Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Sírva hallgatta az ítélethirdetést a röszkei zavargásért elítélt férfi

2017.02.28. 06:59 Módosítva: 2017-02-28 14:03:09
A 2015-ös röszkei összecsapás után elfogott tíz migráns ügyvédeinek másodfokon sem sikerült kiharcolnia, hogy az ítélethozatal előtt vetítsék le az eseményeket megörökítő kamerafelvételeket, és ne csak a rendőri jelentésekre alapozzák, mi történt a helyszínen. A Szegedi Törvényszék lényegében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet: mindenki bűnös, csak az egyik vádlott büntetéséből lefaragtak valamennyit. A vádlottak egy kivételével már valószínűleg nincsenek Magyarországon, de a kiutasításból még problémájuk lehet.

A Szegedi Törvényszék kedden kihirdette a másodfokú ítéletet annak a tíz migránsnak az ügyében, akiket a 2015 szeptemberi röszkei könnygázas, vízágyús, kődobálós összecsapás után fogtak el.

Sírva hallgatta az ítélethirdetést

A perbe fogott embereket – köztük egy idősödő, beteg nőt (a külön perben terrorizmus miatt 10 év fegyházra ítélt Ahmed H. anyját), egy bottal járót és egy kerekesszékes férfit – azzal vádolta az ügyészség, hogy a tömegzavargás résztvevőjeként lépték át illegálisan a magyar határt.

A keddi tárgyalási napon a tíz vádlottból mindössze egy, a hetedrendű vádlott jelent meg, Yamen A., aki kénytelen volt előzetesben kivárni, amíg másodfokra kerül az ügy. Ő, a megafonba kiáltozó férfi első fokon 3 év börtönt és 10 év kiutasítást kapott.

A bíróság egy részletet kivéve helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, mind a 10 vádlott bűnös, ugyanakkor Yamen A. büntetését 2 év börtönre és 6 év kiutasításra mérsékelték. A 22 éves szír fiatalember elsírta magát az ítéleten, mivel így is az ő büntetése maradt a legsúlyosabb. Ha a büntetése kétharmadának letöltése után megnyílik a lehetősége a feltételes szabadlábra bocsátásra, már nem kell sokáig börtönben ülnie, hiszen 2015 szeptembere óta előzetesben van, amit beleszámítanak a 2 évbe.

Egyikük oltalmazott lett

Első fokon a Szegedi Járásbíróság mind a tíz embert bűnösnek mondta ki tavaly nyáron. Az ítélet szerint mindannyian résztvevői voltak a tömegzavargásnak, még ha ők maguk nem is bántottak senkit, nem voltak erőszakosak. Heten letöltendő, hárman (a három legelesettebb vádlott) felfüggesztett börtönt kaptak, és változó hosszúságú időszakra kiutasították őket Magyarország területéről. A nő volt az egyetlen, akit nem utasítottak ki az országból, mivel őt addigra már a vádlottak közül egyedüliként jogerősen elismerték oltalmazottként.

Az első hat vádlottat egyformán 14-14 hónap letöltendő börtönre ítélték, de az előzetes letartóztatásban töltött idő beszámított a büntetésükbe. A már említett hetedrendű vádlott eredeti büntetése 3 év börtön és 10 év kiutasítás volt, ez enyhült most 2, illetve 6 évre.

A kiutasításból még komoly gondjuk lehet

A keddi tárgyaláson elhangzott, mi történt a vádlottak magyarországi menedékkérelmeivel. Oltalmazotti státuszt, ahogy írtuk, egyedül az idősödő, beteg asszony kapott. A többiek közül senki sem lett nálunk sem oltalmazott, sem elismert menekült. A menekültügyi eljárásokat a legtöbb esetben megszüntették, mivel az érintettek ismeretlen helyre távoztak. A tárgyaláson többekről egyértelműen elmondta az ügyvédjük, hogy már elhagyták Magyarországot, van, aki most épp Belgiumban, más Németországban van. Valószínűsíthetően a többiek is így tettek.

Letöltendő börtön rájuk már nem vár, de amiben számukra a keddi, jogerős ítéletnek nagy jelentősége lehet, az a rájuk kiszabott kiutasítás büntetés. Az ügyvédeik a perbeszédeikben próbálták kérni, hogy ha már nem helyezik hatályon kívül az első fokú ítéletet, vagy nem mentik fel őket, akkor legalább a kiutasítást mellőzzék. Nem véletlenül. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az ítélet szövege ugyan csak a Magyarországról területéről történő kiutasítást tartalmazza, de gyakorlatilag, ahogy megírtuk, a vonatkozó törvény miatt

a kiutasítás az egész Európai Unió területére vonatkozik.

