Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Itt vannak a magyar iskola kudarcai és küzdelmei

D KOM20120924002
2017.03.09. 13:54
A hivatalos gyorsjelentés szerint a magyar iskolákban elvégzett országos kompetenciamérés adatai alapján sem matematikából, sem szövegértésből nem romlott a diákok teljesítménye. Pedig az adatok ennél jóval többet mutatnak: súlyos esélyegyenlőtlenséget. A magasan az átlag felett teljesítő csúcsgimnáziumok mellett ott vannak a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztéséért heroikus küzdelmet folytató falusi iskolák, és azok is, amelyekben kivétel nélkül mindenki a minimumszint alatt teljesít. Van egy világszínvonalú mérésünk, de ennek eredményei egyelőre nem látszanak az oktatáspolitikai döntésekben, mondja az oktatáskutató.

A magyar oktatásról már sok rosszat elmondtunk, de van egy dolog, amiben a világon egyedülállóak vagyunk. Néhány amerikai állam kivételével nincs még egy olyan ország, ahol 2008 óta minden évben felmérik az összes hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diák képességeit. Csak összehasonlításul: a PISA-felmérést Magyarországon 200 iskola 5600 15 éves tanulója töltötte ki. A legutóbb 2016 májusában végzett országos kompetenciamérés 4308 iskolában 242 394 (!) diák részvételével készült. Ennek eredményei jelentek meg a múlt héten az Oktatási Hivatal honlapján.

Gondolkodjon!

A nemzetközi PISA-felméréshez hasonlóan ezeken a teszteken sem azt kérdezik ki, mit magoltak be a gyerekek a tankönyvekből. Olyan tesztfeladatokat adnak, amelyeken hétköznapi, gyakorlati problémákat kell megoldani az iskolában tanultak segítségével. Szövegértési és matematikai feladatok vannak, de mint látni fogják, a szöveg értelmezése a matematikai feladatoknál is nagyon fontos. Pont úgy, ahogy a való életben sem tantárgyanként oldunk meg problémákat.

Tessék, itt egy hatodikos feladat. Nem túl nehéz, de tudni kell hozzá olvasni, és szükség van egy kis matematikára.

Ez pedig egy nyolcadikos feladat:

Itt nézheti meg az eredményeket

Ha az ön gyermeke tavaly májusban hatodikos, nyolcadikos vagy tizedikes volt, erre a linkre kattintva megnézheti az eredményeit egy személyes kód beírása után. Ha hajlandó odaadni önnek a kódot a gyerek, láthatja, hogyan áll az osztály, az évfolyam vagy az országos átlaghoz képest.  

Az iskolák összesített átlageredményeire itt lehet rákeresni. Ehhez nem árt tudni az intézmény minisztériumi azonosítóját. Ezeket itt találja. Az adatlapokon böngészhetők egy-egy iskola eredményei, például az, milyen a színvonala a hasonló típusú iskolákhoz vagy az országos átlaghoz képest, és mennyiben javított vagy rontott korábbi eredményein.

Ezeket a feladatokat azért mutattuk be most önnek, hogy ráhangolódjon a grafikonokra, mert ebben a cikkben mutatunk most néhányat. Ígérjük, nagyon egyszerűek lesznek. Az Oktatási Hivatal első gyorselemzése szerint 2008 óta sem matematikából, sem szövegértésből nincs jelentősebb változás az országos átlageredményben, csak kisebb ingadozások figyelhetők meg. Az adatok részletes elemzése csak áprilisra készül el. Úgy tűnik, minden rendben van. 

Válogatott gyerekekkel könnyű

Minden évben megállapítják, hogy az országos kompetenciamérés eredményeiben nincs különösebb változás

– mondta az Indexnek Nahalka István oktatáskutató, aki kérésünkre belenézett a most elérhető adatokba. Álláspontja szerint az például figyelmeztető jel lehet, hogy a nyolcadikosok matematikaeredményeiben csökkenés figyelhető meg 2015-höz képest, még ha ez nem is szignifikáns eltérés.

Ez a felmérés azonban ennél sokkal többet árul el az oktatás minőségéről, a pedagógusok munkájáról és az iskolák közötti különbségekről. A nyolcadikos matematikaeredményeket nézve nagyjából ugyanazok az iskolák állnak az élen, mint tavaly, mondta Nahalka István. Ezek között is elsősorban hat évfolyamos középiskolák és néhány nyolc évfolyamos szerepel, illetve néhány általános iskola. Itt van például a budapesti Városmajori Gimnázium nyolcadikos évfolyamának eredménye az országos átlaghoz képest.

