Nándor
9 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Még a fideszesek se vevők a civilellenes kampányra

soros orban civilek
2017.02.15. 07:05

A folyamatosan ellenségeket kereső, és az ellenük vívott küzdelemből nemzetpolitikai ügyeket kreáló kormány aktuális, és Orbán Viktor évértékelő beszédéből kivehetően jelenleg is zajló hadművelete a független civilszervezetek és azok külföldi támogatói ellen irányul. Orbán törekvése nem új: októberben derült ki, hogy az első felvonást, a svájci és norvég támogatásban részesülő civilek ellenőrzését már 2014 májusában ő maga rendelte el.

A civilek kisebb-nagyobb intenzitással, de folyamatosan zajló démonizálása az év elején pörgött igazán fel, amikor a Fidesz frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy a "Soros-birodalom álciviljeit" "el kell takarítani", és törvénymódosításokat ígért a hamarosan kezdődő tavaszi parlamenti ülésszakra.

A Závecz Research Kutatóintézettel együttműködve január végén egy ezerfős reprezentatív mintán azt próbáltuk felmérni, hogy mindezek fényében hogyan alakul a civilek és Soros György megítélése. A kormányzati propaganda sikeréről akkor lehetne biztosat mondani, ha korábban is születtek volna a mostanival összehasonlítható felmérések, ezek hiányában most a hazai civilekkel kapcsolatos közvélekedés jelenlegi alakulását tudjuk bemutatni.

Vagy nem tart elég ideje, vagy immúnis rá a társadalom, de a magyarok a civilekhez (továbbra is? jelenleg még?) elég pozitívan viszonyulnak. Ennek látszólag ellentmond, hogy a többségük – ötből három – a politikától, pártoktól és a külföldi pénzügyi, gazdasági szereplőktől függő intézményeknek tartja a civil szervezeteket. Ez a vélemény azonban egy olyan országban, ahol a politika a civilszférát is igyekszik uralni, ahol a társadalmi önszerveződés és a tudatos jótékonykodás kultúrája 25 évvel a rendszerváltás után sem igazán honosodott meg, és ahol ezért támogatáshoz leginkább állami forrásokból, esetleg cégektől vagy külföldről lehet jutni, sajnos meglehetősen reális.

Az első kérdéskörben más, a civilellenes kampány motívumaitól független szempontokra is rákérdeztünk, és a válaszokból leginkább a tanácstalanság rajzolódik ki. Az emberek kicsit inkább szegényebbnek, mint gazdagabbnak tartják e civileket. Teljesen megosztottak, hogy mennyire fontosak vagy jelentéktelenek az ügyek, amelyekkel a civil szféra foglalkozik, és a felük nem tudja jobb- vagy baloldalinak felcímkézni a szereplőit. Igaz, irreális, hogy a bő hatvanezer hazai civil és nonprofit szervezetről e szempontokból bárkinek pontos képe legyen, ezért lehet, hogy a kérdéseink sem voltak tökéletesek.

Azzal a kormányzati törekvéssel ugyanakkor a magyarok 77,5 százaléka egyetért, hogy a civil vezetőknek kötelező legyen vagyonbevallást tenniük. Valószínűleg hasonló adatokat kaptunk volna, ha arra kérdeztünk volna rá, hogy a BMW-s vagy a lakását épp felújító szomszédnak is kelljen-e vagyonbevallást tennie. Mindenesetre az amúgy kizárólag a megbélyegzésre alkalmas törvénymódosítás a jelek szerint nem fog rontani a kormány megítélését.

A második, kifejezetten a kormányzat által sulykolt vélemények elterjedettségére rákérdező körnél sokkal kevesebb volt a bizonytalankodás. Annak ellenére rendelkezünk határozott véleménnyel, hogy azok a civilek (például a jogvédők), melyeknek van értelmezhető viszonya a politikához és általában a közügyekhez, nagyságrendekkel kevesebben vannak a zömhöz (a szabadidős, kulturális, oktatási, sport- és egyéb szervezetekhez) képest.