Ez pedig még komoly bajba sodorhatja azokat, akiknek a családtagjai korábban sikeresen eljutottak mondjuk Ausztriába, Németországba. Őket most az a veszély fenyegeti, hogy elszakítják őket a feleségüktől, gyerekeiktől.

Megint lesz tüntetés is

Az elsőfokú ítélet ellen mindenki fellebbezett. Az ügyész minden vádlott esetében súlyosabb büntetést, hosszabb börtönt, hosszabb kiutasítást akart. Arra a három emberre, akik először felfüggesztett börtönbüntetést kaptak, a többiekhez hasonlóan végrehajtandó börtönbüntetést kért. A vádlottak és az ügyvédeik is mind fellebbeztek: hatályon kívül helyezést vagy azt kérve, hogy mentsék fel őket, vagy pedig - ha ez nem sikerül - enyhítsék a börtönbüntetésüket, a kiutasítást pedig mellőzzék. Az elsőfokú ítélet ellen tiltakozó tüntetés volt a Kúria Markó utcai épületénél.

A Migráns Szolidaritás Csoport kedd estére is szervez egy figyelemfelkeltő szolidaritási akciót az általuk abszurdnak tartott és koncepciós pernek nevezett röszkei ügy miatt. A rendezvény kiírása szerint fél hétkor gyűlnek össze a budapesti Mikszáth Kálmán téren, hogy "bűntettei miatt a magyar államot bíróság elé" állítsák.

9 és fél hónapig mind fogságban voltak

Mire az elsőfokú ítélet megszületett, már mind a tíz vádlott 9 és fél hónapot töltött fogságban Magyarországon, ki előzetes letartóztatásban, ki papíron házi őrizetben (valójában őrzött szálláson) volt az összecsapás óta. A tavaly júliusi ítélethirdetéskor úgy tűnt, a megafonos hetedrendű vádlott kivételével mind szabadulhatnak, és nyitott táborba vagy magánszállásra kerülhetnek.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal azonban keresztülhúzta a számításukat, és a szökés veszélyére hivatkozva menekültügyi őrizetbe vették a kerekesszékes és a bottal járó menedékkérőt. Pár nappal később a békéscsabai bíróság felülírta a BÁH döntését, és nem hosszabbította meg a menekültügyi őrizetet. A két férfi szabadult, nyitott menekülttáborba került, Bicskére, ugyanoda, ahová a Helsinki Bizottság jogvédő szervezet harmadik ügyfele, az idős nő is. A Helsinki akkor úgy tudta: a többi vádlott esetében is ugyanilyen döntés született, kivéve az előzetesben ülő megafonost és még egy férfit, aki a többieknél jóval adott be menedékkérelmet.

A fordítási botrány ügyében még nyomoznak

A most másodfokra került röszkei ügy volt az, amelyben fordításbotrány robbant ki, felmerült, hogy a fordító teljesen átköltötte, tartalmilag is alaposan megváltoztatta az egyik vádlott, egy fiatal szír fiú írásos beadványát. A Szegedi Járásbíróság bírája, Arany János hamis tanúzás gyanúja miatt feljelentést tett tavaly tavasszal.

Az ügyben még mindig folyik a nyomozás, a határidejét legutóbb április 18-ig hosszabbította meg a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség. Az Index a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségtől nem egészen két hete azt a tájékoztatást kapta, hogy a nyomozó ügyészség az ügyben egy személyt gyanúsítottként hallgatott ki. A nyomozás érdekeire hivatkozva további részleteket egyelőre nem közöltek.

A rendőri jelentés közokirat, tehát helyes

Nagyrészt éppen ez a fordítási botrány volt a hivatkozási alap, amikor a keddi tárgyaláson a védőügyvédek mind kérték, hogy a bíróság tegye a tárgyalás anyagává, vagyis vetítse le, elemezze ki azokat a videófeltételeket, amik a röszkei összecsapásról készültek. Ez ugyanis nem történt meg első fokon, a járásbíróság a videókról készült rendőri jelentésekből dolgozott. Az ügyvédek szerint ez eleve sérti a közvetlenség elvét, a fordítási ügy miatt pedig különösen fontos lenne ellenőrizni, hogy a megafonba mondott mondatok vajon tényleg úgy hangzottak-e el, ahogy azt a rendőrségnek dolgozó tolmács fordította, vagy egyáltalán a helyszínen dolgozó tolmács jól fordított-e a migránsok és a rendőrök között a zűrzavarban.

