Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kilencosztályos iskola lesz és radikálisan új alaptanterv

2017.03.07. 13:06 Módosítva: 2017-03-07 16:27:34
A tervek szerint 2019-től kilencosztályos általános iskolát vezetnének be Magyarországon, az eddigi Nemzeti alaptantervet pedig radikálisan újragondolják, jelentette be a köznevelési kerekasztal ülése után Palkovics László oktatási államtitkár. Palkovics szerint ezekről a tervekről a múlt héten már a kormányt is tájékoztatták, amely rábólintott az elképzelésekre, de még sok részletet kell tisztázni.

A tervek röviden:

  • Kilenc évfolyamos általános iskola bevezetését tervezi a kormány. A plusz évfolyamot az óvoda és az iskola közötti szakadék áthidalására hoznák létre 2019-től.
  • Teljesen újragondolják a Nemzeti alaptantervet (NAT). Ennek középpontjában a lexikális ismeretek mellett a használható tudás, a gyermekek érzelmi és értelmi fejlődése, a most tantárgyakra szétbontott ismeretek összekapcsolása áll.
  • A NAT-ról szakmai vita indul, minden érintett véleményére kíváncsi a kormány. 
  • Az új tervekhez iskolabővítésekre és több pedagógusra lesz szükség. Átalakítják a pedagógusképzést és a pedagógus-továbbképzést.

Az oktatási államtitkárság és a köznevelési kerekasztal az elmúlt hónapokban elemezte a lesújtó magyar PISA-eredményeket, a szintén nemzetközi TIMSS-mérés és a magyar kompetenciamérés tanulságait. Erről jelentést készített a kormánynak. Ezek alapján készült új koncepció a magyar oktatás minőségének javítására. 

A tervek szerint a kilencosztályos iskola plusz évfolyamát az óvoda és az iskola közötti szakadék áthidalására hoznák létre, ahol felkészítenék a gyerekeket a hatékony tanulásra, hangzott el a köznevelési kerekasztal ülése után. Ezt természetesen felmenő rendszerben vezetnék be, így legkorábban a 2019-ben iskolába lépő korosztályra vonatkozna. 

Ehhez új tantermekre, iskolabővítésre és több pedagógusra lesz szükség, ami többletköltségeket is igényel. Palkovics László azt mondta: szeretnék 2019-ben bevezetni az új struktúrát, de csak akkor, ha ehhez minden feltétel megvan, mert nem szeretnének káoszt az oktatásban. A kilencosztályos iskolák ötletéről itt írtunk bővebben.

Nemzetközi mérések alapján jutottak arra, hogy a gyerekeket a legjobban 3–12 éves koruk között lehet fejleszteni. Ebben a szenzitív korban képesek elsajátítani a későbbi tanuláshoz szükséges alapkompetenciákat. Ekkor van lehetőség az olvasási, írási és számolási képességek elmélyítésére, ami minden későbbi tanulás alapja.

A kilencedik évfolyamot azért nem érdemes az iskoláskor végére tenni, mert „aki addig nem tanult meg írni-olvasni-számolni, az már akkor sem fog” – mondta Csépe Valéria pszichológusprofesszor, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. A miniszteri biztos szerint az első plusz iskolai év nem „átmeneti tároló”, nem szeretnék sem -1., sem nulladik évfolyamnak nevezni. Itt lehet a gyerekeket megfelelően megismertetni a számfogalmakkal, az írás alapjaival, ekkor lehet fejleszteni a tanuláshoz nélkülözhetetlen értelmi, érzelmi, emlékezeti vagy magatartásszabályozó képességeiket. 

Az Index kérdésére Palkovics László azt mondta:

meg kell vizsgálni, hogyan érinti a plusz egy évfolyam a most 16 éves korig tartó tankötelezettséget.

Az államtitkár szerint azt is vizsgálják, ez milyen változást jelent a középiskolák, a felsőoktatás és a munkaerőpiac számára.

