdítőt.

Dicséretes viszont, hogy 2004 óta folyamatosan csökken a naponta dohányzó fiatalok száma. Az akkori 32 százalékról tavaly már csak 25 százalékuk vallotta magát ebbe a csoportba tartozónak. 

Nagyon nem bíznak a politikusokban 

A fiatalok 27 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt időszakban javult a gazdaság állapota, 29 százalékuk szerint viszont romlott. A javulást érzékelők főleg budapestiek és felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. 

A tanulmány talán legkeményebb megállapítása a közintézményekbe vetett bizalommal kapcsolatos: „Az elmúlt évek társadalomtudományi alapkutatásai, valamint a korábbi nagy mintás ifjúsági vizsgálatok azt jelezték, hogy a magyar társadalom, és azon belül a magyarországi fiatalok közintézményekbe vetett bizalma meglehetősen alacsony.”

A 2016-os adatok szerint a közintézmények jelentős részével, különösen azokkal, amelyek közvetlenül a politikához kötődnek (politikusok, kormányzat, országgyűlés), továbbra is meglehetősen erőteljes a bizalmatlanság

– olvasható a politikusok számára nem túl kedvező összegzés. 

Orbán Viktor szomorúsága

Bár a miniszterelnök úton-útfélen a liberalizmus bukásáról, hanyatlásáról és az ellene történő lázadásról beszél, a kutatás szerint ez egyben azt is jelenti, hogy Orbán Viktornak a magyar fiatalok jelentős része ellen is küzdenie kell. 

A korábbi nagy mintás ifjúsági vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a magyarországi 15–29 évesek inkább jobboldaliak, határozottan liberálisak, és egyértelműen mérsékelt orientációjúak

– írják a kutatásban, majd megjegyzik, hogy „nincs ez másképp 2016-ban sem". Ami igazán fájhat a miniszterelnöknek, hogy 2008-hoz képest nőtt a magukat liberálisnak valló fiatalok száma. 

Szintén beszédes, hogy a fiatalok között ugrásszerűen nőtt a demokrácia mellett elkötelezettek aránya. Amíg 2008-ban 40, majd 2012-ben 41 százalék mondta azt, hogy „a demokrácia minden létező politikai rendszernél jobb”, addig 2016-ban már a fiatalok 55 százaléka ragaszkodik foggal-körömmel a demokráciához. 

Viszont hozzátartozik, hogy rendkívül alacsony a fiatalok politikai érdeklődése: 44 százalékukat egyáltalán nem, 20 százalékukat pedig alig érdekli a politika. 

Borítókép: Christopher Furlong / Getty Images.