A hatosztályos Városmajori Gimnázium az országos rangsorokban a tíz legjobb középiskola között szerepel. Nahalka István korábban az Indexen is kifejtette: az abszolút teszteredményeknek, főleg pedig az ezek alapján felállított rangsoroknak nem sok értelmük van. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok ugyanis a középiskolai felvételiken a nagyon jó képességekkel rendelkező, magas előzetes tudásszinttel rendelkező és általában jó családi hátterű gyerekekből válogatnak. Velük nem nehéz átlagosan jó eredményeket elérni.

100 százalék a minimumszint alatt

Az oktatási rendszer lényege viszont épp az, hogy mindenkinek egyenlő esélyeket nyújtson. A családi szocializáció miatt sokan már az óvodában komoly hátrányokkal küszködnek. Éppen ezért pont azokban az iskolákban kellenének jobb feltételek, jobb tanárok és több pénz, amelyekbe ezek a gyerekek kerülnek. Az országos felmérés azt is mutatja, hogy ezt a feladatot az iskolák egy része jól teljesíti, mások pedig nem.

A most következő példában szándékosan nem nevezzük meg az iskolát, mert senkit sem szeretnénk pellengérre állítani, épp elég nehéz helyzetben van ez az oktatási intézmény. Az egyik Jász-Nagykun-Szolnok megyei község általános iskolája például tavaly az abszolút eredményeket nézve a 2730. volt az iskolák között. A nyolcadikosok matematikaeredményei itt jóval az országos átlag alatt vannak, de az iskola a hasonló községi általános iskolákhoz képest is alulteljesít.

A nyolcadikosok 100 százaléka minimumszint alatti eredményt ért el.

Ezen a grafikonon látszik, hogy a küzdelem itt ennek a katasztrofális eredménynek legalább a megtartásáért zajlik.

Ha ennél az iskolánál a hatodikosok szövegértési eredményeit nézzük, ott viszont valamelyest javuló tendenciát figyelhetünk meg.  

Nem szükségszerű azonban, hogy a kistelepülések iskolái ennyire le legyenek maradva. A Nyíregyházához közeli apagyi iskola nyolcadikosainak matematikaeredményei például rendszeresen elérik az országos átlagot. Itt a minimumszintet el nem érő diákok aránya csak 4,8 százalék.

Iskolarangsorok másképpen

Két olyan iskolarangsor is készült, amiben az élen nem a válogatott gyerekek versenyistállói állnak, hanem azok az intézmények, amelyek valóban tudják fejleszteni a halmozottan hátrányos helyzetű diákokat. Még ha ezekben a diákok teljesítménye nem is felel meg mindig az országos átlagnak, az eredményes pedagógiai munkának köszönhetően kimutatható a fejlődés.

Nem érdemes trükközni

Nahalka István szerint a kisebb iskolákban általában az osztálylétszámok is alacsonyabbak. Ezekben az intézményekben ezért gyakran esetleges, hogy milyen tanulócsoport alakul ki, ami az eredmények ingadozásában is megmutatkozik. Az ugráló eredményeket nézve az sem zárható ki, hogy az iskolák trükköznek a tesztek kitöltésekor, hogy saját eredményeiket javítsák. Ebben szerepet játszhat az a félelem is, hogy a rossz eredmények láttán a fenntartó beavatkozik az iskola életébe.  Nahalka  István szerint ezt nagyon rosszul teszik az intézmények, hiszen a felmérés talán legfontosabb célja épp az, hogy tükröt tartson az iskoláknak: megmutassa, milyen területen kell javítani a pedagógiai munkát.

Az oktatáskutató szerint a kompetenciamérések nagy előnye, hogy azt is meg tudják mutatni, melyik iskola tud igazán hatásos fejlesztő munkát végezni rosszabb szociokulturális hátterű gyerekekkel. A tesztekkel párhuzamosan ugyanis a diákok önkéntes alapon olyan anonim adatlapot is kitölthetnek, amely a családi hátterükre utal. Az ebből képzett családi háttér index és az abszolút eredmények összevetésével egész más rangsor jön létre. Ez sokkal többet mutat az iskolában folyó pedagógiai munka eredményességéről. Miután visszamenőleg megnézhetők az osztályok és gyerekek korábbi eredményei is, a fejlődésükről és képet alkothatunk. Ezt a munkát mutatja a legutóbbi grafikonon szereplő apagyi iskola példája: a diákok eredménye itt matematikából szignifikánsan jobb, mint ami a gyerekek családi háttere alapján átlagosan várható lenne. Nem véletlen, hogy az iskola tavaly a harmadik helyen szerepelt a pedagógiai hozzáadott érték alapján képzett rangsorban.

