Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Gyöngyösi gyerekhalál: Az anya nem beteg, jól tudta, mit tesz

14-gyongyosi gyerek-20160521-A40A9625
2017.04.12. 17:03
Az Egri Törvényszéken igazságügyi szakértők meghallgatásával folytatta a másfél évesen, nem egészen 3,5 kilósan éhen halt gyöngyösi kislány ügyének felderítését. A pszichológus és a pszichiáter szerint most már, ha későn is, de összeáll a kép: az emberöléssel megvádolt anyánál a Münchausen by proxy nevű bizarr szindrómáról van szó, figyelmet és elismerést remélt szerezni éheztetéssel megbetegített gyerekein keresztül. Ez nem elmebetegség, ha a bíróság végül tényleg ezt állapítja meg, a jogi felelősség alól nem menti fel az anyát.

A különös, alig ismert pszichiátriai szindróma, a Münchausen by proxy elemzésével telt szerdán a gyöngyösi gyerekhalál ügyében indult büntetőper tárgyalása az Egri Törvényszéken.

A tárgyalóteremben mindenki azt a hétköznapi józan ésszel nagyon nehezen befogadható jelenséget próbálta megérteni: hogy teheti egy anya szándékosan beteggé a gyerekét csak azért, hogy ezzel figyelmet, elismerést, szeretetet harcoljon ki saját magának az odaadóan ápoló szuperanya szerepében. (A bizarr szindrómáról, amely egyben a gyermekbántalmazás egyik fajtája, sok példával, szakértői magyarázattal és a vészjelek felsorolásával nemrég jelent meg részletes cikkünk, amit itt olvashat.)

A gyöngyösi anya, J. Médea tagadja, hogy bűnös lenne. A bíróságon ma is többször elmondta: ő a mai napig meg van győződve arról, hogy másfél éves korában nem egészen 3,5 kilósan éhen halt kislánya, Kiara beteg volt, ezért nem tudott hízni. A meghallgatott igazságügyi szakértők elmondásából azonban egészen más kép rajzolódott ki.

A nagyobb gyerekeket időben kimentették

A nap Kozma Mihály orvostan szakértővel kezdődött, aki a nő mind a négy gyerekének orvosi dokumentációját áttanulmányozva mondott véleményt. A másik három gyerek életben van: a két legidősebb, akik miatt korábban kiskorú veszélyeztetése miatt marasztalták el az anyát, az apákkal él, Kiara 2012-ben született nővére, Kincső pedig nevelőszülőhöz került, miután a szüleit letartóztatták.

Mindegyik gyereknek kijutott az orvosokból és a vizsgálatokból, Kincsőnek a legtöbb. Egyikük sem fejlődött úgy, ahogy kellett volna. Az anya állította, hogy Kincső és Kiara is egy ritka, genetikai alapú zsírfelszívódási betegségben szenved.

Csak egy egyszerű tejallergia

A boncolási jegyzőkönyv alapján Kiaránál "súlyos és tartós alultáplálás miatt létrejött keringési elégtelenség miatt állt be a halál" tavaly május 12-én. Szervi okot nem találtak. Az orvosszakértő, aki egy gyermek-szakkonzulens bevonásával készítette el a véleményét, elmondta: Kiaránál sohasem állapítottak meg orvosok súlyosabb betegséget, csak egyedül tejallergiát, ami öröklődik és a családban halmozódik, tejmegvonással, tápszerrel tünetmentessé tehető, és a gyerekek rendszerint kinövik.

Nála még csak refluxot sem diagnosztizáltak, ami a tejallergia mellett jelen volt j. Médea többi gyerekénél. "A gyermek súlycsökkenése semmilyen betegséggel sem magyarázható", jelentette ki a szakértő. Ha Kiara tejallergiás volt is, normális táplálás mellett normálisan gyarapodnia kellett volna.

Az orvos szerint az anya által emlegetett ritka genetikai betegség lényegében kizárható, mert ezt a kórt 2007 óta kötelezően szűrik születéskor. J. Médea, amikor lehetőséget kapott beszélni, kétségbe vonta ezt, állítva, hogy ő ilyen szűrésről nem hallott, nem volt a kislány papírjaiban nyoma. Az orvos elmondta, hogy ez természetes, mert csak a pozitív eredményről szokták kiértesíteni a háziorvost. A bíró mindenesetre, hogy ne maradjon kétség, meg fogja kérdezni az ügyben a kórházat, ahol Kiara született.

Kórháztól kórházig hurcolás

Az orvosszakértő arról is beszélt, hogy ma már a többi három gyerek jól van, a súlyuk normális, elmúlt a reflux és a tejallergia is. Ő a Münchausen by proxyra nem tért ki, hiszen az nem az ő szakterülete, de az általa mondottakban sok minden visszaköszönt a szindróma általános gyanújegyeiből. Például:

  • a gyerek állítólagos betegsége rendkívül ritka,
  • valamiért nem segít az előírt gyógymód,
  • az anya orvostól orvosig, kórházból kórházba hurcolja a gyereket (Kincső például sok-sok kórházat megjárt, amikor róla és Kiaráról volt szó, záporoztak az orvosok nevei),
  • a gyerek jobban lesz, miután kikerül az anya hatóköréből.

J. Médea a tárgyaláson kitartóan kapaszkodott Kiara állítólagos betegségének vélt bizonyítékaiba. Felhozta például azt is, hogy a kislány az egyik lábfejét kissé furcsán tartotta, és arról faggatta az orvost, ez utalhat-e valami betegségre. A tagadása maga is teljesen beleillik a Münchausen by proxy képébe: ezeknél az anyáknál soha sincs beismerés.