Ötből három magyar nem osztja Orbán Viktor nézetét, aki már 2014 nyarán a külföldiek által fizetett politikai aktivistáknak nevezte a Norvég Alap által támogatott civileket, és elfogadhatónak tartja, ha a civilek külföldi támogatást kapnak. 83 százalék szerint rendben van, ha a civilek a kormányt bírálják. Bő 70 százalék ellenzi a kormánypárti "békemeneteket" szervező Civil Összefogáshoz, vagy épp az Orbán volt polgári köréhez, a Szövetség a Nemzetérthez hasonló, a kormányt támogató civilek kormányzati finanszírozását.

A többség tehát elég jól érti, hogy ideális esetben milyen egy demokráciában a civilek és a kormányzat viszonya – egyelőre nem bizonyultak átütőnek a fideszes politikusok civilellenes szólamai. Azonban ha, miként azt múlt heti évértékelőjében Orbán Viktor belengette, 2017 a Soros-féle civilek elleni harcról fog szólni, év végére a közvélemény jelentősen változhat e téren, még akkor is, ha pár tucatnyi civil jogvédő nyilvánvalóan kevésbé alkalmas a félelmek és az indulatok felkorbácsolására, mint a háborúk vagy a kilátástalan nyomor elől menekülő idegenek százezrei.

Lényegében ugyanilyen eredmények jönnek ki, amikor a válaszadóknak ötös skálán kellett értékelniük civilekkel kapcsolatos véleményeket. A többség, ha változó mértékben is, de nem hiszi, hogy a civileket külföldről irányítják, fontosnak tartja a kormányfüggetlen civilszférát, nem gondolja, hogy a politikába a civilek ne szólhatnának bele, és félti a kormánytól a demokráciát a civilek megtámadása miatt.

A kormány szerint a civileket külföldről irányító titokzatos "háttérhatalom" emblematikus figuráját, a milliárdos Soros Györgyöt a többség ellenszenvesnek tartja. Ez feltehetőleg részben az elmúlt években beindult, antiszemita felhangoktól sem teljesen mentes kormányoldali sorosozás eredménye, de a tőzsdei és valutaspekulációval óriási vagyonokra szert tevő üzletemberek sehol a világon nem különösebben népszerű figurák. Hiába költött az elmúlt évtizedekben felfoghatatlan összegeket a saját politikai eszményei jegyében filantróp jótékonykodásra, Sorost ettől a szélesebb közvélemény még nem kedvelte meg.

Hogy a közvéleményben élő Soros-képet kicsit jobban értsük, arra kértük a válaszadókat, hogy írják le a véleményüket a pénzember tevékenységéről. A megkérdezettek 76 százaléka semmit se tudott mondani Sorosról. Mivel a korábbi kérdésre, hogy rokonszenves vagy ellenszenves-e Soros, csak 13,8 százalék nem válaszolt, akár arra is lehet következtetni, hogy a válaszadók bő 62 százaléka lényegében anélkül véleményezte Sorost, hogy bármi konkrétumot tudna mondani a tevékenységéről.

Az érdemi minősítések között a negatívok vannak többségben. Legtöbben azt vetik Soros szemére, hogy beavatkozik a politikába, pedig ezt nem kellene – de ez a kritikus vélekedés is mindössze a népesség három százalékára jellemző. A leggyakoribb pozitív vélemény – ugyancsak három százalékos említéssel – az, hogy pozitív célokra ad támogatást. A válaszadók említették még, hogy Soros magyarellenes, árt az országnak, csak a pénzre hajt, ellenszenves, menekülteket hoz Európába (2-2 százalék), illetve hogy jót akar (szintén 2 százalék), gazdag üzletember, továbbá támogatja a civileket (1-1 százalék).

A pártszimpátia-mérésekkel egyidejűleg készített kutatás adatainak elemzéséből kiderül, hogy a civilszféra megítélése leginkább a párthovatartozással mutat összefüggést. Elsősorban a DK és az LMP támogatói viszonyulnak pozitívan a civilekhez, míg a fideszesek körében a legerősebbek az ellenérzések.

Ám még köztük is azok vannak többségben, akik szerint a civilek bírálhatják a kabinetet, és kaphatnak külföldről anyagi juttatást. Sőt, a fideszesek közel hattizede helyteleníti, ha a kormány olyan civil szervezeteknek ad pénzt, amelyek támogatják a politikáját.

A felmerésből az is kiderül, hogy minél iskolázottabb valaki, annál pozitívabban ítéli meg a civileket. A társadalom működésében betöltött szerepüket, fontosságukat főképp a diplomások értékelik.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)