Teljesen újragondolják a Nemzeti alaptantervet

Az iskolai oktatás alapját jelentő, a minden iskolában elsajátítandó közös tudásanyagot meghatározó Nemzeti alaptantervet nem toldozgatni szeretnék, hanem alapjaiban újragondolni, mondta Csépe Valéria. Ehhez figyelembe vették azokat a sikeres nemzetközi példákat, amelyek összeegyeztethetők a hazai tradíciókkal is. „Megváltozott a környezet, amiben a gyerekek felnőnek és amiben később dolgoznak, ezért új szemléletű tantervre van szükség. A mostani alaptanterv rendszerében és tartalmi illeszkedéseiben komoly hiányosságok vannak” – mondta a professzor.

A Csépe Valéria által elmondott alapelvek az új NAT-ról röviden:

  • Az alaptantervben nem a minél több ismeret elsajátítása lesz a lényeg, hanem a tanuláshoz és a későbbi munkához szükséges kulcskompetenciák (például az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, a matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák vagy a digitális írástudás) kialakítása.
  • A NAT középpontjában a gyermek áll. Az alaptantervnek a gyerekek érzelmi és értelmi fejlődését kell szolgálnia. A pedagógusnak ezt a folyamatot kell segítenie.
  • Át akarják lépni a tantárgyak szigorú kereteit, ezért műveltségterületekben gondolkodnak. Gyakorlati szemmel és az ismeretek alkalmazhatóságát figyelembe véve komplexebb szemléletben tervezik át a tananyagot. Arra próbálják megtanítani a gyerekeket, hogy egy-egy probléma vagy jelenség értelmezésekor tudják mozgósítani a különböző órákon tanultakat.
  • A kilenc évfolyamos iskola nem több tananyagot jelent. A tananyagot át kell szervezni az életkori sajátosságoknak, a gyermekek érdeklődésének megfelelően. Mindez lehetőséget ad az ismeretek és a képességek elmélyítésére. 
  • Nem a tankönyv az egyedüli forrása a tanulásnak: erősíteni kell a számítógép-alapú oktatást és mérést.  
  • Erősíteni kell az életvezetési képességeket (life skills).
  • Időt és lehetőséget kell adni a lemaradók felzárkóztatására és a tehetségek kibontakoztatására.

Csépe Valéria külön hangsúlyozta: a Nemzeti alaptanterv megújítását alapvetően szakmai kérdésként fogja fel. Minden érintett véleményét szeretnék kikérni. Fontosnak nevezte azt is, hogy az újítások csak úgy vezethetők be, ha erről a pedagógusokat is meg tudják győzni. A professzor azt mondta:

Látom a támogatást, értem és érzem az ellenállást. Minden szakmai vitának állok elébe. 

Javítják a pedagógusképzést

Mindehhez új szemléletű pedagógusképzésre és -továbbképzésre lesz szükség, mondta Sipos Imre a tanárképzésért felelős miniszteri biztos. Jobban össze kell hangolni az óvópedagógusok és az alsó tagozatos tanítók, illetve az általános iskola felső tagozatán és a középiskolákban dolgozó tanárok képzettségét. A tanárképzésben fontos szempont lesz a gyakorlati, élményszerű tanítási módszerek elsajátítása. A továbbképzéseket a felsőoktatási intézményekhez szeretnénk telepíteni.

Civilek: Nem volt egyeztetés

A NAT koncepciójának átalakítását már tavasszal bejelentették, azonban a munkálatokról a mai napig semmilyen információ nem szivárgott ki, közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). A CKP-hez csatlakozott 59 szervezet egyikéhez sem érkezett megkeresés a kormány részéről, így nem kérték fel az együttműködésre az osztályfőnökök, magyartanárok, történelemtanárok, könyvtárostanárok, nyelvtanárok, nevelési tanácsadók, szakképzésben dolgozók, SNI-s szülők, roma gyerekekkel foglalkozók, pedagógiai szakértők egyesületeit.

Hiába ígéri az Emmi, hogy a most nyilvánosságra kerülő tervezetet társadalmi vitára bocsátják, ha a koncepcióról magáról nem volt vita, írja a szervezet. „Az »egyeztetés« ebben a közoktatás szempontjából alapvető kérdésben is a NER-ben saját maga hazug karikatúrájává vált folyamatot jelenti: a kész anyagot lehet véleményezni, és ha szerencsénk van – ilyen ritkán szokott lenni –, valamilyen részletkérdésben változtatást lehet elérni” – olvasható közleményükben.