Erzsébet
1 °C
4 °C

Újra összecsap a kormány a norvégokkal a civil pénzek miatt

2017.02.21. 19:33 Módosítva: 2017-02-21 20:26:54

Éppen most tárgyal a kormány a Norvég Civil Alap pénzeinek elosztásáról a norvégokkal, de hiába a 2015 végén kötött látszólagos megállapodás, egyáltalán nem biztos, hogy dűlőre jutnak egymással. A kormány problémája ugyanaz mint eddig: kormánykritikus szervezetekhez kerülhetnek a milliárdok. Orbánék ezt akadályoznák meg - írja a Magyar Narancs.

Kormány kontra civilek

A kormány és a civilek hosszúra nyúlt, a Norvég Civil Alappal kapcsolatos csörtéjéről tavalyi összefoglalónkban már olvashattak. Röviden: az akció 2013 augusztusában kezdődött egy cikkel és egy álcivilezős nyilatkozattal, hivatalosan azonban a 2014-es választások után két nappal indult, amikor Lázár János levelet írt a norvég kormánynak. Az utolsó, támogatott szervezet elleni adóvizsgálat 2016 elején zárult le. 

A sok vizsgálat nem volt véletlen, ugyanis tényleg rengeteg pénzről van szó. Norvégia, Izland és Lichtenstein nem EU-s tagállamokként is hozzáférnek az unió közös piacához, ennek fejében azonban fejlesztési forrásokat fizetnek a közösség szegényebb országainak, köztük Magyarországnak is. A pénz felhasználásáról ciklusokban egyeznek meg a felek. Az előző, 2009-től 2014-ig tartó ciklusban az ország 40 milliárd forintot kapott, ebből 4 milliárd vándorolt a civil társadalomhoz.

A civil pénzekről pedig nem a kormány, hanem a norvégok döntöttek, akik a négytagú, Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorciummal szerződtek le. A támogatók prioritásai alapján ők írták ki és bírálták el a civil pályázatokat.  A kormány vitatta a kiválasztásuk és a pénzosztás szabályosságát, valóságos hadjáratot indított ellenük, de egy Kehi-jelentés és a tömeges feljelentések ellenére a gyanú végül nem igazolódott.

Most akkor van vétójog, vagy nincs?

Lázár János januárban, a 168 órának adott interjúban elevenítette fel a több évig húzódó vitákat. A miniszter ekkor azt mondta:

Norvégia azóta hozzájárult, hogy más játékszabályok szerint működjön a pénzek elosztása.

Szerinte elfogadták a magyar kormány álláspontját, és itthoni jóváhagyás nélkül nem jelölnek ki lebonyolítót a civil pénzek kezelésére. A Magyar Narancs rákérdezett a Miniszterelnökségen, pontosan hogy kell érteni Lázár szavait. A sajtóosztályon megerősítették, hogy a magyar kormánynak vétójoga lesz a civil alap következő lebonyolítójának kiválasztásakor.

A Magyar Narancs újságírói megkeresték a norvég kormányt is az ügyben, ott azonban Lázár szavaival szöges ellentétben álló választ kaptak. Frank Bakke-Jensen, uniós ügyekért felelős miniszter szóvivője kérdésükre elmondta, hogy a civil társadalmi alap lebonyolítóit a donor országok választják ki. Hozzátette azt is, hogy a civil alap kezelőjének a kormánytól függetlennek kell lennie, releváns pályáztatási tapasztalattal és a civil szektor ismeretével kell rendelkeznie.

A megállapodás még nagyon messze van

Az előző ciklus megvalósítása 2016-ban lezárult. A következő, 2014-2021 közötti időszakra a donor országok már megkötötték a keretmegállapodást az EU-val, ami alapján Magyarország csaknem 66 milliárd forintnak megfelelő összegre lenne jogosult. Ennek legalább 10 százalékát a civil szervezetek kapnák meg, a maradékot pedig az állam pályáztathatná meg az előre kijelölt célok mentén. Ide tartozik például az energiahatékonyság, vagy a kulturális örökségvédelem.

A pontos menetrendről kéne most együttműködési megállapodást kötnie a magyar és a norvég kormánynak, de ez a civil pénzek körüli vita miatt alig halad. A Miniszterelnökség szerint pár hónap múlva várható a megegyezés, a norvégok pedig nem kívántak konkrét időpontot megjelölni. Más országokkal, köztük Szlovákiával, Romániával és Bulgáriával már megszületett a megállapodás és a kormányoktól függetlenül elindult az ottani alapkezelők kiválasztása is.

A vita vége tehát egyelőre még nagyon messze van. A Miniszterelnökség nem válaszolt arra, hogy beleegyeznének-e az Ökotárs újbóli kiválasztásába, de ezt a több évig húzódó konfliktus, Lázár szavai és Németh Szilárd januári ámokfutása után meglehetősen nehéz elképzelni. A jogszabályok alapján pedig mindenképpen a norvégok vannak lépéselőnyben. Az egész pénzügyi mechanizmust szabályozó rendelet és az uniós megállapodás értelmében ugyanis a donorok felelnek a civil programért, bár ettől el lehet térni az együttműködési megállapodásokban.

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója sem látja a helyzet feloldását, bár úgy gondolja, az előző ciklushoz képest még erősödtek is a civil alap kormányzatoktól való függetlenségét garantáló szabályok, és bizakodásra ad okot a szlovák, a bolgár és a román pályázati kiírás is. Azt is megjegyezte, hogy a donor országoknak továbbra is fontos lesz a jogvédelemmel, érdekérvényesítéssel foglalkozó, a közösségi részvételt segítő szervezetek támogatása.

Ugorhat az összes pénz

A norvég kormány nem kommentálta a Magyar Narancs azon kérdését, hogy a civil pénzek feletti vita befolyásolhatja-e a többi alap sorsát, de szerintük valószínű, hogy ha nem sikerül megegyezni, akkor egyáltalán nem kapunk pénzt. Azaz nemcsak a civileknek járó 6,6 milliárdnak, 

hanem a teljes, közel 66 milliárdos összegnek búcsút inthet a magyar kormány.

Ez érdekes jogi kérdéseket is felvet, hiszen hiába vállalták a norvégok az unió felé a pénz kifizetését, az egy fogadó ország ellenállásán elvileg meghiúsulhat. Ráadásul egy tavaly decemberi EUobserver cikk alapján a norvég alapok legfőbb kezdeményezettje, Lengyelország is beleszólást szeretne a civil pénzek elosztásába.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?