Teljesen tudatos

Tóth Mária igazságügyi pszichiátriai szakértő és Csáti Szilvia klinikai szakpszichológus együtt magyarázta az Egri Törvényszéknek a Münchausen by proxy jellegzetességeit. A bűnügy jogi megítélése szempontjából a legfontosabb információ: ez egy személyiségzavar fajta, nem önálló kórkép, hanem egy sajátos, pszichopátiás személyiségszerkezetbe illeszkedik, nem elmebetegség, a szakma nem betegségként kezeli. Ennek, ahogy erre a tanácselnök bíró, Schmidt Péter külön is rámutatott: a szándékosság, a tudattartalom megítélésében nagy jelentősége lesz.

"Ez abszolút tudatos" - mondta Tóth Mária, és nyomatékosította: "A személyiségzavaroknál sokszor látunk bizarr megnyilvánulásokat. Ezek nem jelentik azt, hogy az illető beteg lenne."

Csak most állt össze a kép

Csáti, a szakpszichológus nem Kiara halála után találkozott először J. Médeával. Ő vizsgálta már 2010-ben is, amikor a kisfia veszélyeztetése miatt indult ellene eljárás. Akkor úgy írta le őt, mint átlagos intellektusú, érzelmileg sérülékeny, szorongó, önsorsrontásra és paranoid gondolatokra, passzív-agresszióra hajlamos, pesszimista embert, akinek a képessége a gyereknevelésre az átlagosnál gyengébb, de nem alkalmatlan arra. Csáti most azt mondta: személyiségzavarra utaló jelek már akkor is megvoltak, de Kiara halála után "állt össze a kép", most, hogy már ismerik mind a négy gyerekkel kapcsolatban az előzményeket, a nő viselkedését, a környezet által elmondottakat.

A Münchausen by proxy ritka kórkép, és "nagyon megtévesztő", az ilyen anyák pedig

a lavírozás és a manipuláció nagymesterei,

és rendkívül tudatosak" - magyarázta a szakpszichológus. Szerinte a Münchausen by proxy fő jellemzői J. Médea esetében mind megvalósulnak. Ilyen például, hogy az anya nagyon tudatos, tájékozott egészségügyi témákban, utánaolvas a betegségeknek, mindenre jól emlékszik, a gondos anya képét mutatja, de az is, hogy a szenvedő gyerek rendszerint 6 éven aluli, mert ők a legkiszolgáltatottabbak.

Trauma a gyerekkorban

A tárgyaláson próbálták firtatni, mégis mitől válik egy anya ilyenné, de a szakértők erre nem tudtak egyértelmű választ adni, mert nem létezik ilyen. J. Médea esetében volt egy gyerekkori trauma, egy családi tragédia. Az asszony másfél éves kisgyerek korában végignézte az édesanyja halálát, aki öngyilkos lett. A szakértők szerint ennek szerepe lehetett abban, amilyenné vált, de direkt, közvetlen kiváltó oknak nem lehet tekinteni. Sok gyereket ér rettenetes trauma, de nem mind lesz ilyen felnőtté. A pszichológus elmondta azt is, hogy ő annak idején javasolta J. Médeának a pszichoterápiát, de ő nem ment el kezeltetni magát.

A tudatossága csak addig a szintig tart, amíg önmagát felmentheti saját maga és a környezete szemében a felelősség alól

- fogalmazott Csáti.

Kontroll a kézben

J. Médea megpróbált vitába szállni a szakértőkkel. A legerősebb érve ez volt: a Münchausen by proxy lényege, hogy az anya állandóan orvoshoz cipeli a gyerekét, de Kiarát az utolsó fél évben pont, hogy nem látta már egyáltalán orvos. Csáti szerint azonban csak arról van szó, hogy a negyedik gyerekre ezt az utat már végigjárták, látták, hova vezet, látták, hogy Kincsőt a gyerekvédelem már majdnem kiemelte a családból. Szerinte "lélektanilag belefér", beleillik a képbe, hogy Kiarát végül már nem cipelték orvoshoz, az elzárkózás a "kontroll kézben tartására való törekvés" volt.

A szakértők szerint az sem furcsa, hogy Kincső végül elkezdett hízni még az anyja felügyelete alatt. Tóth szerint arról van szó, hogy

amikor szorul a hurok, már elkezdi etetni, ez is mutatja a tudatosságot.

És egyébként pedig ott volt kéznél Kincső helyett Kiara, még védtelenebb szituációban.

J. Médea egyébként az ellen is próbált tiltakozni, hogy ő cibálta volna a nagyobb gyerekeket orvostól orvosig, szerinte nem az ő döntése volt ez, hanem legtöbbször a háziorvos adott beutalót, és azért mentek különféle vizsgálatokra, mert küldték őket. Tagadta azt is, hogy manipulátor lenne. "Én nem manipulálok senkit" - jelentette ki csendesen dacos, halk szavú, összeszedett modorában.

És aztán újra elmondta ezt is:

Én nem értek egyet ezzel a Münchausen szindrómával. Én nem ilyen ember vagyok. Szeretem a gyerekeimet.

A szakértők az apát, a perben szintén vádlottként szereplő K. Gusztávot is megvizsgálták. Őt teljesen normálisnak találták. A pszichológus szerint ő egyszerűen azt a szerepet vállalta fel a családban, hogy dolgozik, keresi a pénzt, megveszi, amit a nő mond, a gondozói szerepet pedig teljesen átadja neki, megbízik benne.

A per jövő héten újabb szakértő és tanúk meghallgatásával folytatódik.