Nem lesz népszavazás Paksról

2017.03.21. 16:47

A Nemzeti Választási Bizottság megtagadta a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdéseinek hitelesítését a testület keddi ülésén. Az öt kérdést Gál József, az LMP  szóvivője magánszemélyként nyújtotta be.

Gál József
Gál József
Fotó: Soós Lajos / MTI

Az NVB többsége arra hivatkozott, hogy azok nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség végrehajtásába ütköznek, illetve nem felelnek meg az egyértelműség követelményének. Az NVB egyes kérdések hitelesítésének megtagadásakor arra is hivatkozott, hogy miközben egy eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kérdések megfogalmazása azt a látszatot kelti, hogy egy mostani döntéssel akár 20 évre kötelező érvényű döntést tudnak hozni a választópolgárok. Íme a kérdések és az indoklások:

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?

Az NVB többsége szerint egy eredményes népszavazás végrehajtása nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettség végrehajtását érintené, még akkor is, ha nincs megjelölve az egyezmény, vagy az azt kihirdető törvény. Nemzetközi szerződésről azonban nem lehet népszavazást tartani. Emellett a Kúria már egyértelművé tette, hogy a megállapodás nemzetközi szerződésnek tekintendő. Az NVB többsége szerint a kérdés emellett nem felel meg az egyértelműség követelményének sem, például a "kapacitás" szónak többféle értelmezése lehetséges.

2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőműben ne termeljenek áramot?

Az NVB többsége szerint az nemzetközi szerződésbe, így tiltott tárgykörbe ütközik, valamint nem egyértelmű, mert a "leállás" jelentheti a főjavítás céljából történő leállást is, vagyis ha főjavítás céljából leállítják, akkor nem lennének újra üzembe helyezhetők a jelenleg működő blokkok. A kérdés emellett a bizottság többsége szerint megtévesztő, mert az eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kérdés azonban 2032 illetve 2037 utáni időszakra róna kötelezettséget az Országgyűlésre.

3. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását?

Az NVB többsége szerint a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik, illetve megtévesztő, mivel 2035-től kezdődő tilalmat céloz meg, ez azonban túlmutat a népszavazás hároméves "kötőerején". Mindezek mellett

a választópolgárok nem láthatják át a népszavazással hozott döntés következményeit.

4. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőműben történő áramtermelést?

Az NVB szerint a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik, valamint megtévesztő, mivel a tilalom messze túl van a törvényben rögzített hároméves "kötőerőn". A bizottság többsége szerint az eredményes népszavazás következményei - hogy mivel váltják ki az atomenergiát - nem láthatóak előre.

5. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés kötelezze a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?

Az NVB ennek hitelesítését azért tagadta meg, mert nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érint, ráadásul a kérdés látszólag az Országgyűlés döntését akarja kikényszeríteni, a valóságban azonban a kormány aktusának kikényszerítése a célja. A felmondás joga a magyar és az orosz kormányt és illeti meg, annak ellenére, hogy az egyezményt az Országgyűlés törvénnyel hirdette ki. A felmondásra az Országgyűlés nem utasíthatja a kormányt. Az NVB többsége szerint a kérdés megtévesztő is, mivel nem egyértelmű, hogy egyoldalú megszüntetésre vagy közösre gondolt a kezdeményező.

A határozatokat Bodolai László, az LMP delegáltja azért nem szavazta meg, mert szerinte az orosz kormánnyal kötött egyezmény nem minősül nemzetközi szerződésnek, így lehet arról népszavazást tartani. Litresits András, az MSZP delegáltja pedig azért nem szavazta meg a határozatokat, mert ugyan egyetértett azzal, hogy a kérdések nemzetközi szerződésbe ütköznek, de véleménye szerint a kérdések egyértelműen voltak megfogalmazva, illetve az utolsó kérdést az Országgyűlés hatáskörébe tartozónak ítélte.

Szél Bernadett nevetségesnek nevezte az NVB érveléseit, például azt, hogy egyes kérdések túl bonyolultak, hogy az emberek dönteni tudjanak, vagy azt, hogy a kezdeményezés túl távoli döntésekre vonatkozik. Véleménye szerint sokkal egyszerűbb kérdés abban dönteni, akarunk-e egy elavult, drága, az országot függőségbe taszító erőművet az ország közepébe, mint hogy hogyan akarunk megoldani egy világméretű migrációs válságot.

Különösen felháborítónak nevezte az NVB-nek azt az érvelését, miszerint a kérdések egy része túl összetett szakmai kérdés ahhoz, hogy azokban a választók dönteni tudjanak. Hozzátette: ha jogi csatát kell vívni, az LMP azt fogja tenni, és "darabok szedi" az NVB indoklását, továbbá újabb kérdéseket nyújt be, kettőt már szerdán.

Mivel a döntések nem jogerősek, az LMP a Kúrián jogorvoslattal él majd.