Kiváló mérőeszköz

„A magyar kompetenciamérés a világon egyedülálló pedagógiai értékelés abban a tekintetben, hogy több évfolyamot teljesen felmér, és az egymást kétévenként követő eredményeket tanulói szinten is összekapcsolja. Tartalmi irányultsága hasonló a PISA-vizsgálatokhoz, hiszen ez is az alkalmazható tudást méri” – mondta Csapó Benő professzor, a Szegedi Tudományegyetemen működő MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport és az Oktatáselméleti Kutatócsoport vezetője. A PISA-vizsgálatok a magyar oktatás egészéről adnak képet nemzetközi összehasonlításban. A PISA-felmérés nagy mennyiségű háttéradatot is gyűjt, és az eredményeket az OECD hatalmas statisztikai adatbázisába helyezve lehet elemezni, ami értékes rendszerszintű visszacsatolást jelent. A kompetenciamérés az oktatás országon belüli állapotáról, az intézmények közötti különbségekről ad képet évenkénti gyakorisággal. Csapó Benő szerint sajnálatos, hogy csak a szövegértés és a matematikai tudás felmérésére van lehetőség. Remélhetőleg a teszt később kiegészül a természettudományos kompetenciák mérésével is.

A magyar kompetenciamérés a legkülönfélébb elemzésekre ad lehetőséget, mondta a professzor. Külön erőssége, hogy ugyanannak a tanulónak a két év különbséggel (6-8. és 8-10. évfolyamok) elvégzett felmérése alapján jó becslést lehet adni arról, mennyit fejlesztette őt az iskola két év alatt a felmért területeken. Láthatóvá teszi az egykor egy általános iskolai osztályba járó, majd később különböző középiskolákba kerülő gyerekek eredményeinek javulását vagy romlását.

Jó becslések készíthetők arról is, melyik iskolában erős a fejlesztő munka, a pedagógiai hozzáadott érték a rosszabb szociokulturális hátterű gyerekeknél. Nem elhanyagolható az sem, hogy az oktatáspolitika számára is fontos visszajelzést jelent ez a mérés. Ez alapján pontosan azonosítható, mely iskolák számára kell további erőforrásokat biztosítani, eszközökben, speciális képzettségű szakemberekben, pedagógusok továbbképzésében. A teszteredmények alapján maguk az intézmények is fontos értékelést kapnak saját munkájukról, a problémák megoldására irányuló helyi erőfeszítések, innovációk hatásáról.

Ha van egy jó fegyver, miért nem használják?

Valószínűleg önben is felmerült ezek után a kérdés: ha ilyen nagyszerű mérőeszközünk van, miért nem használják ezt az oktatási rendszer javítására? Nahalka István úgy látja, bizonyos kormányzati dokumentumokban már megjelentek olyan érvelések, amelyek használnak bizonyos ismereteket a kompetenciamérésekből, de a döntésekben ennek nem látni a nyomát.

Nahalka szerint ha nagyon komolyan venné a kormányzat ezeket a felméréseket és a PISA eredményeit, akkor nem ilyen döntéseket hozna, és sokkal komolyabban venné az esélyegyenlőség kérdését. Az oktatáskutató szerint azonban a magyar oktatáspolitika nem tényekre alapul: sem a kompetenciaméréseket, sem a világtrendbe illeszkedő tudományos evidenciákat nem veszi figyelembe. 

Nahalka István nyilatkozatakor még nem volt ismert az oktatási államtitkár keddi bejelentése. Palkovics László azt mondta: a nemzetközi PISA- és a TIMSS-felmérés, valamint az országos kompetenciamérés eredményeit is figyelembe véve gondolkodnak most a kilencosztályos iskola bevezetésén és a Nemzeti alaptanterv radikális megújításán.   

A cikkben szereplő feladatokat, a teljes teszteket és a megoldásokat ezen a linken nézheti meg

(Borítókép: Komka Péter/MTI)