A másodfokú bíróság is elutasította azonban a kamerafelvételek levetítésére vonatkozó védői indítványokat. Joó Attila tanácselnök az indokláskor ezt azzal magyarázta, hogy a rendőri jelentés mint olyan közokirat, ami benne van, azt hitelesnek kell tekinteni, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik. Másrészt azt mondta, hogy értelmetlen lenne végignézni a 4 órás videófelvételt, ha nincsenek itt a teremben a vádlottak, és az ő távollétükben kellene vitatkozni arról, hogy most akkor ők látszanak-e a képeken vagy sem.

Joó az első fokon eljárt bíróságot sem kritizálta túlzottan keményen azért, mert nem foglalkozott a videókkal, amikor még ott ült a tárgyalásokon mind a tíz vádlott. "Ha nem is a lehetséges, de a szükséges mértékben lefolytatta" a bizonyítási eljárást, mondta a járásbíróságról, amely - ahogy a Helsinki Bizottság ügyvédje felidézte - csak rendőrtanúkat hallgatott meg a Röszkénél történtekről, a védelem által kért tanúkat nem hívta be.

Se kényszer, se tévedés

A másodfokon is megerősített ítélet indoklásának a lényege: tény, hogy a vádlottak jogellenesen léptek be Magyarországra Röszkénél, a kérdés csak az, hogy van-e esetükben valamilyen büntethetőséget kizáró ok. Az ügyvédek több ilyet is felsoroltak a védőbeszédeikben, de a bíróság egyiket sem látta megállapíthatónak.

A törvényszék a Helsinki Bizottság jogászának genfi egyezményre vonatkozó érvét azzal tette félre, hogy Szerbia biztonságos harmadik országnak számít. A másodrendű vádlott ügyvédje azt vetette fel, hogy védence kényszer hatására cselekedett, csak a tömeg sodorta. A bíró szerint azonban büntetőjogi értelemben vett kényszerről itt nincs szó. A legáltalánosabb védekezés a perben az volt, hogy a vádlottak tévedésben voltak, azt hitték, a hatóságok végül mégiscsak átengedik a szerb oldalon feltorlódott tömeget, ezért indultak meg. A bíró viszont azt mondta: elhúzódó, erőszakos jellegű tömegzavargás volt, a kétszárnyú kaput erőszakkal nyitották ki a zavargás résztvevői, "senki sem gondolhatta ilyen körülmények között, hogy jogszerűen lép be".

Megafonozott, tehát vezetett?

A másodfok is arra jutott: nem számít, ha személy szerint egyik vádlott sem bántott senkit, ha ők nem voltak erőszakosak. A bíró szerint tömegzavargásnál a bűnösséghez elég, hogy ott voltak, vagyis "elegendő a támogató jellegű fizikai jelenlét".

A 22 éves hetedrendű vádlott a megafonozással érdemelte ki a többiekénél súlyosabb büntetést. A rendőri jelentés alapján sok mindent mondott (például: "Fiatalok, tapsoljátok meg őket", "Hősök vagytok", "Thank You, Hungary!"), az indoklás szerint ez a mondata volt az, amit súlyosnak értékeltek: "Átmegyünk, ne foglalkozzatok vele, hogy ott vannak a rendőrök, mindenképpen át fogunk menni". A bíró szerint így, hogy hangszórót ragadott, a tömegzavargás vezetőjének lehet őt tekinteni. A büntetését azért enyhítette mégis az első fokhoz képest, mert szerinte az első fok túlértékelte ezt a vezető szerepet, a büntetés nem volt arányos a többiekével.

A vádlott még az ítélethirdetés előtt, az utolsó szó jogán újra elmondta, mennyire sajnálja a történteket, és hogy ő senkit nem buzdított erőszakra, csak akkor indultak meg, amikor látták, hogy a kapu kinyílik.

Egyébként ő az egyetlen, akinek az ügyében egyáltalán nem indult menekültügyi eljárás Magyarországon, pedig azt állítja: ő a börtönben megírta az erre vonatkozó kérelmet. Arról már nem kapott hírt, mi lett a kérelmével. A bíró külön rákérdezett erre a BÁH-nál, onnan kapta meg a tárgyalás alatt a friss választ: nincs és nem volt menekültügyi eljárás.