László
19 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A CEU elevenébe vág a kormány terve

D MAR20130613015
2017.03.29. 14:36 Módosítva: 2017.03.30. 08:27
A felsőoktatási törvény módosítása ugyan kiszűrné az átverős, áldiplomákat adó külföldi egyetemeket, de nagyon súlyosan érintené a Közép-európai Egyetem tevékenységét. Trumppal kéne egyezkedni? Nagyon sok pénzért New Yorkban is fel kéne építeni egy kampuszt? Nevet is kellene változtatni? Lehet. De még súlyosabb, hogy nem engedné meg a budapesti intézménynek, hogy Amerikában elfogadott képzést folytasson, és ott is elismert diplomát adjon ki. Így elvesztené vonzerejét Magyarország egyik legsikeresebb felsőoktatási intézménye. A legfontosabb kérdésekre igyekszünk válaszolni.

Mi van abban a törvényjavaslatban, ami miatt most mindenki a CEU ellehetetlenítésétől tart?

A törvényjavaslat szigorítani akarja azokat a szabályokat, amelyek alapján külföldi egyetemek Magyarországon működhetnek. Több feltételt határoznak meg. Nem lehet élő személyről elnevezni egyetemet. Nem lehet megtévesztő a név, nem hasonlíthat más egyeteméhez. Működési engedélyt csak akkor kapnak ezek az intézmények, ha itteni működésük elvi támogatásáról az adott állam és a magyar állam között nemzetközi szerződés születik, a székhely országban is elismerik őket és ott is folytatnak felsőoktatási képzést, programjuk és a diplomájuk Magyarországon államilag elismert felsőoktatási fokozatnak minősül, az itteni oktatási hivatal pedig engedélyezi a működésüket.

Hogyan működhetnek külföldi egyetemek Magyarországon?

  1. Vannak, amelyek magyarországi működési engedéllyel rendelkeznek. Ilyen a Közép-európai Egyetem, amit a felsőoktatási törvény is nevesít mint nem állami egyetemet.
  2. Működnek távoktatásos képzést folytató egyetemek, amelyeknek nálunk nincs oktatási épülete, sőt néha az adott országban sem.
  3. Több külföldi egyetem egyfajta frenchise-ban odaadja képzését egy magyar egyetemnek, megbízza a programja oktatásával, azaz licenciába adja azt (pl. a brit Oxford Brookes University, a német Georg-August-Universität vagy a francia Université Pantheton-Assas).
  4. Külföldi egyetem magyar egyetemmel közös képzést folytat.
  5. Külföldi egyetem magyar egyetemmel együttműködve úgynevezett kettős képzést folytat. Ez azt jelenti, hogy a magyar és a külföldi egyetem kurzusának tartalma azonos. A diákoknak mindkét egyetemen van hallgatói jogviszonya, és tanulmányaik végén mindkét egyetem oklevelét megkapják.

Mi lehet a gond ezekkel a képzésekkel?

Alapvetően az, hogy nem mindenben felelnek meg a magyar szabályoknak. Huszonnyolc ilyen külföldi egyetem folytat a fenti formákban különböző képzéseket Magyarországon. Ezeket az Oktatási Hivatal ötévente felülvizsgálja. Elsősorban azt nézik meg, hogy hazájukban államilag elismertnek számítanak-e, a képzésüket akkreditálták-e nálunk, államilag elismert-e az általuk kiadott diploma, van-e magyar partner a képzésükhöz, és összességében teljesítik-e a magyar jogszabályokat.

Vannak ezek között olyan külföldi egyetemek, amelyek olyan felsőoktatási fokozatot adnak ki, amely Magyarországon vagy az EU-ban nem is létezik. Előfordul az is, hogy úgy vesznek fel mesterképzésre magyar hallgatókat, hogy azoknak alapképzése sincs. Vannak intézmények, akik olyanokat vesznek fel, akik a magyar felvételi rendszerben egyik felsőoktatási intézménybe se jutottak be, majd őket néhány félévvel később egyszerűen "visszajátsszák" az egyik magyar egyetemre - felvételi nélkül.

Mi a baj az elnevezésekkel? Miért akarják meghatározni, milyen nevet használhassanak ezek az egyetemek?

Miután nagyrészt fizetős iskolákról van szó, ezeket marketing okokból sokszor félrevezető névvel illetik. Elég csak szerepeltetni az egyetem nevében a jól hangzó Oxford vagy Cambridge szót, még akkor is ha semmi közük a nagy múltú egyetemekhez. Egy felsőoktatási szakértő azt mondta: ugyan már Magyarországon is egyetemmé nevezték át a főiskolákat, de egy magyar alkalmazott tudományok egyeteme semmiképpen nem állíthatja magáról azt, hogy egy nagy kutatóegyetem vagy tudományegyetem. Több külföldi intézmény university neve mögött közben néha olyan teljesítmény van, ami még egy rossz magyar főiskola színvonalának sem felel meg.

