János, Pál
20 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

15 Nobel-díjas kéri a CEU-törvény visszavonását

DSC 5642
2017.03.31. 18:55 Módosítva: 2017.04.03. 23:47

Frissítés április 1-jén: A CEU mellett kiálló Nobel-díjasok száma 15-re emelkedett, de a nyílt levelet aláíró tudósok száma is nőtt. Itt a teljes lista.

A világ legnagyobb élő közgazdászai álltak ki a CEU mellett egy nyílt levélben, amelyet Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek, Palkovics László oktatási államtitkárnak, és Szemerkényi Rékának, Magyarország amerikai nagykövetének címeztek, reagálva a kormány kedden benyújtott törvényjavaslatára, amely a kormány érvelése szerint a Magyarországon működő külföldi egyetemekkel kapcsolatos szabálytalanságokat rendezné, de minden jel szerint a Soros György által alapított egyetemet hivatott ellehetetleníteni. 

A javaslatban többek között az szerepel, hogy csak olyan külföldi egyetem működhet Magyarországon, amelynek a származási országban is van működő kampusza, valamint amelynek működéséről a származási ország és Magyarország nemzetközi egyezményt írt alá. A kormány mindezt egy jelentéssel indokolta, amelyben szabálytalanságokat tártak fel a külföldi egyetemekkel kapcsolatban, a CEU-nál viszont csak olyan hibákat találtak, amelyeknek a kijavításán már dolgozik az egyetem. 

Tudjon meg mindent a lex CEU-ról két percben!

A kormány tervét ellenző aláírók között van 14 Nobel-díjas közgazdász, mint például Robert Solow, Robert Shiller vagy George Akerlof, rajtuk kívül pedig szerepel még az aláírók között több, a kortárs közgazdasági gondolkodást meghatározó oktató és kutató, mint Daron Acemoglu, Keneth Rogoff, Esther DufloEmanuel Saez vagy Richard Blundell. Az aláírók között van még a szintén Nobel-díjas Alvin E. Roth, az Amerikai Közgazdasági Társaság elnöke, és Philippe Aghion, az Európai Közgazdasági Társaság elnöke.

A levelet több mint 150 közgazdász írta a világ vezető egyetemeiről, többek között a Harvardról, a Yale-ről, a Columbia-ról, az MIT-ről vagy a London School of Economicsról.

A levélben azt írják, elismerésüket és csodálatukat szeretnék kifejezni a CEU iránt, amely a régió egyik vezető egyeteme, amelytől nagyon sokat tanultak, amelynek kutatóival sikeresen működtek együtt. Az aláírók szerint a CEU integrációja és együttműködése más magyar egyetemekkel elengedhetetlen Magyarország sikeréhez. Nemcsak a CEU-n tanuló diáknak és az egyetemen dolgozó vagy velük együttműködő kutatóknak, de az egész magyar tudományos életnek rosszat tenne, ha a kormány elfogadná az egyetem működését ellehetetlenítő törvényjavaslatot. Éppen ezért az aláírók a lehető leghatározottabban azt kérik a magyar kormánytól, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot.

A levelet aláíró Nobel-díjas közgazdászok:

  • A. Michael Spence, New York University;
  • Alvin E. Roth, Stanford University, az Amerikai Közgazdasági Társaság elnöke;
  • Angus Deaton, Princeton University;
  • Bengt Holmström, MIT;
  • Edward C. Prescott, Arizona State University;
  • Eric Maskin, Harvard University;
  • George A. Akerlof, Georgetown University és University of California, Berkeley;
  • Lars Hansen, University of Chicago;
  • Oliver Hart, Harvard University;
  • Peter Diamond, MIT;
  • Robert Solow, MIT;
  • Thomas J. Sargent, New York University;
  • Robert Shiller, Yale University;
  • Roger Myerson, University of Chicago.

Az egész CEU vegzálása kedden kezdődött. Azóta rengeteg intézmény, közéleti szereplő, diplomata  szólalt fel az egyetem védelmében. Felszólalt az egyetem védelmében:

