Paulina
16 °C
20 °C

Annyira azért mégsem rózsás a női áldozatok statisztikája

shutterstock 32785153
2017.02.22. 07:12

A nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekményekről kért részletes adatokat február elején a belügyminisztertől az LMP-s Szél Bernadett, és múlt csütörtökön meg is érkezett a válasz Pintér Sándortól. Pintér parlament honlapjára kitett levelében az adatok magyarázásába nem bonyolódott bele, de több oldalnyi, táblázatba szedett statisztikát adott ki. Az már az MTI hozzájárulása volt, hogy „Pintér: évről évre csökken a nők elleni erőszak” címet kapott és így terjedt el a hír, ami ennek megfelelően derűs hangnemet is ütött meg.

De ha alaposabban megnézzük az adatokat, azok adnak okot fenntartásokra a korai ünnepléssel szemben. Összeszedtük a Pintér-féle táblázatok legkiugróbb számait, és hogy valójában mit jelentenek.

Szinte nincs is már erőszakos közösülés?

A belügyminiszter táblázata egészen elképesztő javulást mutat: a 2010-es 241-ről 2016-ra mindössze 10-re esett vissza az erőszakos közösülés sértettévé vált nők száma. Hasonló a helyzet a szemérem elleni erőszaknál, ahol a női áldozatok száma hat év leforgása alatt évi 236-ról évi 9-re szorult a vissza.

A probléma ezzel az, hogy a mesébe illő javulást javarészt egy teljesen banális dolog okozta: a 2013 nyarán hatályba lépett új Btk. új fogalomhasználata, ami nem először tesz csodát a bűnözéssel. Ma már nincs olyan bűncselekmény, hogy erőszakos közösülés, és szemérem elleni erőszak sem létezik, helyettük van viszont szexuális erőszak és szexuális kényszerítés. Az MTI örömhíre ugyan nem tért ki ezekre, de ha jobban megnézzük, ott vannak ezek is a Pintér-féle táblázatban. Tavaly 306 nő esett szexuális erőszak áldozatául és 87 ellen követtek el szexuális kényszerítést.

Csökkenés azért még így is látszik az adatokból. 2010-ben a régi Btk. szerinti erőszakos közösülésnek és a szemérem elleni erőszaknak összesen 477 női áldozata volt. 2016-ben az újfajta bűncselekményeknek, a szexuális erőszaknak és kényszerítésnek összesen 393.

De még ezzel az összehasonlítással is érdemes óvatosan bánni. „A társadalmi érdeklődés és a közbiztonság szempontjából kiemelt jelentőségű szexuális erőszak bűncselekmények (…)  száma a vizsgált két évtizedben harmadára csökkent. Az utóbbi években 500 körül, a 2014. évben pedig először 400 alatt alakult a regisztrált szám. A statisztikai adatok ezen esetben is csak jelzésértékűek. Az ilyen cselekményekre adott

egyéni és a társadalmi reakciók ugyanis döntő kihatással vannak a büntetőeljárás megindulására és lefolytatására

- fogalmazott a Legfőbb Ügyészség a 2014-es bűnözésről szóló tájékoztatójában.

Ahogy 2015-ben megírtuk, nem csoda, hogy a szexuális erőszak csak az esetek töredékében jut a rendőrség tudomására, mert Magyarországon egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben azok, akik úgy döntenek, hogy a hatósághoz fordulnak. Az esélyeik pedig nem túl jók: az eljárás ritkábban végződik a támadó megbüntetésével, mint más bűncselekményeknél, csak nagyjából minden harmadik ügy jut el a vádemelésig.

Egyébként csak idő kérdése, hogy a régi terminológiával együtt az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak teljesen eltűnjön a statisztikákból, most is csak azért akad még mindig belőlük évente néhány, mert vannak kifutó bűnügyek. A rendőrségi statisztikákba ugyanis nem feltétlenül abban az évben kerül be egy bűncselekmény, amikor elkövetik, hanem akkor, amikor regisztrálják. (Erről részletesebben itt írtunk.)

Na és a szatírok?

Mivel nem számít erőszakos bűncselekménynek, a mutogatósok áldozatai kimaradtak a belügyminiszter táblázataiból. Érdekességképp mi azért megnéztük a police.hu-n elérhető adatbázisban, illetve az ügyészség honlapján elérhető statisztikákban, hogyan alakult a szeméremsértésnek nevezett bűncselekmények száma az utóbbi időben. Hat év alatt lényegében megduplázódott a regisztrált szeméremsértések száma, 2010-ben 258 volt, 2016-ban 536. Az esetek körülbelül 90 százalékában nő vagy kislány a sértett.

37 százalékkal visszaszorult a nők elleni erőszak?

A belügyminiszter táblázatában szerepel egy összesített szám is a személy elleni erőszakos bűncselekmények női sértettjeinek számáról. Nagyon látványos javulást mutat, a 2010-es 5124 2016-ra 3210-re olvadt, ami bő 37 százalékos csökkenést jelent. Ebben benne van 26-féle bűncselekmény, a viszonylag ritka hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazástól kezdve az emberölésig.

Az óriási csökkenés lényegében kétfajta bűncselekmény visszaszorulásának köszönhető, az egyik a rablás, a másik a testi sértés.

A rablások női sértettjeinek száma 1047-ről esett le 389-re, a testi sértéseké pedig 2242-ről 1479-re hat év leforgása alatt.

A rablásnál és a testi sértésnél is arról van szó, hogy a regisztrált bűncselekmények száma általánosságban is csökkent az elmúlt években. A police.hu-ról elérhető adatbázisban 2012-ig tudtunk visszamenni. A rablás esetében például azt számoltuk, hogy 2012-höz képest 62 százalékkal csökkent a sértettek száma, ezen belül a nőknél egy picivel jobban (64,2 százalékkal), mint a férfiaknál (60,7 százalékkal). A testi sértésnél nagyon hasonló a helyzet, csak kisebb arányú a javulás. 2010 és 2016 között 34 százalékkal esett vissza a női sértettek száma.

Csakhogy van valami, ami sokat ront az összképen. Ez pedig a kapcsolati erőszak, ami új tényállásként csak nemrégiben jelent meg a Btk.-ban, és az esetek 90 százalékában nők a sértettjei. A parlament hosszú vitatkozás végén és a vakkomondor-botrány után nem sokkal 2013. június 3-án szavazta meg, hogy a júliusban az új Büntető Törvénykönyv már ezt az új tényállást is tartalmazva lépjen hatályba. Azóta évről évre egyre több kapcsolati erőszakot regisztrálnak, legutóbb, 2016-ban 361 volt a női sértettek száma.

Valószínűleg nagyon sok az olyan eset, aminél korábban testi sértés címén indult volna eljárás, de mióta létezik külön a kapcsolati erőszak, inkább ezt, a jobban a konkrét bűncselekményre szabott tényállást alkalmazzák. Vagyis sokszor nem javulásról csak cseréről beszélhetünk: testi sértés helyett kaptuk a kapcsolati erőszakot. Erre enged következtetni, hogy azoknak a testi sértést elszenvedett nőknek a száma, akiket hozzátartozójuk bántalmazott, 2013-ban több éves csúcson volt 1013-mal, míg 2016-ban 766 volt. A különbség 237, kevesebb, mint ahányan kapcsolati erőszakot jelentettek.