Milyen szabálytalanságokat tárt fel az Oktatási Hivatal az itt működő külföldi egyetemeknél?

A mostani felülvizsgálat után az Oktatási Hivatal több külföldi egyetem működési engedélyét visszavonta. Ilyen például a Metropolitan Egyetemmel együttműködő Middlesex University, a Budapesti Gazdasági Egyetemmel együttműködő brit Anglia Ruskin University és a francia Université Paris Ouest Nanterre la Défense. Több külföldi intézménynél kisebb szabálytalanságokat állapítottak meg.

Mit találtak a CEU-nál?

Az egyik megállapítás az, hogy a CEU nem rendelkezik programakkreditációval, de ez már az Oktatási Hivatal jelentése szerint is hiánypótlás alatt van. Itt mindössze olyan félreértésről van szó, hogy az USA-ban nem akkreditációnak, hanem regisztrációnak nevezik a programok elismerését, amelyek általában szigorúbbak is a magyar eljárásnál. Felrótták azt is, hogy a CEU nem szolgáltatott adatokat a Felsőoktatási Információs Rendszernek, aminek az elsődleges feladata egyébként az állami egyetemek nyilvántartása, a CEU pedig nem ilyen. Ennek pótlásáról már folynak az egyeztetések. Nyilvántartásba nem vetetett képzéseket is kifogásol az Oktatási Hivatal: a CEU 37 ilyet nyújtott be, 17 másikat pedig pótolni fog. Ezek alapvetően ügyviteli, adminisztratív problémák. Hasonló esetek magyar egyetemekkel is előfordulnak. Ezeket lehet pótolni.

Hogyan lehetetlenítené el a felsőoktatási törvény módosítása a CEU-t?

  1. A legfontosabb a legnehezebben érthető pont. Az egyetem ugyanis sajátos módon kettős identitással működik: az USA-ban akkreditált, de ott oktatást nem folytató Central European Universityből (CEU) és a Budapesten fizikailag is létező Közép-európai Egyetemből áll. A gyakorlatban az történik, hogy a Central European University USA-ban akkreditált képzéseit a Közép-európai Egyetem végzi egy licencszerződés alapján. Ez biztosítja, hogy Budapesten az USA-ban is elfogadott diplomát lehet szerezni. Az egyetem emiatt vonzó nagyon sok külföldi számára. Ezt a modellt más egyetemek is alkalmazzák, de a törvénymódosítás most elvágná ezt a lehetőséget, mert kimondaná: ilyen licencszerződést csak az Európai Gazdasági Térség valamely államában szervező egyetemmel lehet kötni, USA-belivel nem.
  2. A törvény előírná, hogy az Egyesült Államokban is kell működnie egy kampusznak és képzésnek. Ez komoly költséget róna az egyetemet működtető alapítványra. A CEU szerint ez teljesen szükségtelen, mivel a CEU számára  ez semmilyen oktatási előnnyel nem járna.
  3. Megnehezítené a működést az is, hogy a nem EU-s országokból, így az USA-ból érkező oktatók a jövőben nem dolgozhatnának munkavállalási engedély nélkül a budapesti egyetemen.
  4. Lehet, hogy nevet is kellene változtatni. A törvényjavaslat ugyanis azt tartalmazza, hogy nem egyezhet meg a magyar és a külföldi név. Emiatt vagy a CEU vagy a Közép-európai Egyetem névről kellene lemondani, holott mindkettő hosszú ideje bejáratott a hazai és a nemzetközi felsőoktatásban.
  5. Államközi szerződés is kellene, amelyben az USA és Magyarország is elfogadja az egyetem működését. 2004-ben egyébként Magyarország és New York Állam Kormánya között született egy olyan nyilatkozat, ami támogatta a CEU azon célját, hogy az amerikai egyetemi státusz megőrzésével egy időben magyarországi akkreditációt szerezzen.

Miért kellene államközi szerződés ahhoz, hogy az egyetem itt működhessen?

Mert a kormány most ezt akarja előírni. Azt szeretnék, hogy egy külföldi egyetem mögött ott legyen a székhely állam is, Palkovics László oktatási államtitkár szerint viszont most "a CEU mögött nem áll az Amerikai Egyesült Államok". Az államtitkár szerint az egyetem fenntartójának kellene kezdeményeznie az államközi megállapodást, Magyarország pedig  támogatni fogja az egyezményt. Palkovics szerint ennek az "egy feltételnek kell megfelelni, hogy legyen egy ilyen államközi megállapodás. Ez nem egy teljesíthetetlen feltétel. Ha a CEU ezt teljesíti, akkor a CEU az marad."  Bár Soros György valószínűleg tudja Donald Trump telefonszámát, nagy kérdés, hogy ez mennyi idő, és Trump elnöki adminisztrációja támogatni fogja-e ezt a törekvést. A budapesti amerikai nagykövetség közleményében mindenesetre azt írta: az egyetem erős kétpárti támogatást élvez az amerikai kormányban.

