Zoltán
21 °C
36 °C

Orbánék megfellebbezik a strasbourgi döntést

2017.03.18. 11:41

Ahogy arról beszámoltunk, az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik az, ahogy Magyarország a menedékkeresőkkel a határ mellett felállított tranzitzónákban bánik, mondta ki március 14-i, egyhangúlag meghozott döntésében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi bírósághoz két bangladesi férfi (Iliasz Iliasz és Ali Ahmed) fordult, akiket a magyar hatóságok – panaszuk szerint – menedékkérelmük elutasítása után, a fellebbezés idején a röszkei tranzitzónában fogva tartottak, majd visszaküldtek Szerbiába. 

Ahogy az várható volt, Magyarország kormánya megfellebbezi az Emberi Jogok Európai Bíróságának nem jogerős döntését. Ezt Bakondi György, belbiztonsági főtanácsadó jelentette be szombati sajtótájékoztatóján. 

Nem volt meglepetés: Orbán Viktor március elején emberi jogi szépelgő handabandának minősítette a jogi határzárral kapcsolatos kifogásokat, de a pénteki, szokásos Kossuth Rádiós szereplésekor is beszélt erről a döntésről hasonló stílusban. A két menekült ügyét képviselő Helsinki Bizottság nevét szándékosan nem kimondva úgy fogalmazott: "És még ennek a szervezetnek kellene kifizetnünk a perköltséget, és ennek a két szerencsétlen embernek kellene milliókat kifizetnünk, akikről azt sem tudjuk, hol vannak".

Bakondi szombati sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott az MTI beszámolója szerint, hogy Magyarország nem enged migrációs politikájából, mivel meggyőződése, hogy jogilag helyesen jár el, továbbá határvédelmi rendszerével nem csak a magyar, de valamennyi európai polgár biztonságát szolgálja.

Bakondi szerint ebben a konkrét esetben is teljes mértékben törvényesen bírálta el a menedékkérelmeket Magyarország, a Szerbiába történő kiutasításról pedig úgy született döntés, hogy a hatóságok meggyőződtek arról, biztonságos harmadik országról van szó.

Bár a hivatalos magyar álláspont az, hogy a tranzitzóna szabadon elhagyható Szerbia felé, a strasbourgi bíróság kimondta, hogy a két férfit a tranzitzónában jogellenesen fogva tartották, és a jogorvoslathoz való jogukat sem tudták érvényesíteni. A bíróság azt is megállapította, hogy a két férfi Szerbiába való visszaküldése is jogsértő, mivel a magyar hatóságok nem támasztották alá konkrét indokokkal, hogy miért tekintik Szerbiát minden migráns tekintetében biztonságos országnak, és figyelmen kívül hagyták az ennek ellentmondó nemzetközi és civil jelentéseket.

Ezért fennállt a veszély, hogy ott, vagy a sor végén, Görögországban embertelenül vagy megalázóan bánnak velük. A bíróság kimondta, hogy a tranzitzóna is az állam joghatósága alá esik, nem területen kívüli intézmény, így ugyanazok a jogok illetik meg az itt elzártakat, mint más fogva tartási helyeken.