  • a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszéke, akik szolidaritási nyilatkozatot adtak ki. Ebben azt írják, hogy a felsőoktatási törvény tervezett átalakítása úgy tűnik, hogy megalapozottan váltja ki a fenyegetettség érzését, és segítségüket felajánlják az intézménynek.
  • az ELTE Társadalomtudományi Kar doktorandusz hallgatói, akik közleményük szerint attól tartanak, hogy a tervezett változtatások azzal fenyegetnek, hogy ellehetetlenül a magyarországi akadémiai élet egyik jelentős központja és műhelye.
  • az ELTE középkori történelemmel foglalkozó PhD hallgatói és doktorjelöltjei, akik diszkriminatívnak nevezik a felsőoktatási törvény átalakításának tervezetét. 
  • az Oktatói Hálózat, akik közleményükben hangsúlyozzák, hogy a módosítást követően a tudományos teljesítmény helyett, a kormány célkitűzéseinek támogatása lenne a nemzetközi felsőoktatási intézmények mércéje. 
  • a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszéke, akik szerint a CEU  ellehetetlenítése Magyarország érdekeivel ellentétes.
  • Az Evangélikus Hittudományi Egyetem doktori hallgatói és doktorjelöltjei, akik szerint ellehetetlenülhet a magyarországi akadémiai élet egyik jelentős központja.
  • A Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának hallgatói, akik kiemelik, hogy a Közép-Európai Egyetem az egyetemi rangsorok előkelő helyein szerepel, és hogy a CEU nélkül az egész magyar felsőoktatás gyengébb lenne. 
  • az ELTE médiaszaka, akik kiemelik, hogy a CEU képzései akkreditáltak, működése minden jelenleg hatályos magyar törvénynek megfelel, és több tanszéke rendszerint a világ 50 legjobbja között szerepel. 
  • a BME Kognitív Tudományi tanszékének munkatársai, akik szerint a CEU hozzájárul a magyarországi tudomány nemzetközi sikereihez; inspirációt és együttműködést jelent számos hazai tudományos és felsőoktatási szereplőnek.
  • a világhírű magyar fizikus Barabási-Albert László, aki kitér arra, hogy egy olyan nép fő szellemi műhelyét akarják tönkretenni, amely egyébként büszke a tudományok terén elért eredményeire.  Szerinte mindegy ki melyik oldalon áll politikailag, mert ebben az ügyben a tudomány mellett kell kiállni. 
  • MTA TK Jogtudományi Intézete kutatói szerint a CEU önálló jogtudományi könyvtári részlege pótolhatatlan forrás számukra is, az intézmény pedig  kiemelkedő színvonalat képvisel a nemzetközi egyetemi rangsorokban. 
  • MTA KRTK dolgozói, akik a főigazgatóval együtt 102 aláírással ellátott nyilatkozatban tiltakoznak. Szerintük az egyetem életébe való beavatkozásnak az ötlete a következmények alapos mérlegelése nélkül született. 
  • A Rajk László Szakkollégium nevében Ilyés Márton, az intézmény igazgatója juttatta el közleményét szerkesztőségünkbe, amiben kiemeli, hogy a CEU támadása a hazai, szakmai kiválóságra törekvő intézményeket, így a szakkollégiumokat is sérti. Az állami beavatkozás minden magánegyetemet és a szakkollégiumok elveit is támadja azzal, hogy felveti: az állam meggátolhatja, hogy felnőttek taníthassanak felnőtteket, adminisztratív eszközökkel tilthatja, hogy gondolatokat átadhassunk egymásnak.
  • A Rajk László Szakkollégiumon kívül további szakkollégiumok fejezték ki közösen szolidaritásukat a CEU mellett, a következők: ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium, ELTE Bibó István Szakkollégium közössége, Építész Szakkollégium, Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium, Kepes György Szakkollégium, Kerényi Károly Szakkollégium, Liska Tibor Szakkollégium, Mérei Ferenc Szakkollégium, Széchenyi István Szakkollégium, Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium, Társadalomelméleti Kollégium.
  • A MTA további négy tanszéke,a Közgazdaság-tudományi Bizottság, a Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottság, a Politikatudományi Bizottság és a Szociológiai Tudományos Bizottság közös közleményben áll ki a CEU mellett, amiben biztosítják kollégáikat szolidaritásuk felől. Szerintük az egyetem jelentős tudományos centrum, nemzetközi oktatási intézmény, ami jó hogy Budapesten működik. 
  • Az ELTE Angol-Amerikai Intézetének oktatói, akik 53 aláírással tiltakoznak. Közleményük szerint Magyarország érdekeit az szolgálja, ha a kormány mindent megtesz az oktatás és kutatás feltételeinek javításáért, miközben tiszteletben tartja a kutatók és oktatók, illetve intézményeik szellemi szabadságát.

Bár nem sokan, de akadtak, akik a kormány álláspontját képviselik az ügyben, például a Debreceni Egyetem. Sérelmezik, hogy a magyar és angol nyelvű diplomájukat minden Európai Unión kívüli országban, így az Amerikai Egyesült Államokban is akkreditáltatni kell, hogy elfogadják. Bács Zoltán professzor az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy úgy tartja korrektnek, hogy egyenlő feltételekkel jelenhessen meg mindenki a piacon, a magyar egyetemek ugyanis nemcsak egymással, hanem a világ egyetemeivel versenyeznek a hazai és nemzetközi hallgatókért. 


Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!