A CEU ellehetetlenítésére írták ezt a törvényjavaslatot? 

A CEU szerint igen. A fentiek miatt a tervezett jogszabályt diszkriminatívnak tartják, mivel szerintük közvetlenül a CEU-t veszi célkeresztbe. Palkovics László oktatási államtitkár ezzel szemben azt állította: csak egy ötéves felülvizsgálatról, és az itt működő külföldi egyetemekre vonatkozó szabályok egységesítéséről van szó. Ezek pedig a CEU-ra is vonatkoznak. Annyit mégis elismert, hogy van olyan része a javaslatnak, ami csak a CEU-t érinti. 

A kormány el akarja űzni a CEU-t Magyarországról?

Ilyen hivatalos nyilatkozat nem hangzott el, de a kormányzati propagandából látható, hogy nagyon nem nézik jó szemmel Soros György tevékenységét Magyarországon. Tavaly nyáron ugyan egy Soros György és Orbán Viktor között zajlott megbeszélésen a kormányfő ígéretet tett arra, hogy nem bántják a CEU-t, de a helyzet azóta változott. Palkovics László oktatási államtitkár most is azt mondta: nem akarják kilökni a CEU-t Magyarországról. Más kérdés, hogy képes lesz-e teljesíteni az intézmény a kormány által diktált új feltételeket. 

Meddig van idő pótolni a kormány által szabott új feltételeket?

A törvényjavaslat szerint aki nem teljesíti az új szabályokat, nem kap működési engedélyt és   2018 szeptemberétől már nem indíthat képzést. A 2020/21-es tanévig befejezheti a már megkezdett programokat, hogy a hallgatók ne járjanak rosszul.

Milyen egyetem a Közép-európai Egyetem?

A CEU/KEE egy Budapesten működő nemzetközi magánegyetem. Posztgraduális, tehát alapdiploma utáni mester- és doktori képzéseket nyújt angol nyelven a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok, a közgazdaságtudomány és a jogtudomány területén. Közel 1800 hallgatója van. 80 százalékuk külföldi, akik 117 országból érkeztek. Az egyetemen oktató 450 tanár 50 országból jött. Az intézmény 600 magyar munkavállalót foglalkoztat. Minden hallgató diplomáját elfogadják az USA-ban, kétharmadukét Magyarországon is. Az egyetem küldetése a nyílt társadalom eszméjének hirdetése, a kritikus gondolkodásmód terjesztése, az emberi jogok tiszteletben tartása, a jelenlegi politikai, gazdasági, társadalmi folyamatok elemzése. Programjai nagy részét a legjobb 200 képzés között tartják nyilván az egyetemi rangsorokban. Vannak olyan területek, melyekben a legjobb 50 között van az egyetem.

Hogy jött létre a CEU?

1989-ben a rendszerváltás idején Soros György és a demokratikus ellenzékiek egy csoportja fogalmazta meg azt az ötletet, hogy szükség lenne egy olyan egyetemre Magyarországon, amely megkönnyíti a demokratikus átmenetet Közép- és Kelet-Európában és a volt Szovjetunióban. Olyan diákokat akarnak képezni, akik a jövőben tudósként, szakemberként, politikusként vagy a civil társadalom vezetőiként hozzájárulhatnak a nyílt és demokratikus társadalmak létrejöttéhez. A Közép-Európai Egyetem 1991-ben nyílt meg Prágában, majd 1993-ban Budapestre költözött. 2004 óta államilag elismert egyetem Magyarországon.

Milyen pénzből működik a Közép-európai Egyetem?

Az egyetem fenntartója a Budapesti Közép-európai Egyetem Alapítvány, amelyet 1991-ben a Soros György által létrehozott, New York-i székhelyű Open Society Found hozott létre. 

Fog tárgyalni a magyar kormány a CEU-val? 

Igen. Szerdán este az oktatási államtitkár tárgyalóasztalhoz ül a CEU rektorával.

(Borítókép: Fazle Hasan Abed bangladesi szociális munkás a Bangladesh Rural Advancement Committee alapító elnöke beszél miután átvette a Közép-európai Egyetem Open Society díját az egyetem diplomaosztó ünnepségén a Művészetek Palotája Bartók Béla termében 2013. június 13-án. Mellette Soros György az egyetem alapítója (j3) és John Shattuck az egyetem korábbi rektora. Fotó: Marjai János/MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!