Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Hihetetlen kavarásokat hozott az eddigi hat államfőválasztás

DKOKO20120502020
2017.03.13. 07:41

Göncz Árpád, 1990

Még a kerekasztal-tárgyalásokon állapodtak meg a résztvevők a köztársasági elnöki intézmény létrehozásáról. Eszerint az államfőt az első választásokkor közvetlenül a nép választja majd. Ezt a parlament 1989 őszén a sarkalatos törvények között el is fogadta, az ellenzék azonban attól tartott, hogy az esélyes jelöltként számon tartott reformkommunista Pozsgay Imre nyerheti a közvetlen választást, így a "négyigenes népszavazással" eltolták a voksolást.

A 90-es választások után viszont minden megváltozott: az MDF-SZDSZ paktum értelmében ejtették a közvetlen szavazást, és a parlament kezébe adták a döntést. Hiába próbálták meg ezt egy újabb népszavazással megfúrni balról, nem sikerült, így augusztus 3-án a két nagy párt megállapodásának megfelelően a parlament hatalmas többséggel megválasztotta a közösen jelölt Göncz Árpádot.

Göncz Árpád másodszorra, 1995 

A kétharmados többséggel irányító MSZP-SZDSZ koalíciónak egyértelmű volt, hogy Göncz Árpádot újrajelölik. A Fidesz, az MDF és a KDNP közösen Mádl Ferenc jogtudóst, az MDF-kormány egykori művelődési és közoktatási miniszterét jelölte. Göncz elsőre kétharmados támogatást kapott. A kisgazdák nem vettek részt a szavazáson, mert ekkor a közvetlen választás mellett álltak ki. Torgyán József szerint attól még, hogy a parlament "szavazógépezete beindul", az nem valódi választás, hanem kijelölés.

Mádl Ferenc, 2000

1998-ban a váratlan Fidesz-FKgP-koalíciós megállapodás egyik eleme az volt, hogy két év múlva a kisgazdák jelölhetnek majd köztársasági elnököt. Mindenki arra számított, hogy Torgyán József lesz majd a befutó, de amikor a pártja jelöltté szavazta őt, visszalépett. Azt mondta, nem fogadhatja el a jelölést, a döntést pártja érdekeivel indokolta. Tény, hogy nem volt nagy formátumú utódjelöltje az FKgP élén, de a döntéshez hozzájárulhatott a jobboldalon is megosztó, államfőként a koalíció választási esélyeit csökkentő személyisége. Az MDF nyíltan ellene volt, és egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a titkos szavazáson fideszesek sem voksoltak volna rá.

A kormánypártok végül, csakúgy mint 1995-ben, Mádl Ferencet jelölték. Az MSZP nem indított ellenjelöltet, ennek ellenére Mádl az első két fordulóban nem kapott kétharmadot, csak harmadszorra, sima feles többséggel választották meg. Ő kezdettől fogva azt mondta, csak egy ciklust vállal majd.

Sólyom László, 2005

Mádl Ferenc 2005 tavaszán bejelentette, kitart az elhatározása mellett, hogy nem vállalja az újrajelölést. Azt mondta, 1995-ben és 2000-ben is azért vállalta, mert fontosnak tartotta a választási lehetőség felmutatását, és megtisztelőnek, fontosnak érezte a támogatást. Ennek ellenére miközben a baloldal Szili Katalint jelölte, a civilek pedig bedobták Sólyom László nevét, a Fidesz sokáig gondolkodott Mádlban is. Rajta volt például azon az öt nevet tartalmazó listán, amelyről országos szimpátiaszavazást rendezett a párt. Ezen végül Mádl, Sólyom, Szili Katalin, Glatz Ferenc és Gombár Csaba lett a sorrend

Mádl hajthatatlan volt, a Fidesz így beállt Sólyom mögé. A választás elképesztő taktikai csata volt. Miközben a parlamentben 198-188-as többségben volt az MSZP-SZDSZ, végül mégis Sólyom lett a befutó a harmadik, feles többséges fordulóban. Az SZDSZ központilag nem támogatta Szilit, de voltak, akik átszavaztak, Áder a legendás vakondozással azzal vádolta az MDF-eseket, hogy páran Szilire szavaztak, Dávid Ibolya pedig rosszul lett.

Itt olvashatják el a teljes sztorit a voksolásról, amelyről még az is felmerült, hogy a nagy kavarásban alkotmányellenes lehet. 

Schmitt Pál, 2010

Sólyom László mandátumát a Fidesz nem akarta meghosszabbítani - amit egyébként Pokorni Zoltán mondott ki először a TV2 reggeli műsorában - így némi lebegtetés után Schmitt Pál házelnök lett a kétharmados többségű Fidesz-kormány jelöltje. Előtte a fideszesek azt nyilatkozták, hogy hatnál több név is szóba jöhet jelöltként. Felmerült Vizi E. Szilveszter és Pálinkás József akadémikusok neve is.

Schmitt Brüsszelből jött vissza Magyarországra, hogy házelnök legyen, de állítólag Orbán eleve köztársasági elnökként gondolt rá. Az MSZP Balogh András bangkoki nagykövetet jelölte. Schmitt az első körben megszerezte a szavazatok kétharmadát.

Áder János, 2012

A párt szűk körű vezetéséből a 2000-es évek közepétől fokozatosan kiszoruló Áder János épp Brüsszelben, EP-képviselőként dolgozott, amikor Orbán Viktor - állítólag Kövér László javaslatára - hazahívta. Áder erről úgy fogalmazott, ez "azt hiszem, kevés embert érhetett  váratlanabbul, mint engem". Ennek ellenére elfogadta a jelölést.

Az ellenzék elegendő képviselő híján nem tudott jelöltet állítani. Mesterházy Attila akkori MSZP-elnök egy nyilatkozatában azt mondta, Sólyom László, Vizi E. Szilveszter és Pálinkás József mellett szerinte megfelelő jelölt lehetne Mészáros Tamás, a Corvinus volt rektora és a DK által javasolt Iványi Gábor lelkész is.

Áder az első körben elnyerte a szavazatok kétharmadát. A Jobbik nemmel voksolt, az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson.

Borítókép: MTI / Kollányi Péter