Árpád
-2 °C
4 °C

A legsúlyosabb képek a tiszai jeges árról

IMG 1300  1600 c
2017.02.17. 14:24

Szabó Sándor fotós szívszorító pillanatokat örökített meg február 11-én a ritkán látható természeti jelenségről, a tiszai jeges árról – írja a Player.hu.

A fotós már napok óta figyelte a vízügyi jelentéseket, hogy merre tart az árhullám a Tiszán, hogy fotózhasson, hiszen több mint 30 éve nem volt ilyen jeges ár. Legutóbb 1985-ben történt, hogy fel kellett robbantani a jeget, mert a zajló jég megakadt a kanyarulatokban. Helyenként már elérte a 2,5 méter magasságot.

Csütörtök (február 9.) este jelezte az egyik környékbeli település polgármestere, hogy 10-én Győröcskénél, Záhony alatt néhány kilométerrel felrobbantják a jégtorlaszt – írta Szabó Sándor.

„Azért mentem, hogy ezt a robbantást fotózzam, de arra nem számítottam, hogy ilyen eseménynek leszek a szemtanúja” – fogalmazott.

Végül a robbantás elmaradt, mert a jég elindult magától, de mivel a folyó áradt, nem lehetett a közelébe jutni, hiszen az ártér víz alatt volt. Mivel jól ismeri a környéket, több helyen próbálkozott a folyó megközelítésével, de terepjáró híján volt, ahol nem mert bemenni, és volt, ahol a vízügyi szakemberek nem engedték fel a gátra.

Szabolcsveresmartnál két kilométerről tudta megnézni, ahogy zajlik a folyó, és hallotta a robajt. Úgy döntött, hogy a cigándi hídhoz megy, egy gátőr mondta, hogy nyugodtan hazamehet enni, mert két óra alatt érhet ide az árhullám. Végül Révleányvárhoz vezettek a nyomok, a helyi szakemberek is ott nézték meg a zajlást, odament Szabó Sándor is. A gátőr felengedte a gátra, majd amikor odaért, minden képzeletét felülmúlta a látvány.

Jégtáblára kapaszkodó vakondok, a jeges ár tetején rettegő őzek.

Másfél óra múlva meglátta, ahogy a kanyarban befordul a jégár. Először csak a jég jött, majd egyre sötétebb lett a folyó a sok szemét és törmelék miatt. A három őz még mindig a tetején állt, de volt róka és nyúl is, amelyek riadtan ugráltak jégtábláról jégtáblára az életüket mentve.

Aztán az őzek beleestek a vízbe, de szerencsére visszakapaszkodtak a jégtáblára, és amíg a fotós látta őket, még éltek. Volt egy őz, amely szintén tábláról táblára ugrált, de neki a jobb első lába el volt törve, csak a bőr tartotta, szörnyű látvány volt. „Ő végül kifáradva a fájdalomtól aléltan összegömbölyödött és egy jégtáblára feküdt, beletörődve a sorsába és átadva magát az elemeknek” – fogalmazott Sándor.

A jeges ár körülbelül hét kilométer hosszú volt, és másfél-két órán át tartott a vonulása.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?